Huszadik alkalommal szervezte meg nyári magyar nyelvi és hagyományőrző táborát a Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája. A jubileumi program idén is azzal a céllal hívta közös, egyhetes időtöltésre Siófokra a burgenlandi és Ausztria más tartományaiban élő gyerekeket, hogy ne csupán tanórai keretek között, hanem természetes élethelyzetekben, közösségi élményeken keresztül tanulják, gyakorolják a magyar nyelvet. A táborozók nyelvi foglalkozásokon, magyar népzenei és néptáncprogramokon, kirándulásokon, sport- és kulturális eseményeken gyarapították tudásukat, gyűjtöttek számos emléket a „magyar tengeren”, a Balaton partján.
A jubileumi tábor egyik újdonsága volt, hogy a fiatalok és kísérőik a közelmúltban elkészült felsőőri Népcsoportok Házából indultak el. A burgenlandi magyar, horvát és roma népcsoportok közös kulturális és oktatási központjaként funkcionáló intézmény az egykori városi diákotthon felújításával jött létre. Az irodák mellett közösségi és oktatási terek, szemináriumi helyiségek és egy rendezvényterem és is helyet kapott, így az épület egész évben lehetőséget ad nyelvtanfolyamok, hagyományőrző foglalkozások, zenei próbák és kulturális rendezvények megrendezésére. Somogyi Attila, a Burgenlandi Magyarok Népfőiskolájának elnöke szerint fontos, hogy a résztvevők ne csupán a nyári táborhoz, hanem egy egész évben működő magyar közösségi térhez is kötődhessenek. „Az új létesítmény elsősorban népfőiskolai működésünket, éves tevékenységünket segíti, hosszú távon azonban a burgenlandi magyar közösségi élet egyik meghatározó találkozóhelyévé is válhat. Szeretnénk elérni, hogy minél több család számára természetes legyen: ha magyar nyelvi, kulturális vagy közösségi programot keresnek, a Népcsoportok Házába jöjjenek. Küldetésünk, hogy ez a hely a burgenlandi magyarság egyik meghatározó találkozóhelyévé, otthonává avanzsálódjon, ahová a gyerekek, az ifjak és a felnőttek egyaránt szívesen látogatnak vissza egész évben. A 2026-ban huszadik alkalommal megszervezett egyhetes táborról elmondta:
„Az alapgondolat évek óta változatlan: a magyar nyelvet a kultúrával együtt érdemes átadni, hiszen nemcsak a nyelvet szeretnénk megtanítani a gyerekeknek, hanem mindazt, ami hozzá tartozik, amelynek része a gazdag magyar örökség – a népzene, a néptánc, a hagyomány és az étel is. Együtt alkotnak egy egészet. Ezt ismertetjük meg évről évre a jelentkezőkkel.”
Az első állomás mindig a vasi Molnaszecsőd, ahol először bőrdíszműves közreműködésével kézműveskedtek a táborozók, karkötőket és nyakláncokat készítettek, majd kipróbálták a kenuzást a Rábán. Természetismereti túrán tájékozódtak a folyóparti élővilágról, íjászodtak, a tábortűz mellett klasszikus magyar bográcsgulyást főztek, este szalonnát sütöttek. A balatoni programok között szerepelt hajókirándulás, diszkóhajózás, vízibicikli-verseny, többféle sportvetélkedő – röplabda, kosárlabda, futball, ügyességi és váltóversenyek -, városnézés és mozilátogatás is. A tábor záróestjén a csoportok bemutatták, hogy mit tanultak a hét során, a legpéldásabban rendben tartott szobák igyekezetét díjjal tüntette ki a tábor vezetése.
Idén huszonöten utaztak a Balaton partjára. Különlegessége az volt, hogy több korábbi táborozó is érkezett. „Tanárként talán annál nagyobb elismerés nincs, amikor a diákok a nyári szünetük idején visszajönnek, mert korábban jól érezték magukat. Az egykori, ma már középiskolás növendékek bekapcsolódtak a néptáncos és népzenei próbákba, együtt sportoltak velünk. Ez a tábor sikerességének egyik legfontosabb értékelése. A családoktól rendszeresen kapunk visszajelzéseket, üzeneteket nagyszülőktől, akik arról számolnak be, hogy unokáik később is szívesebben használják a magyar nyelvet. Ez különösen nagy segítség azokban az otthonokban, ahol a mindennapokban már ritkábban hangzik el magyar szó.”
A jubileumi balatoni időtöltés a már megszokott struktúrát követte ezúttal is: a délelőttök intenzív nyelvórákkal teltek, a különböző tudásszintű csoportokkal tapasztalt pedagógusok dolgoztak. Az úgynevezett immerziós módszert alkalmazzák: a diákok kizárólag a célnyelven kommunikálnak, egész héten magyar nyelvi környezet veszi őket körül, így a kezdők is gyorsan fejlődnek. A tanultakat azonnal kipróbálhatják mindennapi szituációkban: például egy fagylalt rendelésekor vagy a bazársoron ajándék vásárlásakor, de a filmvetítés a helyi moziban is kiváló alkalmat jelentett. Egy hét alatt látványos fejlődés tapasztalható, akad, aki többet beszél magyarul a siófoki tartózkodás idején, mint egy teljes tanév alatt. A nyelvórákat minden nap népzene- és néptáncoktatás követte. Az élő zenei kíséretet az Őri Banda tagjai biztosítják, akik számára a tábor egyben szakmai műhelymunka is. A gyerekek élő zenére sajátítottak el dalokat és tánclépéseket dr. Hubbes Zoltán vezetésével. A zenészek munkáját idén Bódi György ismert citerás, citeraoktató és zenei mentor segítette. A tábor egyik sajátossága, hogy a hagyományőrzés nem külön programként jelenik meg, hanem szervesen kapcsolódik a nyelvtanuláshoz.
„A Burgenlandi Magyarok Népfőiskolájának tábora két évtized alatt olyan közösségi programmá vált, amely gondozza és erősíti a magyar nyelvtudást, a kulturális kötődést és a személyes kapcsolatépítést, új barátságok kialakítását. A cél a jövőben is változatlan: olyan élményekkel gazdagítani a gyerekeket, amelyekkel a magyar nyelv természetes része marad mindennapjaiknak, és amelyek miatt a következő nyáron is szívesen térnek vissza hozzánk.” – zárta Somogyi Attila.
Kiemelt kép, fotók: Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája
Akár ez is tetszhet
