Mit tehetünk, ha elegendő számú jelentkező ellenére sem indulhat magyaroktatás egy tartományban? Természetesen kapcsolatba lépünk az illetékes helyi hivatallal, és ha nem kapunk érdemi választ, a Szövetségi Oktatási Minisztériummal. És ha ez sem segít, mert legyőzhetetlen akadályokat gördítenek elénk? Akkor egyesületet alapítunk, és annak a keretei között szervezzük meg a magyarórákat. Éppen ezt tette Kovács Orsolya, a karintiai magyar kultúregyesület, a VUKK egyik alapítója és elnöke.
Kovács Orsolya 2017-ben költözött férjével és akkor 13 éves iker gyerekeivel a nyugat-stájerországi Murauba. A tanítói és némettanári végzettséggel rendelkező pedagógus maga is meglepődött, hogy a jelentős magyar kolóniával rendelkező kisvárosban azonnal el tudott helyezkedni a saját szakmájában: az osztrák iskolarendszerben is elismert elsőnyelvi (anyanyelvi) oktatás keretei között taníthatott magyart különböző korosztályú gyerekeknek. Egy év után azonban a család úgy döntött, hogy a gyerekek tanulmányi előmenetele érdekében a legközelebbi nagyvárosba, Klagenfurtba költöznek, mert ott volt elérhető a számukra megfelelő gimnázium. Orsolya a muraui tapasztalatok alapján abból indult ki, hogy a karintiai tartományi fővárosban is folytathatja majd a magyartanítást, azonban csalódnia kellett. Mint kiderült, Karintiában egyelőre nem lehet az elsőnyelvi oktatás keretei között magyarul tanulni.
Ennek a valódi okát Orsolyának mindmáig nem sikerült kiderítenie, pedig éveket szánt arra, hogy a karintiai magyarok is élhessenek a törvény által elvileg biztosított nyelvtanulási lehetőséggel. Eszerint 12 jelentkezőtől a területi Oktatási Igazgatóság köteles elindítani az adott nyelvből az elsőnyelvi oktatást. “2020-ra sikerült megbeszélnem 20 klagenfurti és Klagenfurt környéki családdal, hogy adják le a jelentkezési lapot a saját iskolájukban, ahonnan aztán az űrlapokat tovább küldték a Karintiai Oktatási Igazgatóságnak. Hamarosan megkaptuk a megdöbbentő választ az igazgatóktól: hiába az elvileg szabályos jelentkezések, a magyaroktatás nem fog elindulni” – meséli.
Orsolyát persze nem abból a fából faragták, hogy ennyitől meghátráljon, ezért maga vette fel a kapcsolatot az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségével, sőt, még az Oktatási Minisztériummal is, de mindenkitől azt a választ kapta, hogy ebben az ügyben a Karintiai Oktatási Igazgatóság az illetékes szerv, amelyhez fordulni lehet. Hosszú idő után, 2023-ban érkezett egy valós magyarázatnak alig tekinthető válasz a hivataltól, amelyből kiderült, a magyaroktatás addig nem indulhat el, ameddig nincs 400 magyar anyanyelvű gyerek beiratkozva a karintiai kötelező oktatásba (Pflichtschule). “Ez a feltétel nemcsak azért problematikus, mert a vegyes házasságokból született gyerekek szülei nem biztos, hogy a magyart jelölik meg első nyelvként, de ettől még szívesen tanulnák a gyerekek a nyelvet, hanem azért is, mert ennek a 400-as számnak nem találtuk a nyomát semmilyen törvényben vagy szabályzatban. Nagyon úgy fest, hogy Karintia szeretne akadályokat gördíteni az elsőnyelvi oktatás elindításának útjába.” – magyarázza Orsolya.
Az elhúzódó ügyintézés közepette Orsolya már minden, magyar oktatással foglalkozó szervezettel és magyartanárral felvette a kapcsolatot Ausztriában Tiroltól Stájerországig, hiszen kíváncsi volt arra, hogy más tartományokban hogy sikerült elindítani az elsőnyelvi oktatást, vagy milyen más lehetőségek lennének a bevándorló családok származási nyelvének tanítására. Mivel a magyarnyelv-oktatást más tartományokban – Burgenland és Bécs kivételével, ahol a magyar népcsoporti nyelvnek számít – többnyire egyesületi keretek között oldják meg, Orsolya 2020-ban úgy döntött, hogy négy társával együtt megalapítja a VUKK-ot (Verein für die Ungarische Kultur in Kärnten – Egyesület a Magyar Kultúráért Karintiában), amelynek a tevékenységi köre messze túlmutat a magyarórákon: céljuk, hogy kulturális programokat is szervezzenek a karintiai magyaroknak, és valódi közösséggé kovácsolják őket.
A VUKK kéthetente szombaton tart magyar anyanyelvi foglalkozásokat. Eredetileg óvodai és iskolai csoportot is indítottak, de mivel a jelentkezők egy része csak rendszertelenül tudott részt venni az órákon, 2024-től óta közös foglalkozást tartanak a 3-8 éves gyerekeknek. Ebben sokkal több a játék, mondókázás, kézműveskedés, mint a hagyományos írás-olvasás, de így tudnak minden gyerek számára érdekes és hasznos időtöltést biztosítani. Emellett a VUKK számos programra is várja az érdeklődőket: rendszeresen készítenek közösen adventi koszorút, megünneplik a Mikulást, a karácsonyt és a farsangot, húsvétkor tojást festenek és kézműveskednek, és idén a Kärntner Landesmuseumba is ellátogattak, ahol a múzeum magyar anyanyelvű munkatársa tartott nekik magyar nyelvű idegenvezetést.
Orsolya gyerekei időközben felnőttek, ezért ismét időszerű volt a lakhelyváltás: ma már mindketten a Grazi Egyetem hallgatói. A lánya a Fordítástudományi Intézetben német-magyar-olasz nyelvekre szakosodva hallgat transzkulturális kommunikációt, a fia pedig a Természettudományi Karon molekuláris biológiát. Orsolya napközis tanárként dolgozik egy angol-német kéttannyelvű „népiskolában” (Volksschule, az általános iskola alsó tagozatának felel meg), ahol jól érzi magát, bár – elmondása szerint – hiányzik neki a tanítás, és a magyar mellett németet is szívesen tanítana. A VUKK-ban végzett munkáját jórészt online, Grazból végzi, de úgy látja, az egyesületben, főleg a nyelvórák megszervezésében és a szülőkkel való együttműködés kialakításában sokat számítana a személyes jelenlét. Karintia után viszont Stájerországban az embereket nyitottabbaknak, a légkört befogadóbbnak érzékeli, ezért hosszú távon férjével úgy tervezik, hogy sok karintiaihoz hasonlóan Grazban maradnak, de már várják a Koralm vasúti alagút megnyitását, amikor is 45 percre rövidül majd Graz és Klagenfurt között a vonat menetideje.
Kiemelt kép, fotók: Kovács Orsolya, VUKK
Akár ez is tetszhet
