A bécsi magyar nagykövetség az ausztriai magyar szervezetek részvételével idén is megtartotta a március 15-i ünnepi megemlékezését. Az ünnepi beszédek után sor került a nagyköveti elismerő oklevelek átadására is.
Az ünnepséget Szilágyiné Bátorfi Edit Magyarország bécsi nagykövete nyitotta meg. Beszédének középpontjában az 1848-as forradalom örökségének megőrzése és továbbvitele állt. Elmondta, hogy büszkének kell lennünk március 15-ére, mert ez a nap a magyar szabadság és a hazánk iránti elkötelezettség szimbóluma, ugyanakkor felelősséggel is tartozunk érte: nekünk is kötelességünk életben tartani a lángot, őrizni és továbbadni a márciusi ifjak örökségét.
Hangsúlyozta, hogy Petőfi, Jókai, Vasvári és társai egy jelet hagytak hátra nekünk, akik hajlandóak emlékezni az eszmélés, az újjászületés pillanatára, amikor egy nemzet kiállt az önrendelkezéséért és a függetlenségért. A szabadság megvédése ma is feladat, ezért nem csupán emlékeznünk, hanem tennünk is kell a hazánkért, kultúránkért, magyar közösségekért. A nagykövet szerint Bécsben élve meg kell kérdeznünk magunktól, hogy mit is teszünk azért, hogy méltók lehessünk a márciusi eszmékre. Ausztriában van mód a kultúránk és a hagyományaink szabad gyakorlására, ezért tennünk is kell érte.
„Ha tudunk közös célokat állítani, akkor leszünk méltók 1848 örökségére. Ezért is a legfontosabb célkitűzésem, hogy a magyar iskola ügyét minden nehézség ellenére előre vigyem. Fontos számomra az is, hogy az Ausztria-szerte működő sok magyar szervezet találjon közös nevezőt.
Vitázni lehet, sőt, kell is, de a közös célok csak összefogással érhetők el. A ’48-as hősök előtt hajtsunk fejet, és fogadjuk meg, mindennapi tetteinkkel mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy a magyar nemzet szabad, erős és egységes maradjon. Mert a haza nem csak a föld, ahol élünk. A haza mi magunk vagyunk.” – zárta a beszédét Szilágyiné Bátorfi Edit.
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Petőfi Sándor március 15-i naplórészletével kezdte a beszédét: „Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság! először is én üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvezellek oly magas örömmel, a milyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet!” Beszédében több témát is érintett, elmondta például, hogy az 1848-as forradalmárok sokan voltak, valószínűleg nem értettek mindenben egyet, de a szabadság iránti vágy és a hazaszeretet egy oldalra állította őket, összefogott a nemzet, megmutatta valódi erejét, és aznap vér nélkül győzött a forradalom. Ezért március 15-e a szabadság, a bátorság és a nemzeti összefogás jelképe a magyar emberek szívében. Fiatalok vonultak az utcára, és ma is elképzelhetetlen a nemzet jövője a cselekvő magyar ifjúság nélkül.
Fölhívta a figyelmet, hogy nemzetpolitikai szinten a magyar kormány 2025-öt a jövő nemzedék évének nyilvánította, hogy identitásukban és a magyar közösséghez való tartozásukban még jobban megerősítsék a magyar fiatalokat. Ígéretet tett arra, hogy Magyarország a továbbiakban is megadja az anyagi és módszertani segítségeket az ausztriai magyar oktatáshoz, valamint reményét fejezte ki, hogy a nemzetiségi oktatási törvény hamarosan elfogadásra kerül, hogy Ausztria területén bárhol legyen lehetőség iskolai keretek között magyarul tanulni. Aztán áttért az őshonos nemzeti kisebbségek ügyére. Úgy véli, az EU nem fordít elég figyelmet erre a problémára, pedig a teljes lakosság 10%-a tartozik ebbe a csoportba, ami közel 50 millió embert jelent. A következőkben párhuzamot vont a 177 évvel ezelőtti követelések és a mai kívánalmak között: legyen béke, szabadság, egyetértés (ezt kívánjuk ma is mert ezek nélkül nem lehet gyarapodni, megerősödni), majd ismertette a magyar kormány álláspontját a háború és a béke ügyében, külön kiemelve a nemrégiben megerősödött magyar-amerikai kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. Beszédét azzal zárta, hogy köszönetet mondott az ausztriai magyar közösség minden tagjának, amiért „nem hagyták feledésbe merülni március 15-e szellemét, és Magyarország határain túl is mindent megtesznek azért, hogy a nemzet egysége ma is kézzel fogható valóság legyen. Ennek köszönhető, hogy az év minden napján büszkeség magyarnak lenni.”
Az utolsó beszédet Dr. Torda Márta, Magyar Női Unió alelnöke mondta annak apropóján, hogy az előcsarnokban megtekinthető volt A szabadságharc mécsesei – Női sorsok és szerepek a szabadságharcban című vándorkiállítás, mely betekintést enged a szabadásharc olyan szegletébe, ami mindeddig rejtve maradt előlünk. A Magyar Batthyány Alapítvány kiállítása a magyar történelem hősies nőalakjainak állít emléket. Ahogyan Dr. Torda Márta fogalmazott: legyen szó akár zászlóanyákról, ápolásszervezőkről, ápolónőkről, honvédnőkről vagy épp katonafeleségekről, mindannyian fontos szerepet játszottak a nemzet küzdelmében és példát mutattak hazaszeretetből és bátorságból.
Az ünnepség során fellépett a Röppenj Pengető citerazenekar, akik Kossuth-nótákat adtak elő, a Délibáb Néptáncegyüttes, a Napraforgók Néptáncegyüttes, valamint a Bunte Schule és a Bécsi Magyar Iskolaegyesület diákjai, Sófalvi Léna és Kokas Dóra.
A rendezvény zárásaként Szilágyiné Bátorfi Edit átadta a nagyköveti elismerő okleveleket a helyi magyarság azon képviselőinek, akik évek óta tartó elkötelezett munkájukkal támogatják az Ausztriában élő magyarokat, részt vesznek a magyarság identitásának megőrzésében, a kultúra ápolásában.
Az idei díjazottak:
- Fodor Orsolya az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének német-magyar tanára, az egyesület alapító tagja.
- Sági Dávid, az AMAPED volt diákja, aki azóta is támogatja az egyesület munkáját, technikusi, fordítói, rendezvényszervezői minőségben. A Délibáb Táncegyüttes pénztárosa.
- Tóth Domonkos, több egyesület vezetőségének a tagja. Részt vesz a rendezvények szervezésében, aktívan dolgozik a programok megvalósításában.
- Zsótér Iris, magyar és horvát nyelvtanár, az őrszigeti magyar néptánccsoport vezetője, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület volt elnöke, jelenlegi elnökhelyettese, a Magyar Népcsoporti Tanács egykori elnöke. A Felsőőri Kéttannyelvű Gimnázium tanára, 2021 óta igazgatója.
- Albert László, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnökségi tagja, aki nélkülözhetetlen a rendezvényeken a Központi Szövetség elektronikus felszereltségével összefüggésben, valamint aktívan részt vett a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége szakbizottságainak munkájában.
- Schneider Erzsébet, a Bécsi Magyar Iskola oktatója, mindenki által elismert és szeretett pedagógus. Motivációja, kreativitása, a magyar nyelv melletti kiállása az évek során egy pillanatra sem lankadt. Mindig megtalálta a szülőkkel és a gyerekekkel is a hangot, mértékadó szerepet játszik a Bécsi Magyar Iskola életében.
Fotók: Rick Zsófi; Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága
Akár ez is tetszhet
