Szeptember 23-án a Bécsi Magyar Nagykövetségen nagyszabású megemlékezést tartottak gróf Széchenyi István születésének 233. évfordulója alkalmából. Az eseményen magyar és osztrák politikusok, diplomaták, történészek és civil szervezetek képviselői vettek részt, hogy tisztelegjenek Széchenyi munkássága előtt, amely elindította Magyarország gazdasági és társadalmi modernizációját. A „legnagyobb magyar” öröksége az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében.
Gróf Széchenyi István a „legnagyobb magyar” ma is tartó népszerűségét és tiszteletét jól mutatja, hogy a megemlékezésen 150 fő vett részt. A nagy érdeklődéshez az esemény különleges formátuma is hozzájárult: hétfőn reggel a nagykövetségre ellátogatók pódiumbeszélgetések keretében hallgathatták meg Széchenyi István a magyarországi infrastruktúra és közlekedés fejlesztésében elért érdemeit, napjainkban is vitathatatlanul érezhető hatását.
A jelenlevőket Dr. Bertényi Iván a Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese köszöntötte, felolvasva Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet asszony levelét, aki lebetegedett, így személyesen nem tudott részt venni a megemlékezésen. A nagykövet asszony nyitó gondolatai után Takács Imre, volt magyar parlamenti képviselő gondolatébresztő bevezető sorai következtek, kiválóan ráhangolva a közönséget az ezután következő pódiumbeszélgetésre.
Az esemény meghívójában szereplő címhez hűen: „A gőzmozdonyoktól a drónokig – Gróf Széchenyi István szellemi öröksége ma”, bemutatásra került az a vízió, melynek hatását a mai napig érezhetjük. De mik is voltak ezek a víziók, melyek azok a sarkalatos pontok, amelyek nélkül Magyarország infrastruktúrája nem indulhatott volna látványos fejlődésnek?
Gróf Széchenyi Istvánt, akit a „legnagyobb magyarnak” is neveznek, a modern Magyarország egyik legfontosabb alakjának tartják. Politikusként, közgazdászként, tudósként és reformerként munkássága mélyreható változásokat hozott a magyar nemzet életében. Széchenyi felismerte, hogy Magyarország elmaradottsága akadályozza a gazdasági fejlődést és a polgárosodást, ezért szorgalmazta az infrastruktúra, különösen a közlekedés és a gazdaság alapvető reformjait. Gróf Széchenyi István egyik legnagyobb tette a Duna hajózhatóságának biztosítása volt. A folyó, amely a Kárpát-medence egyik legfontosabb vízi útvonala, addig alig volt használható, különösen a Vaskapu szorosánál. Széchenyi hatalmas erőfeszítéseket tett azért, hogy a Duna szabályozásával megkönnyítse a hajózást, ezzel elősegítve a belkereskedelmet és a nemzetközi áruforgalmat. Munkája révén a Duna a magyar gazdasági élet egyik fő ütőerévé vált.
A Duna mellett Széchenyi neve szorosan összefonódik a Lánchíddal, amely az első állandó híd volt a Duna fölött, összekötve Pestet és Budát. A híd nem csupán az infrastruktúra fejlesztésének szimbóluma, hanem a magyar nemzeti egység jelképe is lett. A Lánchíd megépítése Széchenyi kitartásának és jövőbe vetett hitének eredménye, hiszen a projekt jelentős technikai és anyagi kihívásokkal járt, de végül sikeresen megvalósult.
A megemlékezésen hangsúlyozták Széchenyi szerepét a vasúthálózat fejlesztésében is, amely a 19. század egyik legnagyobb technológiai újítása volt. Bár a vasút kezdeti fejlesztése Magyarországon részben Széchenyi politikai ellenfeleihez kötődött. Széchenyi gyorsan felismerte a vasútban rejlő lehetőségeket, és aktívan támogatta annak kiterjesztését. Felismerte azt is, hogy a vasút nem csupán a gazdasági növekedés motorja lehet, hanem a nemzeti egység megteremtésének eszköze is. A vasúthálózat kiépítése lehetőséget adott arra, hogy Magyarország belső régióit összekössék egymással, illetve a külföldi piacokkal, ami jelentős lendületet adott a magyar gazdaság erősödésének. Széchenyi nemzetközi szintű kapcsolatainak és előrelátó gondolkodásának köszönhetően Magyarország hamar bekapcsolódott az európai vasúti vérkeringésbe.
Széchenyi különösen fontosnak tartotta a Bécs–Pest vasútvonal megépítését, amely nemcsak Magyarország és Ausztria közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítését szolgálta, hanem a két birodalmi központ szorosabb együttműködését is elősegítette. A vasútépítés a modernizáció egyik legfontosabb eszköze volt, amely lehetőséget teremtett arra, hogy Magyarország felzárkózzon a nyugat-európai fejlődéshez.
A Bécsi Magyar Nagykövetségen tartott megemlékezés nem csupán a “legnagyobb magyar” múltbeli érdemeire hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy öröksége még ma is érvényes és időszerű. Széchenyi infrastruktúra- és vasúthálózat-fejlesztési törekvései olyan alapot teremtettek, amelyre a modern Magyarország építkezni tudott, és amelyek nélkülözhetetlenek voltak az ország iparosodásához és polgári fejlődéséhez.
Az eseményen elhangzott beszédek többsége hangsúlyozta, hogy Széchenyi elvei és törekvései a mai kor számára is fontos üzenetet hordoznak. A gazdasági és infrastrukturális fejlesztések mellett Széchenyi egyik legfőbb üzenete az volt, hogy a nemzet felemelkedése csak akkor lehetséges, ha az emberek hajlandóak áldozatot hozni a közösség érdekében, és ha mindenki hozzátesz valamit a közös célok megvalósításához.
Gróf Széchenyi István életműve bizonyítja, hogy egy ember víziója és elkötelezettsége képes megváltoztatni egy nemzet sorsát. Az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében játszott szerepe ma is emlékeztet arra, hogy a jövő építése közös felelősségünk, amely csak összefogással és áldozatos munkával valósítható meg.
A megemlékezés lezárásaként, többen ellátogattak Széchenyi István szülőházához, ahol meghitt hangulatban, koszorú elhelyezésével tisztelegtek a „legnagyobb magyar” előtt.
Akár ez is tetszhet
