13. Nemzetközi Finnugor Kongresszus a Bécsi Egyetemen

A 13. Nemzetközi Finnugor Kongresszust, azaz a CIFU-t (Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum) 2022. augusztus 21. és 26. között rendezik meg a Bécsi Egyetemen. Ez a finnugrisztika – egy kicsi, de annál szerteágazóbb tudományág – legfontosabb nemzetközi rendezvénye. 19 ország több, mint 300 kutatója osztja meg gondolatait az aktuális témákról, a nyelvészettől az irodalmon át a kultúratudományig. A kongresszus kiemelt témája az ukrajnai háború hatása a tudományos együttműködésre.

A kongresszus a finnugor tanulmányok (más néven uralisztika) a finnugor (uráli) nyelveket és beszélőik történetét, valamint kultúráját vizsgálja. Ide tartozik a magyar, a finn, az észt és számos kisebbségi nyelv Észak-Európában és Oroszországban. Az 1960-as években megalapított kongresszus a hidegháború idején különösen a vasfüggöny túloldalán lévő finnugor nyelvi közösségek és kutatóknak adott teret arra, hogy „fellélegezzenek“. Oroszország Ukrajna elleni támadása után a 13. CIFU Bécsben ismét egy olyan kongresszus, amelynek jelentősége túlmutat a tudományos kontextuson, mivel a globális politikai korlátokon átívelő tudományos kommunikáció lehetőségeit vizsgálja.

19 országból több mint 300 kutatót érkezett Bécsbe – a kongresszust ráadásul hibrid formában tartják, hogy a résztvevők online is kapcsolódni tudjanak. A kutatók több, mint 250 plenáris és szekcióelőadásban foglalkoznak a nyelvészettől az irodalmon át a kultúratudományig terjedő témákkal.

Idén a nyári szünet végéhez érve, ismét úgy érezhetjük magunkat, mintha már elkezdődött volna a szemeszter. Köszönhető ez a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén megrendezésre kerülő CIFU-nak, ahová több száz kutató gyűlt össze a világ különböző pontjairól – Finnországból, Észtországból, Magyarországról, Németországból, Komiföldről, Udmurtföldről, Mordvinföldről, Baskírföldről, sőt Japánból is érkeztek érdeklődők. A kongresszust ötévente rendezik meg, korábban Magyarországon is tartották: 1960-ban és 1975-ben Budapesten, 1990-ben Debrecenben, valamint 2010-ben Piliscsabán.

A kongresszus, amelynek idén először adott helyet a Bécsi Egyetem, hivatalos megnyitójára hétfő reggel került sor: Laakso Johanna, a Finnugor Tanszék professzora beszédében bemutatta a kongresszus történetét, valamint felhívta a figyelmet a rendezvény fontosságára és jövőbeli kihívásaira. A többnyelvű megnyitó után Jean-Robert Tyran rektorhelyettes és Michael Zach dékánhelyettes vette át a szót.

A résztvevők számát a rendezvény helyszíne is tükrözi, mivel az előadásokat öt tanszék (Anglistik, Judaistik, Afrikanistik, Slawistik, Finno-Ugristik) előadótermeiben hallgathatja meg a nagyérdemű. A XIII. CIFU rendkívül sokszínű, ami a programtervezetből is látható. A kutatók nagyrésze régóta ismeri egymást, amely az előadások, s eszmecserék közötti szünetben is látható, amikor széles mosollyal és egy barátságos öleléssel köszöntik egymást.

A megnyitót követően számos előadást meghallgathattak a magyar nyelv, irodalom és kultúra iránt érdeklődők már a kongresszus első napján is, melyeket angolul vagy magyar nyelven tartottak. A magyar szekciót Bereczki András „The power of the head of state. The character of the political system between the two world wars in Estonia, Finland and Hungary” címmel nyitotta meg, melyben a három finnugor nyelvet beszélők államát, történelmét hasonlította össze. Egyed Emese „The correspondence between Voltaire and János Fekete – a critical reconstruction” című előadásában Voltaire és Fekete János levelezése körül kialakult 19. századi mítoszra derített fényt, Józan Idikó „Languages in the new Europe. Dezső Kosztolányi’s open letter to Antoine Meillet” címmel Kosztolányi Dezső Antoine Meillet-nek, a francia nyelvésznek szánt nyílt levelét vizsgálta, melyben fontos szerepet kap a hazaszeretet és a magyar kultúra értékeinek védelme, különös tekintettel a francia-magyar kulturális kontextusra. Kányádi András Illés Endre, a budapesti Szépirodalmi Kiadó szerkesztőjét, valamint Magyar remekírók című gyűjteményét mutatta be „The ‘pleiadization’, a French connexion in Hungary” előadásában. Bartha Katalin Ágnes „French Fineness on the Hungarian Stage” címmel Prielle Kornélia színésznő életútját, színészi pályáját, valamint a magyar színjátszással kapcsolatos elméleti elvárásokat vizsgálta, az előadásblokk zárásaként Polgár Anikó a versformák helyettesítéséről és a metrikai hűség elvéről, valamint a fordítói nézetek alakulásáról tartott kutatásáról számolt be.

Egy kis ízelítő a szerda, csütörtöki és pénteki nap magyar nyelvre, irodalomra és kultúrára vonatkozó előadásaiból:

Augusztus 25. csütörtök

Helyszín: Universität Wien (Altes AKH) Judaistik

10:00–10:30 Brigitta Pesti: Faszination des Exotischen

10:30–11:00 Andrea Seidler: Daniel Cornides, philosopher, historian, teacher, journalist – and an almost forgotten actor of the Hungarian Age of Enlightenment.

11:00–11:30 Katalin Blaskó:Excluded and forgotten: Carl Maria Kertbeny

11:30–12:00 Margit Köves: The Orient: as attraction, dedication and choice of profession

13:30–14:00 Karoly Kokai: Comparative literature in times of cultural identity formation

14:00–14:30 Erika Erlinghagen: Über den Umgang mit Minderheiten bzw. Volksgruppen in Österreich und Ungarn im 20. Jahrhundert (The Treatment of Minorities and Ethnic Groups in Austria and Hungary in the 20th Century)

14:30–15:00 Endre Hárs: Gulliver hat schlecht geträumt. Über Frigyes Karinthys utopisch-dystopische Romane Die Reise nach Faremido (1916) und Capillaria (1921)

Helyszín: Universität Wien (Altes AKH) Slawistik

10:30–11:00 Beáta Gyuris: The bias profiles of root interrogatives in Hungarian and Estonian 

Augusztus 26. péntek

Helyszín: Universität Wien (Altes AKH) Anglistik

13:30–14:00 Fruzsina Krizsai, Csanád Bodó, Fruzsina Sára Vargha, Zsuzsanna Kocsis & Gergely Szabó:Language ideologies in Hungarian dialectology of the second half of the last century

Helyszín: Universität Wien (Altes AKH) Afrikanistik

10:00–10:30 Péter Horváth & Szilárd Tátrai: Construal of person, tense and mood in lyrical discourses 

11:00–11:30 Tímea Borbála Bajzát: A syntactic description of Hungarian auxiliaries. A functional cognitive approach 

11:30–12:00 András Imrényi: Topic elicitation: a cognitive-functional approach to Hungarian multiple questions 

13:30–14:00Hajime Oshima: Preferred Order of Possessive Plural Construction in the Burgenland Dialect of Hungarian in Austria 

Helyszín: Universität Wien (Altes AKH) Slawistik

14:30–15:00 Csilla Ilona Dér: Sz’al, nemtom ’So, I dunno’ – The formal and functional variation of the discourse marker nem tudom in Hungarian

Helyszín: Universität Wien (Altes AKH) Finno-Ugristik

13:30–14:00 Edit Zsadányi: The New Subaltern in the Novels of László Krasznahorkai and Sofi Oksanen 

14:00–14:30 Eszter Éva Hörcher: Parallel straights – A comparative literary analysis of the existential and moral viewpoints of Rosa Liksom and Krisztina Tóth 

Panelbeszélgetés a tudományról és a politikáról
A programban az oroszországi és ukrajnai helyzetre vonatkozó kérdések is fontos szerepet kapnak: Mit jelentenek a politikai szankciók az akadémiai kommunikáció számára? Hogyan lehet a legjobban támogatni a politikai nyomás alatt dolgozó kollégákat? Lehet-e etikusan együttműködni olyan kutatókkal, akiknek a hazai intézményei hivatalos nyilatkozataikban támogatták az Ukrajna elleni támadást? Lehetséges-e a tisztességes és nyílt együttműködés a gyakorlatban? Ezeket, valamint egyéb más kérdéseket a kongresszus szervezője, Johanna Laakso, a Bécsi Egyetem munkatársa vitatja meg egy pódiumbeszélgetés keretein belül augusztus 22-én, hétfőn 18:00 órakor a Finnugor Tanszék 1-es számú előadótermében (Hörsaal 1) olyan nemzetközi vendégekkel, akik többéves tapasztalattal rendelkeznek az orosz kollégákkal, valamint intézményekkel való kutatási vagy kulturális együttműködés terén.

“Egy kis tudományágban az egyes kutatóknak nagy a felelősségük. Egy globális politikai válsághelyzetben ezért nekünk, a tudományos közösségnek is nyíltan kell beszélnünk erről. Sok nyelv és kultúra, azok közül melyekkel dolgozunk a jelenlegi helyzetben még inkább veszélyeztetett” – nyilatkozta Laakso.

• LINK: Finnugrisztika Bécs
• LINK: CIFU

13. Nemzetközi Finnugor Kongresszus – CIFU (Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum).
2022. augusztus 21-26. ● Bécsi Egyetem, Campus Altes AKH ● Finnugrisztikai Tanszék.

Gombos Gréta írása