Meghívást kapott a Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozójára az alsóőri Magyar Média és Információs Központ (UMIZ). A burgenlandi szervezetet Kelemen László intézményvezető képviselte, aki „Az Őrvidék digitális tartalmai” címmel prezentálta előadását a rangos kétnapos szimpóziumon, amelynek az Országgyűlési Könyvtár, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár adott otthont Budapesten november 21-én és 22-én.
A magyar könyvtárosszakma 1980 óta rendszeresen megrendezi a külföldön élő magyar könyvtárosok szakmai világtalálkozóját. Ezidáig nyolc alkalommal – 1980-ban, 1985-ben, 1992-ben, 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben, 2013-ban és 2018-ban – került sor a jelentős eseményre.
Závogyán Magdolna a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkár, Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, illetve Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatkoztak a meghívott intézmények. A konferencia a magyar kulturális örökséggel foglalkozott, a jelenlévők tájékozódhattak az aktuális Kárpát-medencei körképről, bejáráson ismerkedhettek meg a magyar Parlament épületével, az Országgyűlési Könyvtárral, az Országos Széchényi Könyvtárral, a Digitalizálási Központtal és az Országgyűlési Múzeummal, továbbá átadták a szakmai elismerést, a Nagy Miklós-díjat. Idén a szekcióülések előadásai a digitális hídépítésre, a kulturális kincs hazai és nemzetközi szinten történő megőrzésére fókuszáltak.
Az alsóőri Magyar Média és Információs Központ a burgenlandi magyarság identitásőrzője, hiszen Ausztria legnagyobb magyar nyelvű könyvtárával és levéltárával rendelkezik. A ma már csaknem 30 ezer darabból álló, gazdag archívum jórésze dr. Galambos Iréneusz néhai, alsóőri bencés szerzetes saját archívumából származik. Az egyesület feladata az adatgyűjtés, azok feldolgozása, katalogizálása, archiválása, digitalizálása és közzététele, továbbá dokumentációk, tájékoztatók készítése, adatbázisok fejlesztése. Kiadványokat szerkesztenek, jelentetnek meg, terjesztenek főként a regionális és a helyi történelem, a néprajz, az antropológia, a régészet, a nyelvészet, a szociológia, az óvodai és az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén.
Többek között szépirodalmi művek, antológiák, monográfiák, életrajzok és folklór anyagok, magyar és német nyelvű hely- és régiótörténelmi írások, emigráns magyar irodalmi művek, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc folyóiratgyűjteménye, a burgenlandi magyar közösségek speciális válogatása mind fellelhető az Öreg iskolában működő bibliotékában. Sokrétű tevékenységét számon tartják a szakmai szervezetek Magyarországon, a Kárpát-medencében egyaránt: harmadik alkalommal kaptak meghívást a Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozójára.
Az Őrvidék digitális tartalmairól informálta beszámolójában a szakmai közönséget Kelemen László.
“Beszéltem Kertész Gyuláról, Gaál Károlyról, Imre Samuról és Szabó Ernőről. Az idén márciusban elhunyt múzeumigazgató az Alsóőri Otthon egyesület alapítója és elnöke volt. Munkássága idején történt meg Dél-Burgenland legnagyobb gyűjteményének, a közel ötezer tárgyi, néprajzi eszköz metaadatokkal történő címkézése és digitalizálása. Ebben a folyamatban a szombathelyi Savaria Múzeum szakértői is közreműködtek.”
Dr. Gaál Károly egyetemi professzor Ausztriában letelepedett, magyar etnológus a 1960-as években végzett néprajzi kutatásokat. Hagyatékát a Savaria Múzeum gondozza. A tudós járta a vidéket, magnetofonra rögzítette a beszélgetéseket – mintegy tizenkétezer óra hangfelvétel maradt fent –, több ezer fotó is őrzi az őrvidéki múltat. Egyik tanulmányából „Károlys Forschungen” címmel színpadra alkalmazott előadás született, amelynek ősszel volt az ősbemutatója a felsőőri OHO-ban.
Imre Samu volt az első, aki foglalkozott az őrvidéki nyelvjárással. Ő a névadója alsóőri Magyar Média és Információs Központ 2007-ben alapított belső szervezeti egységének, az Imre Samu Nyelvi Intézetnek (ISNYI), amely nyelvtudományi bizottságaként funkcionál. Az intézetben folyó tudományos munka felhívja a figyelmet a kultúrák és nyelvek egyesítő erejére, a nyelvi sokszínűség ápolására és megőrzésére. Egyik fő platformja a Magyar Tudományos Akadémia Termini kutatóhálózata, amely egy online elérhető adatbázis, a határon túli nyelvváltozatok tudományos kutatásának forrása és eszköze. Azokat a magyarországiaktól eltérő, idegen eredetű szavakat gyűjti össze, amelyeket a Kárpát-medencében, az országhatáron túl élő magyarok használnak. A szótár mind a hét, Magyarországot körülvevő ország magyarlakta régióinak – Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Muravidék, Õrvidék – kifejezéseit tartalmazza. (Fotó: https://termini.nytud.hu/)
Az intézményvezető kitért Kertész Gyula életművére is, aki burgenlandi magyarság népdalkincseit gyűjtötte hangrögzítőjével. A felsőőri Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája 2007-ben dolgozta fel a gazdag anyagot: a felvételeket hallás után lekottázták, a magyar táncrend szerint rendezték, rögzítették, CD formájában kiadták. „Burgenlandi Magyar Népzene tankönyv és dallamgyűjtemény“ címmel készült egy tananyag is.
“Említést tettem a bírói könyvekről is, amelyeket ugyancsak mi dolgozunk fel. A 19. század első felében a bíráskodás is a közösség illetékessége volt. Többszáz értékes feljegyzés származik abból a korból, amelyet mi gondozunk.”
– foglalta össze a Parlamentben tartott prezentációját Kelemen László.
Akár ez is tetszhet
Válaszolj