A Széchenyi István Cserkészcsapat farsangi bálján idén az Ezeregy éjszaka világában barangoltak a résztvevők. Az este folyamán nagyjából kétszáz ember fordult meg az Am Tabor plébánia termeiben: gyerekes családok, felnőttek, visszatérő vendégek és olyanok is, akik már nem Bécsben élnek, mégis fontosnak tartották, hogy erre az alkalomra visszajöjjenek.
A farsangi bál minden évben hosszú előkészületi folyamat eredménye. A tematika kiválasztása, a díszítés megtervezése, a programok összeállítása és a vendéglátás megszervezése mind hónapokkal az esemény előtt elkezdődik. A munkát Laczkó-Angi Andrea, a cserkészcsapat titkára és a bál főszervezője koordinálja, szorosan együttműködve a csapatvezetőkkel és a felnőtt cserkészekkel. Elmondása szerint a tematika kérdése rendszerint jóval a farsangi időszak előtt felmerül: már nyáron elkezdenek ötletelni. A jövő évi rendezvény koncepciója már most megvan a fejükben, az idei egy kicsit lassabban alakult, csak november végére született meg a végső döntés. Annál tovább nemigen lehet húzni, mert a nagyterem díszítése komoly tervezést és előkészületeket igényel, időben be kell szerezni a dekorációs elemeket.
A tematika kiválasztásánál fontos szempont, hogy a rendezvény minden korosztály számára élvezhető legyen. Andrea szerint van, amikor kifejezetten a gyerekekhez közelebb álló témát választanak, máskor inkább egy semlegesebb irányt. „Előfordul, hogy kötöttebb keretet adunk, máskor szabadabb az elképzelés. Próbálunk lavírozni a kettő között, hogy mindenki találjon benne valamit, ami megszólítja.” – mondta. Az idei bál egy nyitottabb koncepció mentén valósult meg, de egyértelmű iránymutatással.
Ez a szabadság a jelmezek sokszínűségében is megmutatkozott. A felnőttek közül sokan teljes jelmezben érkeztek: arab sejkek, hastáncosnők, Harisnyás Pippi, Einstein, Van Gogh és egy festmény is feltűnt a vendégek között, míg mások egy-egy álarccal kapcsolódtak a farsangi hangulathoz. A gyerekek jelmezei különösen változatosak voltak: több Aladdin és Jázmin, ötletes repülőszőnyegek, tűzoltók, tűzoltó kutya, Elza a Jégvarázsból, leopárd, egyszarvú, Batman, Joker és balerina is megjelent. A jelmezverseny első helyezettje Bence és Timi lett, akik Aladdin és Jázmin párosként nyerték el a zsűri tetszését.
A bál megszervezése igazi csapatmunkát igényelt. Andrea hangsúlyozta, hogy ez már a második év, amikor ő a főszervező, de a feladatot nem egyedül végzi. „Inkább úgy tekintek rá, mint egy projektre. Van egy projektfelelős, őt segítik a csapatvezetők és a felnőtt cserkészek. A szervező a fő koordinátor, és mindenkinek van valamilyen részfeladata.” – fogalmazott. A díszítés, a büfé, a beszerzés és a lebontás mind nagyobb feladatok, amelyekhez összességében 25–50 ember aktív munkája szükséges.
A díszítés különösen időigényes: „Húsz fő alatt nekiállni már nagyon fárasztó. Idén körülbelül harmincan voltunk, és több mint négy órát dolgoztunk rajta.” – mondta.
Az előző évek tapasztalatai is beépültek a szervezésbe. Tavaly például kétszer is lecsapta a biztosítékot a rendszer, így idén eleve úgy alakították ki a konyhát, hogy ez ne tudjon megtörténni. A vendéglátás megszervezése szintén tudatos tervezést igényelt. A menüt azokkal az önkéntesekkel közösen állították össze, akik a konyhát vezették – többnyire csapatvezetők, felnőtt cserkészek és szülők. Fontos szempont volt, hogy olyan ételek készüljenek, amelyek előre előkészíthetők és könnyen melegen tarthatók. Ennek köszönhetően idén a főétel töltött káposzta volt, amelyet a közönség is szívesen fogadott. A büfében a kolbász mustárral és a zsíros kenyér lilahagymával igazi slágernek számított. A koktélbárban pedig sok gyerek kért színes, alkoholmentes italokat.
A program része volt a tombola is, amelyet idén „csendes” formában sorsoltak: egy külön asztalnál húzták a számokat, így nem szakította meg az est menetét, csak a fődíj kihúzása történt a színpadon. A zenéről a Batyi Fusion gondoskodott, eklektikus zenei válogatásuk hosszú időre megtöltötte a táncparkettet. Az est során a Napraforgó Néptáncegyüttes is bemutatót tartott, amelyet külön ovációval fogadott a közönség, hiszen a cserkészek közül többen táncolnak a Napraforgókban, néhányan be is csatlakoztak.
Andrea szerint a farsangi bál legnagyobb értéke mégsem a programok sokasága, hanem az a közösségi tér, amely évről évre létrejön. „Tudom, hogy vannak olyan családok, akik minden évben eljönnek ide, mert bizonyos emberekkel csak itt tudnak találkozni. Vannak olyanok is, akik korábban csapattagjaink voltak, de már nem Bécsben élnek, mégis eljönnek a bálra, mert azt mondják: ez az az este, amikor újra találkozhatnak azokkal, akikkel együtt cserkészkedtek. Amikor a bál végén be kell jelenteni az utolsó dalt, és még mindig tele van a terem, az számomra a legjobb visszajelzés.” Kiemelte azt is, hogy az esperes támogatása nélkül a rendezvény nem jöhetne létre, hiszen a terem díjmentes biztosítása hatalmas segítséget jelent.
A farsangi bál idén is megmutatta, hogy a Széchenyi István cserkészcsapat rendezvénye nem csupán egy estényi szórakozás, hanem olyan találkozási pont, amely évről évre visszahívja az embereket – akár közelről, akár messzebbről.
Fotók: Rick Zsófi
Akár ez is tetszhet
