Tudományos előadással indul az ősz az Ausztriai Magyar Kutatóintézetnél (ÖIUS). Október 7-én Géczi János tart előadást, A Rózsa nevei. Egy civilizációs növény kultúrtörténete címmel, majd Vámos Miklóssal folytatódik a nagy sikerű irodalmi a sorozat, a Schwedenplatzi beszélgetések.
Géczi János lesz október 7-én 19 órakor az ÖIUS vendége, aki a rózsa kultúrtörténetéről tart előadást a Schwedenplatzon. „Hogyan lett a virág az édenkert, majd a teremtés harmóniájának szimbóluma? Miért festettek rózsát a felvonulási épületre Knósszoszon? Milyen gyógyszerek alkotórésze volt különböző korokban és helyeken? És mi köze a rózsának az erotikához? A rózsa rejtvény, amely megfejtésre vár. A rózsa több egyszerű virágnál. Egyetemes szimbólum, amely a legkülönfélébb gondolatok és érzések kifejezését tette lehetővé. Keleti és európai kultúrák tükörképe, szemet gyönyörködtető vagy épp elképesztő ábrázolások tárgya, mítoszok, mesék, szerelmes történetek főszereplője.” – írja A Rózsa labirintusa című könyv bevezetője.
GÉCZI János (Monostorpályi, 1954) József Attila-díjas író, képzőművész, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Munkásságában a tudományos kutatás, az oktatás és a művészet egymást kiegészítve, szerves egységben jelennek meg. 1995-től hosszabb ideig a Pécsi Tudományegyetemen, majd 2003 és 2017 között a veszprémi Pannon Egyetemen dolgozott. Itt az MFTK Filozófia, Történelemtudomány és Antropológia Intézetét vezette, és a kar stratégiai dékánhelyettesi feladatait is ellátta. 2021-ben nyerte el az MTA doktora címet. Több tudományos és szépirodalmi mű fűződik a nevéhez: pl. „A rózsa kultúrtörténete” (2007), „Tiltott ábrázolások Könyve” (2008), valamint válogatott versek (pl. „A napcsíkos darázshoz”, 2021).
Legutóbb a 2024-es „Feltakarás” című kiállításán debütált képzőművészként a Műcsarnokban, kiállítási katalógusa is bemutatásra került 2025 áprilisában. Kutatási területeiben szerepel az antropológia, etika, művelődéstörténet, neveléstörténet és a kultúrantropológia. Számos publikációja foglalkozik a neveléstörténet és művelődéstörténet összefüggéseivel, továbbá a világképek és pedagógiai konstrukciók szerepével a nevelésben. Sokoldalúságát jól tükrözi, hogy íróként, képzőművészként és tudósként is aktív: művei, kutatásai és kiállításai egyaránt azt a mély, összetett gondolkodást képviselik, amely ritka szintézist teremt a természettudományos és a humán szemlélet között.
A részvétel ingyenes, ezen a linken lehet regisztrálni a rendezvényre.
Idő és helyszín: 2025. okt. 7. 19:00-21:00, Schwedenplatz 2., Schwedenpl. 2, 1010 Wien, Ausztria
VÁMOS Miklós József Attila-díjas író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató és műsorvezető.1975-ben szerzett jogászdiplomát az ELTE Állam- és Jogtudomány Karán. 1972-ben szerkesztője lett a Jelenlét című, a bölcsészettudományi karon megjelenő irodalmi folyóiratnak. A diploma után mégsem jogászként, hanem az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott 1992-ig. Ezután három évig az Ab Ovo Kiadó igazgatója volt. 1988 és 1990 között az USA-ban élt: Fulbright-ösztöndíjas volt, és tanított több egyetem film- és színművészeti karán. (Yale School of Drama, Connecticut College, City University of New York). 1990-től a The Nation amerikai hetilap kelet-európa tudósítója.
1995–2003 között televíziós műsorvezetőként is dolgozott, sikeres sorozata volt a Lehetetlen, a Rögtön és a 2 ember. 1997–2003 között az International Buda Stage színházának művészeti vezetője volt. A The Washington Post magyar tudósítója, rendszeresen olvashatjuk írásait. Németül, angolul és franciául beszél, de spanyolul, oroszul és latin nyelven is olvas.
2009 februárjában, tizenkilenc év után megvált az Ab Ovo Kiadótól, és átszerződött az Európa Könyvkiadóhoz, mely az ő életművét adja ki. Ennek első darabja a Félnóta, amely a 2009-es Könyvfesztiválra jelent meg. Hat éve az Athenaeum Kiadó szerzője. Újabb fontos regényei: Legközelebb majd sikerül, Dunapest. Az Athenaeumnál jelennek meg új sorozata, a Karcsú Könyvek kötetei is. Több mint negyven eredeti kötete jelent meg, írt regényeket, színműveket, novellákat, filmforgatókönyveket is. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve.
A bécsi beszélgetésnek Tollseprű című kisregénye adott címet, amely a Karcsú Könyvek sorozat nyolcadik kötete, és 2025 szeptemberében jelent meg az Athenaeum kiadásában. A sorozat tömör, kis méretű köteteiről ismert, amelyek kényelmesen hordozhatóak.
Az íróval Lendvai Zsóka beszélget.
Jegyárak: 15 euró, diákjegy 10 euró, ÖIUS-tagoknak díjmentes.
Idő és helyszín: 2025. okt. 14. 19:00-21:00, Schwedenplatz 2., Schwedenpl. 2, 1010 Wien, Ausztria
November 11-én folytatódik a Schwedenplatzi beszélgetések. DARVASI László költő, író, újságíró és szerkesztő lesz a vendége az Ausztriai Magyar Kutatóintézet irodalmi estjének, december 9-én pedig NÉMETH Ádám, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársa tart előadást a MIGWELL projekt eredményeiről. A kutatás a migráció és a jólét összefüggéseire összpontosít Magyarországon és Ausztriában. A Rólunk.at is foglalkozott már a kutatással, több cikkben is.
Fotók: ÖIUS, szöveg: ÖIUS és Központi Szövetség
Akár ez is tetszhet
