Új énekeskönyvből énekeltek a hívők április 12-én az alsóőri Alexandriai Szent Katalin templomban. A kétszáz példányban megjelent kötet hatvanhárom művet tartalmaz. Farkas Sofie, az Alsóőri Egyházközség kántora rögzítette az anyagot, a dallamok lejegyzését Ilyés Márton, az Alsóőri Énekkar elnöke és Fasching Zsuzsanna kórusvezető közösen végezte el.
Liszt Klára, Alsóőr korábbi polgármesterének kezdeményezésére mintegy két évvel ezelőtt indult a folyamat azzal a céllal, hogy a több évtizede használt énekeskönyveket újranyomtassák. A tervezés során azonban kiderült, hogy a másodkiadás nem elegendő: szükséges a dallamok pontos lejegyzése is. A több évtizedes gyakorlatban a közösség emlékezetből énekelte az egyházi dalokat, ez azonban eltérésekhez vezetett, különösen a ritkábban felcsendült dallamok esetében. A projekt egyik alapvető küldetése ezért az volt, hogy dokumentálják, pontosan hogyan hangzanak el ezek az énekek a burgenlandi magyar ajkú településen.
Farkas Sofie és Ilyés Márton közösen választották ki azt a hatvanhárom, az egyházi év rendjéhez igazodó éneket, amelyek a gyakorlatban is elhangzanak a szentmiséken. A válogatás adventtól kezdődően karácsonyon át egészen az alsóőri templom védőszentjének, Szent Katalinnak ünnepéig tartalmazza a betéteket. A kántor felénekelte az anyagot, amely alapján Ilyés Márton és Fasching Zsuzsanna készítette el a kottákat.
Farkas Sofie az április 12-i egyházi eseményen díszoklevelet vehetett át munkájáért. A magyarul kiválóan beszélő, Bécsben született, ám gyermekkora óta Alsóőrött élő, egyházközségi tag ministránsként kezdte, 13 éve kántor, egy másfél éves kislány boldog édesanyja.
Farkas Sofie kiemelte: „A korábbi alsóőri énekeskönyv nem tartalmazott kottát, ez megnehezítette a közös éneklést, különösen azok számára, akik kevésbé ismerték azokat. Az új kötettel könnyebben követhetővé válnak. A szelektálás után olyan énekek kerültek be, amelyeket a helyi gyakorlatban ténylegesen használunk, a már nem élő változatok kimaradtak.”
Ilyés Márton, az Alsóőri Énekkar elnöke szerint az új énekgyűjtemény egyháztörténeti örökség. Kifejtette:„Az alsóőri énekek több szempontból is eltérnek a Magyarországon ismert változatoktól. A különbségek nemcsak a szövegben, hanem a dallamokban is megmutatkoznak, ez arra utal, hogy a helyi hagyomány önálló fejlődési utat járt be. Különösen fontos volt ezt a kincset megőrizni az utókornak. A dallamok lejegyzése során nemcsak rögzítés, hanem bizonyos esetekben korrekció is történt. Előfordult, hogy egyes énekek módosult formában maradtak fenn, ezért a kottázás során a zenei logika és a hangközi viszonyok figyelembevételével kellett egységesíteni a dallamokat. A cél az volt, hogy az énekek az egyházi gyakorlatnak megfelelően, ugyanakkor zeneileg egységes formában kerüljenek a kötetbe.
A kiadvány formai kialakítása is a helyi igényekhez igazodik. Kelemen László, az alsóőri Magyar Média és Információs Központ intézményvezetője elmondta: „A méret egyedi, kifejezetten a templomi padokhoz illeszkedik, hogy használat közben ne lógjon túl a felületen. Ez a speciális formátum eltér a szabványtól, a kivitelezést is befolyásolta, ám sikerült a nyomdai munka, 200 példány készült. A projekt megvalósítását osztrák minisztériumi támogatás biztosította. Az Alsóőri Egyházi Énekek című, új könyv nem kereskedelmi célból jött létre, hanem az alsóőri római-katolikus egyházközség számára, térítésmentesen. A köteles példányokat eljuttatjuk az ausztriai és a magyar tartományi és országos könyvtárakba, így a kutatók számára is hozzáférhetővé válik.” Az intézményvezető arról is tájékoztatott, hogy a hanganyagok digitalizálása is megtörtént, így az énekek nemcsak nyomtatott formában, hanem az egyesület digitális archívumában is elérhetők. Ez hosszabb távon további feldolgozások, összehasonlító vizsgálatok alapját képezheti, akár a magyarországi egyházzenei hagyományokkal való párhuzamok feltárására is.
A kifejezetten templomi használatra szánt könyvnek Gáspár Adalbert alsóőri plébános is örült, hiszen talán ez is meghozza a kedvet a közös liturgikus énekléshez. A húsvétvasárnap utáni, könyvbemutatóval egybekötött mise után a hívők a hagyományos Pfarrcafé közösségi programján beszélgettek, és töltöttek időt egymással.
Kiemelt kép, fotók: Gombás Mónika
Akár ez is tetszhet
