A doborjáni/Raiding Liszt Központ, Liszt Ferenc szülőhelye, az egykori Esterházy majorság épülete a világszerte ismert virtuóz szellemiségének és zenei örökségének méltó emléket állít. Az alapos rekonstrukció után idén tavasztól újra funkcionáló modern komplexum az évente megrendezett, nagy múltú Liszt Fesztivál otthona. Az októberi kínálatban három koncerten is helyett kapott a magyar kultúra.
A rangos rendezvénysorozat ezúttal is gazdag kínálattal várja közönségét: klasszikus hangversenyek, családi programok, izgalmas tematikus napok szerepelnek a repertoárban – Beethoven műveitől Bach kompozícióin át a filmzene és a jazz világáig – számos stílusban kaphatják a látogatók a zenei élményeket. A fesztivál minden ősszel különleges alkalmat kínál arra, hogy közelebb kerüljünk a 19. század egyik legnagyobb zeneszerzőjének és zongoraművészének világához. Az idei szemle első ciklusában három olyan koncert is helyet kapott a programban, amelyek szorosan kötődnek a magyar kultúrához – nem csupán Liszt Ferenc életművén keresztül, hanem az előadók személyén és a választott repertoáron át is.
„A Bécsi Akadémia Zenekara/Orchester Wiener Akademie október 12-i fellépése, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Sárközy Trió közös koncertje október 16-án, valamint Suzana Bartal monumentális zongoraestje október 18-án kronologikus ívet rajzol: Liszt gyermekkori élményeitől a magyar rapszódiákon át egészen a Zarándokévek ciklusának szellemi utazásáig.” – ismertette az őszi programot Gátas József, a Liszt Központ produkciós vezetője.
Liszt Ferenc életét végigkísérték azok a népdalok, amelyeket gyermekkorában hallott szülőfalujában, Doborjánban. Ezekből az élményekből születtek meg az 1839/1840-es télen Pesten komponált „Magyar rapszódiák”, amelyek később a nemzeti romantika egyik legfontosabb zenei jelképeivé váltak. A tizenkilenc darab zongorára íródott, de hat közülük Franz Doppler, a Weimarban Liszttel barátságot kötő fuvolaművész és karmester jóvoltából zenekari köntösbe került.
„Október 12-én Martin Haselböck vezényletével a Wiener Akademie szólaltatja meg ezeket a ritkán hallható átiratokat. Az este különlegessége éppen ebben rejlik: a hallgatóság nem a jól ismert zongoraszólamokkal találkozik, hanem a magyar rapszódiák sodró erejét és színgazdagságát nagyzenekari hangzásban élheti át. Heinrich Heine szavai – „Liszt nem lehet a nyugodt polgárok és kényelmes szendergők csendes zongoristája” – pontosan rámutatnak arra a nyughatatlan energiára, amely ezekben a művekben rejlik, legyen szó zongoráról vagy teljes zenekarról.” – ajánlotta a komolyzenei kalandot a produkciós vezető.
A fesztivál második magyar vonatkozású eseménye október 16-án várja a közönséget. A mintegy hat évtizede működő Liszt Ferenc Kamarazenekart Magyarország egyik legismertebb zenei nagykövete, Várdai István világhírű csellóművész vezeti 2020 óta. Várdai ezúttal nemcsak karmesterként, hanem szólistaként is színpadra lép Haydn C-dúr gordonkaversenyében, amely az életigenlés és a klasszikus derű szimbóluma. Az este másik különlegessége a legendás Sárközy Trió fellépése. Az együttes a magyar cigányzenei hagyomány gazdagságát idézi meg, virtuozitásukkal és szenvedélyes előadásmódjukkal a világ számos koncerttermét meghódították már.
„A közös koncert során Liszt, Haydn, Kodály és Weiner Leó művei révén a magyar zenei hagyomány sokszínűsége és időtállósága kerül előtérbe. A műsor címe, „Éljen a magyar!”, nem csupán felkiáltás, hanem hitvallás is: a zenekar és a trió közösen ünnepli a magyar kultúra gazdag örökségét.” – mondta el Gátas József, aki a folytatásról is beszélt. „Az október 18-i koncert Suzana Bartal magyar–francia származású zongoraművésznő Liszt teljes Zarándokévek/Années de Pèlerinage ciklusát adja elő egy közel négyórás maratoni est keretében. Ez a három kötetből álló sorozat Liszt egyik legjelentősebb zongoraműve: Svájc, Itália és a harmadik kötet darabjai a zeneszerző utazásainak, lelki vívódásainak és művészi inspirációinak tükrei.”
A „Svájc évében” a természet szépsége, az Alpok nagyszerűsége és a romantikus irodalom – például Senancour „Obermann völgye” – ihlette a darabokat. Az „Itália évében” a reneszánsz művészet és irodalom hatása jelenik meg: Raffaello festészete, Petrarca szonettjei és Michelangelo költészete szólal meg zenei formában. A harmadik kötet Liszt későbbi éveinek komorabb, spirituális világát mutatja be: gyászindulókat, vallási témájú darabokat, a halál és elmúlás motívumait, a modernitás felé mutató impresszionista és expresszionista elemekkel.
„A Zarándokévek egészét ritkán hallhatja élőben a publikum. Suzana Bartal technikai virtuozitása és kifejezőereje révén azonban a 26 darab nemcsak megszólal, hanem egy teljes világként tárul fel. Ez a koncert valóban zarándoklat a hallgató számára is: befelé vezető út, ahol a természet képei, irodalmi idézetek és Liszt belső világa egyszerre kap hangot. Különleges csemege lesz. nem csak a hossza miatt.” – zárta Gátas József.
A három koncert közös vonása, hogy mindegyik erősen kötődik Liszt Ferenc magyar örökségéhez és ahhoz a kulturális háttérhez, amelyet szülőfaluja, Doborján szimbolizál. Liszt Ferenc, aki életét nagy részben Európa nagyvárosaiban töltötte, sosem feledkezett meg arról a magyar zenei világról, amelyet gyermekkorában hallott. Ezek a dallamok inspirálták a rapszódiákat, de ugyanúgy ott kísértenek a vallásos és filozofikus darabok mélyén is. A mostani Liszt-fesztivál három estje ennek a szellemi örökségnek ad hangot: a zenekari átiratok sodró erejétől a kamarazenei hagyomány gazdagságán át egészen a zongoraművészet egyik legnagyobb teljesítményéig.
Akár ez is tetszhet
