Budapesten tartották a Magyar Diaszpóra Tanács 14. plenáris ülését, ahova a világ több mint harminc országából érkeztek magyar közösségi vezetők. A zárónyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a külhoni magyar közösségek csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek.
Az ausztriai magyarságot Mentsik Szilvia, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala elnöke, Karvansky Mónika, az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat lelkésze, Seidler Andrea, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke, Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora és Wurst Erzsébet, a Kaláka Club elnöke képviselték. Mentsik Szilvia szerint az idei találkozó legfontosabb üzenete: „mindenki magyar, aki magát magyarnak tartja.”
„Új-Zélandtól Hawaiig, Ciprustól Kanadáig jönnek résztvevők, és mindig lenyűgöz, mennyire különbözőek a történeteink, mégis ugyanaz a nyelv és közösségi élmény köt össze bennünket.” – mondta a Kerekasztal elnöke. A konferencián a kapcsolatépítés mellett az eszmecsere is fontos szerepet kapott: „Mindig tanulunk egymástól. Más országokban sokszor teljesen másképp oldanak meg olyan problémákat, amikkel mi is küzdünk.” A plenáris ülés másnapján a tanács tagjait Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke fogadta a Karmelita kolostorban, ahol a nemzetpolitikai kérdésekről és a diaszpóra közösségeit érintő programokról is szó esett. „Közvetlen, barátságos hangulatú találkozó volt.” – tette hozzá Mentsik Szilvia. „A találkozón elhangzott, hogy a Magyar Kormány számára a diaszpóra nem kiegészítő, hanem szerves része a magyar nemzetnek.”
A Várkert Bazárban megtartott plenáris ülésen Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes is felszólalt, aki szerint a magyar nemzet fennmaradása az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő közösségek együttes megmaradásán múlik. A Hétvégi Magyar Iskolák ebben kulcsszerepet játszanak – ezzel Mentsik Szilvia is egyetért: „A gyerekprogramok, a néptánc, a népzene és a hétvégi iskolák tartják életben a nyelvet és a kulturális kötődést. Ha egy család később hazaköltözik, ezek a gyerekek sokkal könnyebben beilleszkednek a magyar iskolarendszerbe.” A plenáris ülésen szóba került a Hazaváró Program is, amely a hazatelepülni vágyó magyarokat segíti. „A venezuelai válság idején indult, de ma már például Németországból térnek haza a legtöbben.” – tette hozzá Mentsik Szilvia.
A bécsi magyar közösség jövőjéről beszélve a Kerekasztal elnöke egy régóta dédelgetett tervet is megemlített: „Nagyon szeretném megérni, hogy legyen Bécsben egy kéttannyelvű magyar iskola. Az én gyerekeim csak hétvégi iskolába járhattak, de talán az unokáim már magyar iskolába mehetnek.” A projekt szerinte nem utópia: „Már előrehaladott állapotban van, és ha a gazdasági helyzet is engedi, pár éven belül megvalósulhat.” A tanácskozáson a világpolitika sem maradt ki a témák közül. „Volt kárpátaljai küldött is, az ő beszámolói nagyon megrázóak voltak. Egy háborút nem lehet megnyerni, csak befejezni, hogy az ártatlan emberek szenvedése véget érjen.” – mondta Mentsik Szilvia.
Idén harmincegy ország hetven küldötte vett részt az eseményen, köztük új közösségek is, például a japán és ciprusi magyarok képviselete. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt: „Az identitásrombolásra a mi válaszunk a közösség- és nemzetépítés.” Mentsik szerint a Diaszpóra Tanács találkozói nem a protokollról szólnak, hanem arról, hogy a világ minden pontjáról összegyűlt magyarok újra és újra megerősítsék egymást. „Felemelő érzés ott lenni. Függetlenül attól, ki kormányoz éppen, ezek a találkozások arról szólnak, hogy a magyarságnak tényleg nincsenek határai.” Az idei ülés különleges pillanata volt, hogy a résztvevők a Parlamentben, a Szent Korona előtt is fényképezhettek. „Talán ez is jelzi, hogy a hagyományaink nem múzeumba valók, hanem közösek és élők.” – mondta Mentsik Szilvia.
Kiemelt kép: Nemzetpolitikai Államtitkárság facebook oldala/MTI
Akár ez is tetszhet
