Magyarországi lakóhellyel rendelkező, de Ausztriában tanuló gyermekek oktatási helyzetét vizsgálta Langerné Dr. Buchwald Judit habilitált egyetemi docens. A nyugat-magyarországi térség egyik meghatározó oktatáskutatója számos publikációban tanulmányozta az osztrák-magyar határ menti oktatási mobilitást: „Ingázó diákok – avagy tanulási célú ingázás az osztrák-magyar határ mentén” című disszertációja könyv formájában is megjelent.
A téma aktualitását a 2004-es uniós csatlakozás után kezdődött társadalmi változások adták: a magyar családok számára is megnyílt a lehetőség, hogy gyermekeik a szomszédos országokban tanuljanak. Az uniós szabályozás alapján a magyar tanulók osztrák kortársaikkal azonos feltételek mellett iratkozhattak be ausztriai iskolákba. Az Ausztriában mért statisztikák szerint a vizsgálat idején – a 2000-es évek elején – mintegy kétezer magyar anyanyelvű diák tanult Burgenland tartományban. A jelenséget vizsgáló tudományos szemlélődés középpontjában azok a magyar tanulók álltak, akik Magyarországon élnek, de naponta Ausztriába jártak iskolába, vagyis az úgynevezett „ingázó diákok”. A kutatás alapját hatvan családdal készített interjú adta. A feltétel magyarországi lakhely, de osztrák iskola vagy óvoda volt.
Langerné Dr. Buchwald Judit habilitált egyetemi docens, kutató, nyelvtanár és fordító, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Intézet – Szombathely igazgatója. Fő kutatási területei az alternatív tanulási formák, a pedagóguskutatás és az oktatáspolitikai összefüggések, a nyelvtanítás módszertana, a tanárképzés, az iskolarendszerek összehasonlítása, az oktatási mobilitás és tanulási célú migráció. Munkásságának egyik meghatározó része az osztrák-magyar határ menti oktatási jelenségek vizsgálata. Kutatásainak középpontjában a magyar diákok ausztriai óvodába és iskolába járása áll. Először ő írta le és rendszerezte tudományosan: a tanulási célú ingázás során vizsgálta a szülői döntések motivációit, az osztrák és magyar oktatási rendszerek különbségeit, a diákok későbbi életpálya-terveit, az osztrák-magyar oktatási kapcsolatok társadalmi hatásait. Elemezte az oktatási migráció változásait, a nyelvtudás szerepét a mobilitásban, a régió demográfiai és munkaerőpiaci következményeit. (Fotó: ELTE SEK)
Langerné Dr. Buchwald Judit vizsgálatai nemcsak tudományos szempontból jelentősek, hanem hozzájárulnak a térség oktatási folyamatait befolyásoló társadalmi jelenségek megértéséhez is. Az eredmények szerint a döntés időpontja változó: voltak, akik már az óvodában, mások az alsó tagozat végén vagy az ötödik osztályban váltottak. A német nyelvtudás induláskor jellemzően minimális volt, a tanulók többsége az első két évben intenzív nyelvi fejlődésen ment keresztül. Az intézmények a legtöbb esetben két évig nem osztályozták a gyerekeket, ezalatt a hangsúly a nyelvi integráción volt.
A szülők döntését számos tényező befolyásolta. A legfontosabb elképzelés a német nyelv magasabb szintű elsajátítása volt, sok esetben nemcsak az irodalmi német, hanem a helyi, burgenlandi dialektus megtanulása is. A szülők célja az volt, hogy gyermekeik versenyképes tudást szerezzenek, később Ausztriában is könnyebben boldoguljanak továbbtanulás vagy munkavállalás során. Legtöbbjük az osztrák oktatást gyakorlatiasabbnak, kevésbé stresszesnek értékelte, mint a magyart, többen úgy vélték, hogy a mindennapi életre alaposabban felkészíti a tanulókat.
A fogadó iskolák számára a magyar fiatalok megjelenése kezdetben előnyös volt, hiszen a csökkenő létszámú kistelepüléseken segített fenntartani az intézményeket. Később azonban a magyar tanulók magas aránya miatt egyes helyeken aggodalmak jelentek meg az ausztriai szülők körében, főként a nyelvi környezet megváltozása miatt. A tartományi oktatásirányítás ezért szigorított a beiratkozási feltételeken: a magyar tanulók felvételét bejelentett osztrák lakcímhez kötötték, az állami iskolákban pedig ellenőrzéseket vezettek be. Az egyházi fenntartású intézmények esetében ugyanakkor megmaradt a szabadabb beiratkozás.
A tudományos analízis kitért arra is, hogy a magyar gyerekek nem minősülnek migrációs hátterűeknek, mivel életvitelszerűen Magyarországon élnek. Ezért nem részesülnek automatikusan azokból a támogatásokból, amelyeket az osztrák oktatási rendszer a bevándorló gyerekek integrációjára biztosít. Néhány iskola ugyanakkor saját megoldásokat alkalmazott: kétnyelvű pedagógusokat foglalkoztattak, személyre szabottan támogatták, segítették az újonnan érkezőknek.
Illusztráció: Gombás Mónika
A kutatás egyik fontos megállapítása a kétnyelvűség kialakulása volt. A gyerekek java része két év alatt olyan minőségi szintre jutott, hogy az iskolai és társas helyzetekben is biztonságosan kommunikált németül. Jellemzően a családokban a magyar maradt a mindennapi nyelv, az iskolai közegben pedig a német vált meghatározóvá. A szakirodalom szerint így a gyerekek korai, spontán kétnyelvűvé váltak, mivel két nyelvet használtak a mindennapi életben. Az elemzés során kiderült, hogy a beilleszkedés nagymértékben függött az osztályközösség befogadó attitűdjétől: támogató közegben gyorsabb volt a nyelvi fejlődés és az iskolai sikeresség, míg a kevésbé patronáló környezet lassabb integrációhoz vezetett.
Az ingázó diákok jelensége a határok átjárhatóságának, a szülői mobilitásnak és az oktatási rendszerek közötti választási lehetőségeknek az eredménye. Az egyéni döntések által generált gyakorlat regionális és társadalmi folyamatokkal is összefügg, a jövőben várhatóan továbbra is meghatározó tényező marad a határ menti térségekben.
Fotók: Langerné Dr. Buchwald Judit
Akár ez is tetszhet
