Eső mosta el az első bécsi CoolTúrát, de a résztvevők lelkesedést nem: a városi séta helyett végül a Wien Museum magyar vonatkozásait fedezte fel a csapat. Az idén 100 éves Bécsi Magyar Iskolaegyesület új kezdeményezése történeteken, játékos feladatokon és közös felfedezésen keresztül építi a közösséget.
A magyarok évszázadok óta jelen vannak Ausztriában: a középkori perszonáluniók, a Habsburg Birodalom közös történelme, az 1848–49-es szabadságharc, majd az 1956-os menekülthullám mind nyomot hagyott Bécs utcáin. A császárváros nemcsak politikai és kulturális központ volt, hanem a magyar elit, értelmiség és művészek egyik fontos terepe is. Paloták, egyetemi tanszékek, testőrségi történetek és irodalmi legendák őrzik ezt az összefonódást – csak tudni kell, hol keressük őket.
Február 22-én egy borongós, esős vasárnap délelőtt a Wien Museum előtt gyülekezett egy maroknyi, de elszánt csapat. A programot Linkai Virág, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület lelkes pedagógusa hirdette meg CoolTúra címmel – történelmi, ismerkedős, játékos sétát ígérve a belváros magyar emlékei mentén. A meghívó óvatos volt: csak akkor indulnak, „ha az időjárás is úgy akarja”. Aznap nem akarta. Így lépett életbe a B terv: irány a múzeum. A Wien Museum 1959-ben nyitotta meg kapuit (akkor még Historisches Museum der Stadt Wien néven), mai modern formáját pedig a 2023-as átfogó átépítés után nyerte el. A Karlsplatzon álló, letisztult, kortárs épület Bécs történetét mutatja be a római kortól napjainkig. Az állandó várostörténeti kiállítás ingyenesen látogatható, és rendszeresen rendeznek időszaki tárlatokat is. A múzeumban időről időre magyar nyelvű tárlatvezetések is elérhetők, de túravezető nélkül is óriási élmény végigsétálni a termeken.
Rossz idő ide vagy oda, sokan most először léptek be az amúgy is impozáns épületbe. Körülbelül tizenöten gyűltek össze, esernyőkkel felszerelve. Volt, aki kisgyerekkel érkezett, és feltűntek a Nyelvi Party résztvevői is – köztük olyanok, akiknek a német az anyanyelvük, a magyart pedig a Bécsi Magyar Iskolaegyesületben tanulják évtizedek óta. Számukra külön kihívást jelentett a Virág által összeállított feladatlap kitöltése: a tárlat magyar vonatkozásait kellett önállóan felfedezniük.
Az első állomás Mária Terézia portréja volt. A 18. századi uralkodó 1740 és 1780 között irányította a Habsburg Monarchiát, és uralkodása alatt átfogó közigazgatási, oktatási és hadügyi reformokat vezetett be. A magyar rendek támogatása kulcsfontosságú volt számára a trónért vívott harcok idején, cserébe megerősítette a rendi kiváltságokat. Virág itt mesélt a Magyar Királyi Testőrségről is, amelyet Mária Terézia 1760-ban alapított. A testőrség nemcsak reprezentatív szerepet töltött be, hanem a korszak egyik szellemi műhelyévé is vált. Tagjai között volt Bessenyei György, a magyar felvilágosodás meghatározó alakja, aki Bécsben találkozott azokkal az eszmékkel, amelyek később a hazai szellemi élet megújítását is ösztönözték.
A következő meglepő magyar vonatkozású tárgy egy rézkarc volt, amely egy Bécsben élő színes bőrű férfit, Solimant ábrázolta. A történet itt már a 19. századba vezetett. Virág Kazinczy Ferenc és a hozzá kötődő legenda felől közelített, részben Péterfy Gergely Kitömött barbár című regénye alapján. A 19. századi Bécsben az egzotikum egyszerre jelentett csodálatot és kirekesztést; a történet ma már inkább az európai gondolkodás változásáról mesél, mint puszta kuriózumról. A szabadságharc korából is találunk magyar nyomokat: az 1848–49-es események Bécs történetének is részei voltak, és a kiállítás érzékenyen mutatja be a forradalmi hullám hatását a császárvárosra.
Az emeleten található állandó kiállítás a 20. század történéseit dolgozza fel – háborúk, diktatúrák, menekülések és újrakezdések történeteit. Kalandor olvasóinknak közzéteszünk egy képet egy drótvágóról. Egy nagyon híres drótvágóról. Csak annyit árulunk el: valahol a 20. század emlékei között található. Aki kíváncsi, pontosan hol, járjon utána.
A CoolTúra ötlete nem a semmiből jött. „A prágai magyar Iglice Egylet volt az ihletadó, és a nevet is tőlük vettük át – az ő engedélyükkel használjuk.” – mondta el Virág. A cél nem egyszerűen várostörténeti séta szervezése, hanem kapcsolatépítés, közösségformálás. Az első alkalmat még a Bécsi Magyar Iskolaegyesület keretein belül tartották: munkatársak és családtagjaik vettek részt rajta, megnézték a CH100 kiállítást, majd közösen pizzát sütöttek. Ez a februári vasárnap volt az első, mindenki számára nyitott esemény. A tervek szerint havonta jelentkeznek majd a programmal – a következő március 22-én lesz. Az eredeti útvonal több belvárosi helyszínt érintett volna, köztük a Musikverein épületét, az Akademie der Bildenden Künste Wien intézményét, a Bécsi Állami Operaház épületét és a Stephansdomot. „A történetek egy részét már ismertem, a többit készülés közben szedtem össze.” – mondta Virág.
A CoolTúra első nyilvános alkalma bebizonyította, hogy a múltunk megismerése izgalmas nyomozás. Aki most lemaradt, vagy kedvet kapott a közös kalandozáshoz, jegyezze fel a naptárba: március 22-én újra CoolTúra – és reméljük, akkor már az esernyők helyett a tavaszi napsütés lesz a kísérőnk.
Addig is: keressétek a híres drótvágót a Wien Museumban!
Fotók: Horváth Nóra
Akár ez is tetszhet
