Berlin és Hamburg után idén a Grazi Egyetem Fordítástudományi Intézete rendezte meg a Németországi és Ausztriai Magyar Lektorok Fórumát, amelynek témája a Mesterséges Intelligencia nyelvoktatásban játszott szerepe, valamint a fordítástudomány előtt álló kihívások voltak. A konstruktív beszélgetésekből kiderült, hogy az idegennyelv-szakok iránti érdeklődés jelentős csökkenése a magyar szakokat sem kíméli, amelyek ezért más szakokkal való együttműködéssel és innovatív témákkal próbálnak túlélni.
„Mindenki rajzoljon egy házat és egy fát” – kéri bécsi, hamburgi, göttingeni, regensburgi és berlini magyartanár-kollégáit Dragaschnig Edina, a Grazi Egyetem Elméleti és Alkalmazott Fordítástudományi Intézetének munkatársa. Az alkotások természetesen nagyon különbözőek lesznek, de Edina maga így is kilóg a sorból pálmafájával és tengerparti kunyhójával. De mit keres ez a feladat a Németországi és Ausztriai Magyar Lektorok Fórumán, amelynek eredeti témája a Mesterséges Intelligencia (AI)? Éppen annak korlátait hivatott illusztrálni: az élményekből táplálkozó emberi gondolkodással szemben az AI csupán egy adathalmazzal és szabályokkal dolgozik, és nem is tud olyan döntéseket hozni, mint az emberi agy.
Mindezek ellenére az AI komoly kihívás elé állította a grazi Fordítástudományi Intézetet, amely egyébként a Bécsi Egyetem mellett a másik fontos intézmény, amely a német nyelvterületen magyar-német fordítókat és tolmácsokat képez. A nemrég kinevezett tanszékvezető meghagyta, hogy a szak fennmaradása érdekében a tanszéken zajló oktatást át kell alakítani, hogy a digitális világ követelményeinek is megfeleljen. A probléma Dragaschnig Edina szerint abban ragadható meg, hogy a mesterséges intelligencia és a fordítóprogramok használata nem hogy kiváltja a nyelvtudást, hanem még magasabb szintet követel meg a fordítóktól, mint korábban, hiszen az így előállított szöveget kritikusan össze is kell tudni vetni az eredetivel. Az AI tehát nem megoldás, hanem egy eszköz, amit tudni kell használni. A szakot viszont már A2-es szintű (alapszintű) nyelvtudással el lehet kezdeni, amelyről a második évre egy erős középszintre lehet eljutni, a harmadikban pedig már magas szinten fordítani is kéne tudni, ezért általában csak olyan diákok rúghatnak labdába, akik rendelkeznek magyar nyelvi alapokkal, például magyar a származási nyelvük.
Nincsenek könnyű helyzetben a többi németországi és ausztriai egyetem magyar lektorai sem. Általános tendencia, hogy csökken a diákok érdeklődése az idegen nyelvek, közöttük is főleg azok iránt, amelyeket nem tanítják az iskolában. Ez alól természetesen csak az angol képez kivételt. Magyarul jellemzően olyan diákok tanulnak, akiknek a családjában jelen van a nyelv, de nem sajátíthatták el tökéletesen, ezért most szeretnék a hiányzó nyelvtudást vagy kulturális ismereteket pótolni, de olyanok is akadnak szép számmal, akik barátjuk vagy barátnőjük anyanyelvét szeretnék jobban megismerni. Jóval kevesebb azon diákok aránya, akik a nyelvórákon túl a magyar (hungarológia) szakot is felveszik, és azt el is végzik.
A Regensburgi Egyetem Magyar Intézete 2010 óta egy Hungaricum nevű kiegészítő képzés keretében teszi lehetővé a hungarológiai tanulmányokat Regensburgban. Ezt továbbfejlesztve 2025/2026 őszi szemeszterétől létrejött az Ungarn-Studien szak is, amely BA mellékszakként vehető fel egy másik főszak mellett. „A hungarológia itt nem nyelvészeti tanulmányokra fokuszál, Magyarországot kapcsolattörténeti viszonyokon keresztül tanulmányozzuk: a nyelv mellett oktatunk történettudományt, politológiát és országismeretet, amelyek segítségével bedolgozunk más, nagyobb szakokba vagy MA programokba, legyen az a politológia, a délkelet-európai történelem, vagy az európai kultúrtörténet. A szak valódi stabilizálásához azonban szükségünk lenne egy kinevezett tanszékvezető professzorra” – meséli Busa Krisztina, a Magyar Intézet lektora.
A 1947-ben a göttingeni Georg-August-Egyetemen alapították az első Finnugor Szemináriumot Németországban. A tanszék ma a túlélésért küzd. A finn szak átkerült a Skandinavisztika tanszékre, a professzori állás nincs betöltve, új hallgatókat évek óta nem vesznek fel, Molnár Judit lektor pedig félévről félévre próbál a hallgatói igényekhez igazodva új tárgyakat felkínálni és azokat akár más szakoknak, például az általános nyelvészetnek, a világirodalomnak vagy éppen a gender studies-nak bedolgozva oktatni. Az utóbbi években töretlen az érdeklődés a magyarországi politikai rendszer, valamint a „Meseország mindenkié” című mesekötet és az abban felvonultatott sérülékeny társadalmi csoportok iránt, a jövő félévben pedig Krasznahorkai László Nobel-díjas íróról fog irodalmi szemináriumot tartani. „Annyiféle háttérrel és motivációval érkeznek az óráimra a diákok, hogy minden órára négy-ötféle tervvel kell készülnöm, mert sohasem tudhatom, milyen nyelvtörténeti, modern leíró nyelvészeti, politikai vagy társadalomtörténeti kérdést fognak feltenni. Az oktatási tevékenységem jóval túlmutat azokon a feltételeken, amelyeket az álláspályázat szerint eredetileg elvártak” – mondja Molnár Judit.
Jobbnak tűnik a helyzet Berlinben, ahol 2008 óta létezik a magyar irodalom és kultúra bachelor szak. A Humboldt Egyetemen nem nyelvészeti, hanem területi szempontok alapján a többi közép-európai tanszékkel együtt a Szlavisztikai Intézetben kap helyet a magyar szak. Az intézeten belül jó az együttműködés: közösen tartanak bevezető irodalmi és kultúratudományi kurzusokat, valamint Görbe Tamás, a magyar lektor történelem szakot is végzett, ezért történeti témákat is le tud fedni. A bachelor után közös közép-európai irodalmi és kulturális összehasonlító jellegű master programokat kínálnak a hallgatóknak. A megszorítások természetesen Berlint sem kerülik el, és minden nyelvszakhoz hasonlóan ők is küzdenek a csökkenő hallgatói létszámmal. „Előbb-utóbb azért remélem, rájönnek, hogy van értelme a bölcsészettudományoknak – a szövegértés, a szövegekkel való kritikus foglalkozás, a nyelv, a kultúra ismerete unikális kompetenciát jelentenek egy technicizált világban” – fogalmaz optimistán Görbe Tamás.
A fórumot Kollár Ágnes akkori hamburgi lektor kezdeményezte 2024-ben. Berlin, Hamburg és Graz után 2027-ben a Göttingeni Egyetem remélhetőleg még létező Finnugor Szemináriuma fogja vendégül látni a kollégákat a közös fórumra.
Fotók: Gazdik Anna
