Az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából ezévben október 20-án gyűltek össze az ünneplők az alsóőri Öreg Iskolában. Hagyomány, hogy a Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) műsorát dr. Radics Éva, a Gráci Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára állítja össze – minden évben más-más nézőpont kerül a fókuszba. Idén, az immáron 36. megemlékezésen a megtorlás borzalmairól szóltak az elszavalt versek. Zárásként a résztvevők közösen megnézték Mansfeld Péterről, a legfiatalabb áldozatról szóló, 2006-ban forgatott filmet.
1987-ben emlékeztek meg először az őrvidékiek Alsóőrött az ’56-os forradalom és szabadságharcról, akkor dr. Radics Jenőné válogatta a költeményeket, tanította meg azokat a fellépőkkel. A stafétát lánya, dr. Radics Éva vette át, aki rendületlenül folytatja a tradíciót. Az előkészületet már nyár végén elkezdi: amikor megszületik a vezérgondolat, gondosan kiválogatja a szövegeket, személyre szabja azokat, majd indul a tanulás. Lakásában fogadja a közreműködőket, hétről hétre csiszolja, finomítja az előadásmódot.

Mindig új perspektívát talál ki: volt, hogy Nagy Gáspár versein keresztül idézte fel a múltat, máskor a Petőfi Kör vagy Mindszenthy József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímásának szerepét emelte ki, egy alkalommal a vidékiek forradalmát mutatta be az októberi történelemóra-szerű előadás, de került már középpontba a határon túli magyarság együtt gondolkodása, vagy Nagy Imre és a történelmi esemény nemzetközi visszahangja. Három évvel ezelőtt a 16 éves Magyar Katalin mosonmagyaróvári önkéntes vöröskeresztes lány hősi halálát dolgozták fel közösen, 2022-ben a Rákosi-rendszer elviselhetetlenségét, törvényszerű bukását mutatták be az irodalmi alkotásokkal. Idén a megtorlás borzalmairól esett szó a teltházas, ünnepi rendezvényen, amelyre Szombathelyről, sőt még Debrecenből is érkeztek, továbbá megtisztelte azt jelenlétével Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke.
Az ünnepi műsor versekből, prózai szövegrészletekből, személyes gondolatokból és történetekből állt ezúttal is. Tizenegy szereplő – köztük négy fiatal – elevenítette fel az egykoron történteket.
“Az 1956-os forradalom során a magyar nép fellázadt a kiszolgáltatottság, a jogfosztottság ellen. Nem csupán ’56-os szerzemények hangzottak el, hanem olyan költemények, amelyek mondanivalója áthatotta a forradalmárokat. Így például József Attila, Kisfaludy Károly, Batsányi János örökérvényű szavait is felhasználtam. Érdekességként említem, hogy Weöres Sándortól olyan verset ismerhettek meg a résztvevők, amely egyetlen kötetében sem található, azt Takács Jenő zeneszerzőtől kaptam, aki nagyon jó barátságban volt a költővel. A vers arról emlékezik meg, hogy az iszonyat, a rémület leteperték a lelkeket, és minden családot átitattak – borzasztó időket éltünk. A lehallgatások, a megfélemlítések, a feljelentések, az internállások, a kivégzések következtében elmenekült az országból kétszázezer ember.” – mondta el dr. Radics Éva.

Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa című versét Szabó János tolmácsolta, Gúthy László Kölcsey Ferenc: Zrínyi második énekéből és Cicero beszédéből adott elő egy-egy részletet, Tóth Mónika Szolzsenyicintől idézett. Kecskési Tollas Tibor Bebádogoznak minden ablakot című versével az akkori börtönviszonyok borzalmait jelenítette meg Binder Gyöngyi, Bohó Róbert a Petőfi Kör vezetőségi tagjának írását Szabó-Jencsik Eleonóra olvasta fel.
“A kivégzettek, a forradalomban elesettek tiszteletére 1988/89-ben az Inconnu független művészeti csoport 301 kopjafát állított a magyar nemzet egyik legfontosabb történelmi emlékhelyén, a rákoskeresztúri Új köztemetőben, mely Európa legnagyobb sírkertje. A kopjafák költségéhez a család nevében édesanyám is hozzájárult.” – tette hozzá dr. Radics Éva.

“Az esemény végén levetítettük a Mansfeld Péterről szóló, 2006-ban forgatott filmet. A legfiatalabb áldozatot 1959. március 21-én végezték ki, neve a megtorlások kegyetlenségének jelképévé vált. A fiú épphogy elmúlt 18 éves. A film szembesít mindnyájunkat a diktatúra embertelenségével.”
-tette hozzá dr. Radics Éva.
Közreműködött: András Ferenc, Bács Melinda, Binder Gyöngyi, Böndicz-Major Patrik, Gúthy László, Kelemen László, Szabó János, Szabó-Jencsik Eleonóra, Szarka Tibor, Száva Anna, Tóth Mónika.
Fotók, videók: Szabó-Jencsik Eleonóra, UMIZ