Az ősz nemcsak a betakarítás, hanem a hálaadás ideje is a keresztény kultúrkörben. Így van ez évről évre az Alsóőri Római Katolikus Egyházközség háza táján is: a gyülekezet tagjai többhetes előkészület után szeptember 21-én terményhálaadó ünnepen mondtak köszönetet a természet bőségéért, a megtermelt javakért az Alexandriai Szent Katalin templomban. A kétnyelvű istentiszteleten Gáspár Adalbert alsóőri római katolikus plébános megáldotta a hívők által hozott gyümölcsöket, zöldségeket, a kenyeret és a bort. Bemutatkoztak az elsőáldozó és a bérmálkozó fiatalok. Az ünnep nagyszabású agapéval ért véget a Kultúrházban.
Az őszi betakarítás lezárása mindig különleges időszak volt az emberiség történetében. „Már a kereszténységet megelőző korokban is kiemelt szerepet kapott a hálaadás: a zsidó hagyományban éppúgy, mint a pogány közösségek életében. Az emberek hamar felismerték, hogy a megtermelt javak nem pusztán a saját szorgalmuk gyümölcsei, hiszen a természet erői – a jég, a víz vagy éppen a tűz – bármikor elvehették a munkájuk eredményét. Ezért volt fontos számukra, hogy hálát adjanak valakinek, aki felettük áll, és akihez bizalommal fordulhatnak. A terményhálaadás gondolata ma is azt üzeni: az emberi munka önmagában nem elegendő, szükség van a természet, és a hit szerinti isteni gondviselés támogatására is. Bár a hagyományos szertartások elsősorban gyümölcsökhöz, zöldségekhez, kenyérhez és borhoz kötődnek, a hálaadás ennél jóval szélesebb értelemben él tovább. A mindennapi megélhetés biztonsága, a fizetés, a munkából fakadó gyarapodás ugyanúgy része annak, amiért az emberek köszönetet mondanak.” – beszélt az ünnepről Gáspár Adalbert, Alsóőr plébánosa.
A település római-katolikus gyülekezetének tagjai – elsősorban a gyerekek – a hagyomány szerint a mindennapi élet és az emberi munka eredményeit szimbolizáló gyümölcsöt, zöldséget, kenyeret vittek ezen a vasárnapon az oltár elé. Soproni Mónika, az Alsóőri Kétnyelvű Népiskola hitoktatója elmondta, hogy az elmúlt hetekben fókuszba került a téma: „Minden évben szeptember utolsó vagy utolsó előtti vasárnapján terményhálaadó szentmisén vesz részt a közösség. A gyerekeket érzékenyítjük: adjanak hálát, hogy kinek tartoznak köszönettel az ételért, az italért, az otthonukért. Az iskolai foglalkozásokon is a hálaadáson volt a hangsúly, körbejártuk a „Te miért vagy hálás az életedben?” kérdést. Szerencsére azt tapasztalom, hogy van érzékenység bennük. Tudják, hogy van fontossági sorrend, helyesen éreznek, gondolkodnak: az életemért, a szüleimért, a testvéremért, azért, mert tudok étkezni, inni, nem a materialista világ hozadékaiért, tárgyaiért mondanak köszönetet. Ennek különösen örülök.”
A hívők a templom díszítéséhez heteken át gyümölcsöket, zöldségeket, gabonát, gyógynövényeket és virágokat gyűjtöttek. A főoltáron elhelyezett, látványos, impozáns hálaadási korona is hosszú időn át készült, egészen mindenszentek ünnepéig lesz látható. Felelőse 2025-ben is Szabo Juliana, a Julia’s Bauernhof vezetője, az Alsóőri Római Katolikus Egyházközségi Tanács tagja volt. A létrehozás előzményeiről beszélt: „Nyár közepe óta öten-hatan metszettük a gabonát, aztán most szombatra kibővült a csapat, dekoráltunk, kitettük a nagy díszt. Összetétele mindig attól függ, hogy adott évben miből terem jobban, melyik vetemény lesz erősebb, jobb. Idén főleg zabot használtunk, zsályával és rozmaringgal ékesítettük. A kenyeret fiam felesége sütötte.„
A tradicionális hálaadási eseményen a helyi egyesületek, szervezetek képviselői is részt vesznek. Idén ez alkalommal mutatkoztak be az elsőáldozók és a bérmálkozók is. Általában novemberben, a templom védőszentjének, Szent Katalinnak napján történik ez az esemény, idén azonban korábban kaptak lehetőséget a fiatalok: három második osztályos népiskolás és hét kamasz. A 13 éves Számedli Nóra, a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnázium diákja kicsi kora óta jár templomba. Megkeresztelték, majd elsőáldozó volt, most tavasszal a bérmálkozás következik. „A hit számomra a rendszeresség, a megszokás mellett biztonságot jelent. Jó dolog este a telefon lapozgatása helyett kicsit befelé figyelni, imádkozni. Megnyugvást ad, békét hoz az életembe. Ezenkívül fura érzés, hogy már ennyi idős vagyok, gyorsan elment ez a pár év.”
A terményáldás nemcsak szertartás, hanem közösségi ünnep is. „A bemutatkozást a plébániaünnep keretében tartottuk meg, mert közös, örömteli élményt ad mindenki számára. A személyes kapcsolat hangsúlyozottan fontos ilyenkor, így közelebb kerülhetnek az egyházközséghez. A jövő tavaszi első szentáldozás várhatóan április végén, május elején lesz. Az addig tartó felkészülés során lesznek szociális programjaink, például ellátogatunk a felsőőri Demens Központba, fejlesztjük szociális nyitottságukat, diskurálunk az egyházi hagyományokról, elmélyedünk a Bibliában. Meghívtam a pannonhalmi főapátot, ő bérmál majd tavasszal. Ősszel mi látogatjuk meg Pannonhalmán, ismerkedünk vele, illetve szeretném, ha a gyerekek megtapasztalhatnák, hogy milyen érzés egy közel ezeréves kolostor falai között imádkozni.”– ismertette az elkövetkezendő időszak menetét Alsóőr plébánosa.
A pandémia előtt az Öreg iskola adott otthont a terményhálaadás utáni agapénak. Tavaly már a Kultúrházban rendezték meg a programot, amelyen idén is mintegy százötven-kétszáz fő vett részt. A nem csupán római-katolikus hívőkből, hanem más felekezetek és települések képviselőiből álló vendégsereg hosszú órákon át kötetlenül társalgott, evett, ivott, kikapcsolódott.
Akár ez is tetszhet
