Kevés olyan intézmény van Bécsben, amely ennyire kézzelfoghatóan mutatja meg, mit jelent egy közösség számára az anyanyelv és az oktatás. Amikor az Ausztriában élő őshonos kisebbségek képviselőit arról kérdezik, milyen többnyelvű oktatást szeretnének, szinte kivétel nélkül a Komenský Iskolaegyesületet említik követendő példaként. Nem véletlenül.
Az iskolaegyesületet 1872-ben alapították, egy olyan időszakban, amikor Bécsben hatalmas cseh közösség élt. A századfordulóra mintegy 300 000 cseh lakta a várost, így Bécs Prága után a második legnagyobb „cseh városnak” számított. A kezdetek azonban korántsem voltak egyszerűek. Saját iskolaépület híján az oktatás délutáni iskolarendszerben, bérelt helyiségekben, gyakran ideiglenes körülmények között zajlott. Csak mintegy húsz év után sikerült elegendő pénzt összegyűjteni ahhoz, hogy megvásároljanak egy telket és felépítsék az első iskolát. A két világháború közötti időszak az egyesület aranykorát jelentette. Az akkor már jelentős bécsi cseh közösség és az újonnan létrejött Csehszlovákia támogatásával az oktatási hálózat virágzott. Az iskolák nemcsak nyelvet, hanem identitást is adtak. A cseh nyelv és kultúra megőrzése fontos cél volt, és a bécsi cseheket ekkoriban „a mieink Bécsben” néven emlegették.
A második világháború azonban mindent megtört. Az intézményeket bezárták, az egyesület vagyonát elkobozták. A háború után ugyan megindult az újjáépítés, de sok cseh visszatért Csehszlovákiába, és az iskolák száma, valamint a tanulók létszáma folyamatosan csökkent. Az 1980-as évek végére már az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán fennmarad-e az intézmény. A rendszerváltás után azonban új korszak kezdődött: a Komenský-iskola ismét növekedni kezdett. Ma a Komenský egy háromnyelvű oktatási intézmény, ahol cseh, szlovák és német nyelven tanulnak a diákok. Az oktatás az óvodától az érettségiig tart, és az intézménybe mintegy 600 tanuló jár. A nyelvi képzés különösen fontos szerepet kap: az alapnyelvek mellett az angol kötelező, és a középiskolában további idegen nyelvek közül is választhatnak a diákok. Érdekes jelenség, hogy míg sok iskola elveszíti diákjait 14 éves kor után, a Komenský intézményben a nyelvi képzés miatt a tanulók gyakran tovább maradnak, így a felsőbb évfolyamokat is bővíteni kellett. A Komenský Iskolaegyesület nemcsak oktatási intézmény, hanem a bécsi cseh közösség egyik legfontosabb kulturális központja is. Több generáció tanult itt, és sok család számára hagyománnyá vált, hogy gyermekeik is ide járjanak.
A Komenský intézmény ma már nemcsak a cseh és szlovák közösséghez kötődik. 2007-ben egy új fejezet kezdődött, amikor a Bécsi Magyar Iskolaegyesület megkereste az intézményt. A Komenský óvodában egyedülálló módon működő magyar csoportról Kovács Kittivel, a Méhecske csoport óvónőjével és Sabina Eimerrel, az óvoda vezetőjével beszélgettünk.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Hogyan és mikor jött létre a Komenský óvodában a magyar csoport?
Kovács Kitti: A 20 évvel ezelőtti iskolavezetés és Király Andrea (Bécsi Magyar Iskolaegyesület elnöke – a szerk.) megállapodása után kapott teret a Méhecske csoport. Kevesebb gyerekkel indultunk, nem volt egy teljes csoportnyi létszám. Az első évben az egyik csoport részeként működtünk, és csak egy év után kaptuk meg a saját csoportszobánkat. Addigra már annyi gyerek jelentkezett, hogy önálló csoportként tudtunk működni.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Magyar-német-cseh nyelven indult az ovis csoport?
Kovács Kitti: Német-magyar nyelven. A cseh nyelv természetesen körülvesz minket, hiszen ebben az épületben vagyunk, halljuk is, de a csoport célja az volt, hogy magyar és német anyanyelvű gyerekek jelentkezzenek, akiknek a szülei anyanyelvi fejlesztést szeretnének biztosítani számukra.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Hogy néz ki egy nap? Mikor jelenik meg a cseh, és mikor a német nyelv?
Kovács Kitti: Fél nyolctól van nyitva az óvoda. A cseh nyelv főleg a gyűjtőcsoport időszakában hallható, reggel fél nyolctól nyolcig, illetve délután háromtól zárásig, fél hatig. Ilyenkor vegyes csoportokban vannak a gyerekek, tehát mindhárom nyelvet hallhatják, mint egyfajta nyelvi fürdőben. Napközben, 8 és 15 óra között a csoportban vagyunk, ekkor a német és a magyar nyelv dominál. De vannak olyan gyerekek is, például Szlovákiából, akik több nyelvet hoznak magukkal. Jelenleg is van két olyan gyerek a csoportban, akik három nyelven beszélnek, és a cseh vagy szlovák nyelv számukra természetes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek ezt teljesen természetes módon élik meg. Sokszor például csehül is megtanulnak számolni, vagy átvesznek mondókákat más csoportokból. Ezeket a plusz nyelvi elemeket gyarapodásként élik meg, de nem az a fő cél, hogy ezt a nyelvet tudatosan elsajátítsák.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Miért éppen magyar ovis csoport működik a Komenskýben?
Sabina Eimer: 2007-ben a Bécsi Magyar Iskolaegyesület megkeresett minket, hogy szeretnének saját óvodát alapítani. De nem volt elég gyerekük, sem megfelelő helyiségeik, sem más feltételeik. Így 2007-ben Kovács Kitty körülbelül öt gyerekkel a mi óvodánk keretein belül kezdte el a működést. Ez aztán lassan növekedett. Egyre több gyerek csatlakozott, míg végül önálló csoporttá váltak. De ez természetesen időbe telt.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Van-e más nyelv is az intézetben, hasonló működési modellel, például
szlovák, román vagy horvát?
Sabina Eimer: Nem, nálunk alapvetően cseh–szlovák működés van, hiszen korábban ez egy csehszlovák intézmény volt. Ehhez csatlakozott a magyar csoport, és így alakult ki a jelenlegi helyzet.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Miért jó ez önöknek, és miért pont magyar csoport létezik?
Sabina Eimer: Mert a Bécsi Magyar Iskolaegyesület azt mondta, hogy ha beindul a működés, akkor idővel átveszik az óvodát. Ez azonban az elmúlt 20 évben nem történt meg. Azonban vezetőként azt tudom mondani, hogy számunkra ez gazdagodást jelent. A magyar gyerekek és a szülők is nagyon közel kerültek hozzánk, sok testvér is ide jár, így a családokkal hosszú évek óta együtt dolgozunk. Ugyanolyan fontosak számunkra, mint a cseh vagy szlovák családok.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Az óvodából továbbmennek a gyerekek az iskolába?
Sabina Eimer: Ez attól függ, hogy jelen van-e a cseh vagy szlovák nyelv a családban. Ha igen – például háromnyelvű családoknál –, akkor természetesen lehetséges. De ha csak magyarul vagy magyarul és németül beszélnek, akkor a gyerekek általában nem mennek tovább a Komenský iskolába.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Ez azért van, mert vizsgát kellene tenniük? Vagy mert nincs magyar iskola?
Sabina Eimer: Inkább az utóbbi. Nincs a közelben magyar iskola. A Bunte Schule jó, de főleg több gyerek esetén a távolság túl nagy, és nehéz megszervezni a mindennapokat.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Szinte csodának tűnik, hogy ez az iskola ilyen régóta működik. Hogyan tudott fennmaradni és mitől működik ez az iskola?
Sabina Eimer: Több mint 150 éve létezik, és ez a kulcs. A Komenský Iskolaegyesületnek régen minden kerületben voltak intézményei. A háborúk alatt sokat elveszítettünk, sok mindent el kellett adni. Ma gyakorlatilag két épület maradt. A cél mindig az volt, hogy a gyerekek németül is megtanuljanak, de az anyanyelvüket is elsajátítsák szóban és írásban. Ez ma is alapelv. Ez az iskola 150 év alatt épült fel. Ezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni. Idő kell hozzá, és fokozatosan kell építkezni. Sok szülő szeretné, hogy a gyereke németül és csehül is tudjon. Sok egykori diák visszatér ide. Ezért tud működni az iskola. Ha valami újat akarunk létrehozni, azt előbb meg kell alapozni.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Kell fizetniük a szülőknek?
Sabina Eimer: Igen, ez egy tandíjas magániskola, de összehasonlítva más magániskolákkal olcsóbb. Nem elit iskola, a legtöbb család számára elérhető. Ha valaki támogatásra szorul, az egyesület segít. Az elnök, Karel Hanzl mindig hangsúlyozza, hogy nem elitiskolát akarnak, hanem minden gyermek számára elérhető oktatást.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Ön szerint mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar népcsoportnak is legyen ehhez hasonló iskolája Bécsben?
Sabina Eimer: Sok pénz, sok türelem és idő. Nem lehet egyik évről a másikra elindítani. Fokozatosan kell építkezni. És nagyon fontos: az óvoda az alap. Innen mennek tovább a gyerekek az iskolába. Nem lehet rögtön gimnáziummal kezdeni. A legkisebbekkel kell kezdeni, bizalmat kell építeni a szülőkben, és lassan növekedni. Idő és türelem kell hozzá. Ez egy gimnázium, realgimnázium jelleggel, erős nyelvi hangsúllyal. A diákok több nyelvből érettségiznek: cseh vagy szlovák, német, angol, és választhatnak további nyelveket is. Tehát erősen nyelvközpontú iskola.
Horváth Nóra/Rólunk.at: Magyarul is tanulhatnak a diákok?
Sabina Eimer: Nem, helyette van spanyol, orosz és francia.
A Komenský nem attól működik, hogy másfél évszázada kitalálták, hanem attól, hogy nem hagyták abba. És talán ez az a pont, ahol a legtöbb hasonló kezdeményezés elakad. A Komenský iskolapéldája annak, hogy egy működőtöbbnyelvű oktatás nem döntések, hanem évtizedek – inkább generációk – eredménye. Ahogy korábban írtuk a Népcsoporttanácsi Elnökök Állandó Konferenciája is ezt a példát szeretné követni.
Fotók: Horváth Nóra
Akár ez is tetszhet
