Ókori piac, középkori kódexek, jelenkori találmányok és jövőbeli nyakörvek, amelyekkel akár a macskánkkal is beszélgethetnénk. A Bécsi Magyar Iskola Időutazó tábora idén már hatodik alkalommal várta a gyerekeket, akik ezúttal is egy különleges időgép segítségével barangolták be a történelmet.
Az Időutazó tábort minden évben a nyári szünet első hetében rendezik meg. A napoknak szigorú, mégis játékos ritmusa van: reggel érkezés után szabad foglalkozás következik, majd a gyerekek körbeülnek a szőnyegen, és kezdetét veszi a napi „utazás”. A tábor egyik legfontosabb kelléke egy kézzel készített időgép, amelyet a tábor egyik vezetője, Feig Simon (Simi) épített. A szerkezet világít, buborékokat fúj, és minden nap egy új levelet „hoz” a gyerekeknek, melyet mindig közösen olvasnak fel. Mindenki egy-egy mondatot kap, majd együtt próbálják megfejteni, melyik korszakba érkeztek. „Ez már önmagában egy rituálé lett. Nagyon várják, hogy mi lesz az aznapi levélben, és hogy vajon hová utazunk.” – meséli Bajka Kinga Csenge táborvezető.
Az első nap az ókorba vezetett, majd a középkor, a jelen és végül a jövő következett. A korszakokról először mindig a gyerekek mondják el, mit tudnak, ezt követik a játékok és a kézműves foglalkozások. Az ókori naphoz például papirusz és agyagedények kapcsolódtak, a középkornál gyertyaöntéssel és a kézzel készített papírral ismerkedtek. A jelenkort mágneses képkártyák segítségével dolgozták fel, amelyeken a hétköznapi találmányokat kellett időrendbe állítani. A legnagyobb fantáziát azonban – nem meglepő módon – a jövő mozgatta meg. A gyerekek olyan ötletekről beszélgettek, mint a levegőt megtisztító gépek vagy egy különleges nyakörv, amelyet ha egyszerre viselne az ember és a háziállata, megérthetnék egymás nyelvét. Szóba került egy alakváltó robotállat is, amely egyik nap nyúl, másnap hörcsög lehetne. Bajka Kinga Csenge szerint a tábor ugyan hat éve ugyanarra az alapötletre épül, a gyerekek azonban sokat változtak. „Nagyon sokat változtak az elmúlt hat év alatt. Azt látom, hogy egyre nehezebb hosszabb ideig lekötni a figyelmüket, könnyebben elkalandoznak, egyszerre több mindenre figyelnek. Azokra a feladatokra, ahol inkább gondolkodni kellene, nehezebben koncentrálnak.” – mondja.
Hogy ennek mi az oka, arra természetesen nincs egyetlen válasz, de valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a mai 7–12 éves korosztály egészen más digitális környezetben nő fel, mint azok a gyerekek, akik hat évvel ezelőtt az első, Csenge által szervezett BMI tábor résztvevői voltak. A telefonok, tabletek és más digitális eszközök ma már sokkal nagyobb szerepet töltenek be a mindennapokban, ami a figyelem fenntartására is hatással lehet. Éppen ezért a foglalkozások ma már tudatosan több rövid, váltakozó elemből épülnek fel. A beszélgetéseket mozgásos játékok szakítják meg, a történelmi ismereteket pedig mindig valamilyen kézzel fogható alkotás követi. Ebéd után minden nap vagy valamelyik játszótérre, vagy a Technisches Museumba mentek.
A tábor sikerét az is mutatja, hogy sok gyerek évről évre visszatér. Mici például idén már harmadik alkalommal vett részt az Időutazó táborban. Édesanyja szerint Csenge és Simi tábora mindig biztos választás volt számukra.„Ez a tábor mindig remek program volt. Sok gyerek már ismerte egymást a Kicsi Svungból, mindig jó a közösség. Nyilván fontosnak tartjuk, hogy a családon kívül mással is beszéljen magyarul, legyen anyanyelvi közegben. Nagyon jó egyensúlyban van a kézműveskedés, a kirándulás és a szabad levegőn való játék. Az idei időutazós téma is nagyon szimpatikus volt, tetszett, hogy minden nap egy másik történelmi korral foglalkoztak.” Hogy jövőre is visszatérnek-e, az még sok mindentől függ.„Amíg Mici nem növi ki a tábor célcsoportját, és van hozzá kedve, mindenképpen szeretnénk, hogy menjen.”
Fotók: Horváth Nóra
Akár ez is tetszhet
