Bécsi Pikniket hirdetett az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala a 36 évvel ezelőtt történt Páneurópai Piknikként elhíresült történelmi esemény emlékére. A program előadója Nagy László történész és politológus volt, aki összefoglalta az esemény előzményeit és utóhatását.
A Mariahilferstrasse 1C alatt található AMAPED május 6-án különleges eseménynek adott otthont. A rendezvényre látogatók délután négy órától a Páneurópai Piknik eseményeire emlékeztek. Levetítették Szalay Péter 2020-ban rendezett „NINCS PARANCS!” című filmjét, amely Bella Árpád és Harald Jäger határőr alezredesek kísértetiesen hasonló történetét mutatja be. Bella Árpád hatáskörét túllépve átengedte a keletnémet tömeget a magyar-osztrák határon és Harald Jäger hasonlóan cselekedett a berlini falnál, amikor puskalövés nélkül kelet-berlinieket engedett Nyugatra.
Bátor fellépésükkel felgyorsították a 20. század végi történelmi események menetét és megakadályozták egy tömeges tragédia bekövetkeztét. A film cselekményéhez szorosan kapcsolódik a Sopronpuszta közelében megszervezett Páneurópai Piknik valamint a vasfüggöny utolsó áldozatának, Kurt-Werner Schulznak tragikus története. Hogy mi vezetett a Piknik létrejöttéhez és később milyen befolyása volt a világesemények alakulására, Nagy László történész és politológus előadásának keretében hallgatták meg az érdeklődők. Nagy László olyan érdekességeket is megosztott az érdeklődőkkel, melyek nem derülnek ki a filmből, ezzel még átláthatóbbá és érthetőbbé téve az akkori tömeges szervezkedések és megmozdulások okát.
A 20. század végének egyik legmeghatározóbb politikai és történelmi eseménye a kelet-európai rendszerváltások sorozata volt, amely során összeomlott a kommunista rezsimek által irányított szocialista blokk. E folyamatnak egyik kulcspillanata a Páneurópai Piknik volt, amelyre 1989. augusztus 19-én került sor a magyar–osztrák határnál, Sopronpuszta közelében. Az esemény békés jellege és szimbolikus ereje miatt mély nyomot hagyott nemcsak a magyar történelemben, hanem az egész európai közösség emlékezetében is.
Az 1945 utáni évtizedekben a világ két katonai és ideológiai tömbre szakadt: a nyugati kapitalista országokra és a keleti kommunista országokra. A kettőt a hírhedt vasfüggöny választotta el egymástól, amely nemcsak szimbolikus határként működött, hanem valóságos fizikai akadályt is jelentett: drótkerítések, őrtornyok, aknamezők választották el a keleti blokk lakóit a szabad világtól. A szigorúan őrzött magyar–osztrák határ is ennek a rendszernek volt része. Az 1980-as évek második felében azonban egyre erőteljesebb reformfolyamatok indultak el több keleti országban, köztük Magyarországon is. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió vezetője meghirdette a glasznoszty (nyíltság) és peresztrojka (átalakítás) politikáját, amelynek hatására megrendült a keleti blokkon belüli szigorú állami kontroll.
1989 tavaszán a magyar kormány már megkezdte a határzár technikai lebontását, hivatalosan „műszaki felújítás” címszó alatt. A cél az volt, hogy Magyarország jelezze nyitottságát a Nyugat felé, ugyanakkor nem született hivatalos döntés arról, hogy a határt megnyitják az átmenekülni vágyók előtt.
A Páneurópai Piknik ötletét az MDF (Magyar Demokrata Fórum) soproni szervezete és a Páneurópa Unió közösen dolgozta ki. Az eseményt eredetileg szimbolikus akciónak szánták: egy rövid időre megnyitják a határt, és a résztvevők átsétálhatnak Ausztriába, ezzel demonstrálva az európai egység eszméjét és a vasfüggöny lebontásának szükségességét. Az eseményre 1989. augusztus 19-én került sor Sopronpuszta térségében. A rendezvényre meghívták a sajtót, a helyi lakosokat, sőt osztrák és magyar politikai szereplőket is. A hivatalos cél egy baráti piknik volt, amelyen a résztvevők a szabad Európa eszméjéről beszélgetnek, zenét hallgatnak, és sétát tesznek a nyitott határon keresztül.
A piknik azonban váratlan fordulatot vett: több száz, főként keletnémet állampolgár, akik akkoriban Magyarországon tartózkodtak turistaként, kihasználták a nyitott határt, és átszöktek Ausztriába. A magyar határőrök parancs híján nem avatkoztak közbe, így több mint 600 ember jutott át Nyugatra, jelentős nemzetközi figyelmet keltve.
A Páneurópai Piknik emberi oldalát tragikus módon világítja meg Kurt-Werner Schulz története, aki a vasfüggöny utolsó áldozataként vált ismertté. Schulz egy 34 éves keletnémet férfi volt, aki feleségével együtt próbált Ausztriába szökni a magyar határon keresztül 1989. augusztus 19-én – éppen a piknik napján, ám nem a rendezvény helyszínén, hanem attól távolabb. Ő és felesége nem tudtak a hivatalosan megnyitott határszakaszról, így egy elhagyatottabb részen próbáltak átjutni. A magyar határőrök észrevették a próbálkozást, és figyelmeztető lövéseket adtak le. Schulz azonban futni kezdett, mire az egyik határőr éles lőszert használt, és a férfit halálosan megsebesítette.
Az eset nagy megrázkódtatást váltott ki, különösen annak fényében, hogy a magyar kormány már megkezdte a határnyitás folyamatát. Schulz halála szimbolikus jelentőségű: ő volt az utolsó, aki az elnyomó keleti határrezsim miatt vesztette életét. Tragédiája figyelmeztető jelként szolgált, milyen égető szükség van a rendszer azonnali lebontására.
A Páneurópai Piknik eseménye komoly következményekkel járt. Először is, a világ figyelmét Magyarországra irányította, mint a kommunista blokk egyik legnyitottabb országára. Másrészt, a keletnémet kormány tiltakozása ellenére sem zárta le a magyar kormány újra a határokat, ami azt jelentette, hogy a magyar politika de facto szakított a korábbi szovjet irányelvekkel. Ez az esemény egyértelmű jelzést adott a keleti blokk többi országa számára is, hogy a status quo megváltoztatható, és a vasfüggöny már nem áthatolhatatlan. Néhány hónappal később, 1989. november 9-én leomlott a berlini fal, és ezzel gyakorlatilag véget ért a hidegháborús időszak.
Ma a Páneurópai Pikniket az európai egység egyik jelképének tekintik. A sopronpusztai helyszínen emlékpark és emlékmű áll, amelyet rendszeresen felkeresnek politikai vezetők, történészek, és érdeklődők a világ minden tájáról. 2019-ben, a 30. évforduló alkalmából többek között Angela Merkel, Németország kancellárja is ellátogatott a helyszínre, hogy tiszteletét tegye azok előtt, akik a szabadságért cselekedtek. A Pikniket követően Magyarország tovább folytatta demokratikus átalakulását, 1990-ben megtartották az első szabad választásokat, és az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. A Páneurópai Piknik így nemcsak a berlini fal leomlásának egyik előfutára lett, hanem a magyar demokrácia születésének is fontos szimbóluma.
Kiemelt kép, fotók: Tóth Domonkos
Akár ez is tetszhet
