Július végén népzenetábor a Boglyával Kőszegen, augusztusban kreatívtábor Őriszigeten. Mozgalmasan telik a nyár a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) táboraiban. A cél, hogy a gyermekek és a fiatalok hasznosan, kikapcsolódással töltsék a nyári szünidőt.
Népzenetábort szervezett a Boglya Népzenei Együttes és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület július 7. és 12. között Kőszegen. A tábor ideje alatt 32 kezdő és haladó résztvevő fejlesztette népzenei tudását. A táborozók összetétele a kezdő gyerekektől a felnőttekig, sokféle korosztály, ebből adódóan sokféle képzettségi szint, képviseltette magát. A résztvevők nagy része Vas megyéből érkezett, de Burgenlandból is jöttek zenészek. Az őrvidéki zenészekhez csatlakoztak a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola népzene szakos diákjai is, valamint olyanok is, akik még csak ismerkednek a hangszerekkel. A táborban a hegedű, a brácsa, a nagybőgő mellett megszólalt a citera, a lant és a cimbalom is, de természetesen az énekszó sem maradt el. A nyári melegben hangszert ragadtak és hat napon keresztül reggeltől estig zenéltek, bővítették repertoárjukat.
A tábor célja az volt, hogy a tájegységek népzenéjét minél autentikusabban sajátítsák el a fiatal zenészek, s hogy a résztvevők ismerjék, tapasztalják meg a hagyományátadás „szépségeit és nehézségeit”. Pusztainé Sebők Lívia a citerásoknak szatmári, az énekesek kalotaszegi és szatmári énekeket tanított. A zenei anyag tanításában két Akadémiát végzett volt Boglya növendék is aktív részt vállalt. Veres Mihaela moldvai énektanításért, Pirbus Virág pedig bogyiszlói, magyarszováti hegedű oktatásért felelt. A vonószene tanítása Földesi János, Horváth Bence és ifj. Földesi János vezetésével zajlott. A tábor fiatal zenészei sok segítséget kaptak, a foglalkozásokon kívül egymástól is. A haladó tanulók maguktól ajánlották fel segítségüket, együtt játszottak a kicsikkel, gyakoroltak velük.„Ez a szemlélet az, ami továbbviheti a magyar népzeneoktatást, fenntarthatja a magyar népzenét hagyományhű szinten. Az ehhez hasonló tábori légkör kialakítása, hogy bárki merjen kérdezni és aki tapasztaltabb, az szívesen segítsen, hosszú évek tudatos munkájának eredménye.” – mondta Földesi János, a tábor főszervezője.
A teljesen kezdők somogyi ugróst, csárdást, frisset tanultak. A haladók fő tananyaga a feketelaki népzene volt. Kallós Zoltán gyűjtése alapján, egy hosszabb folyamat elsajátítása volt a cél. A Szélforgók Népzenei Együttes bogyiszlói és küküllőmenti anyagot ismételt. Nagy siker volt idén is esténként a táncház és a már hagyományos vetélkedő is, amelyen a tréfás játékokon kívül zenei feldolgozást, hangszerelést is kellett készíteniük a csapatoknak, „komolytalan popzenék” alapján. A tábor a hagyományok szerint koncerttel zárult, amelyen a részvevők bemutatták a tanultakat.
A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület népzeneoktatása ősszel folytatódik. A próbák szeptember 11-én kezdődnek a felsőőri Népcsoportok Házában. Minden érdeklődő gyermeket és felnőttet, kezdőket, újrakezdőket és haladókat szeretettel várnak! Zenei előképzettség nem szükséges, érdeklődni az office@bukv.at e-mail címen lehet.
Az Élménynyár programsorozat részeként idén is nagy érdeklődés övezte a BMKE őriszigeti kreatívtáborát. Augusztus 3. és 7. között az Őriszigeti Evangélikus Gyülekezeti Terem adott otthont a délelőttönként zajló művészeti foglalkozásnak, amelyeket Vida Anikó rajztanár vezetett. Az ötnapos táborban tizenkét, 7 és 12 év közötti gyermek vett részt. A tábor középpontjában idén is a különböző művészeti technikák játékos és kreatív megismerése állt. A gyerekek akvarellel és akrilfestékkel dolgoztak, kipróbálták az irányított és a szabad kézrajzolást, valamint a síkbeli ábrázolástól a térbeli formák megalkotásáig is eljutottak.
A foglalkozások során különleges szerepet kaptak a ritmikus mintázatok és a mandalák. A gyerekek egyik feladata egy teknősbéka megalkotása volt, amelyen keresztül a színek és formák harmonikus egységét is megtapasztalhatták. Fontos része volt a programnak a síkbeli ábrázolás és a térbeli formák közötti átmenet megismerése is. A természet motívumai – dombok, fatörzsek, bokrok és virágok – segítségével a gyerekek azt gyakorolták, hogyan lehet a valóságban látott formákat vonalakkal, méretekkel és árnyékolással sík felületen megjeleníteni.
Az akvarellfestés során először akvarellceruzával színeztek, majd vizes ecsettel mosták össze a színeket, így alakítva át rajzaikat festménnyé. Közben megtapasztalhatták a különböző papírtípusok sajátosságait, és egyszerűbb tájképek készítésével is megismerkedtek. Az akrilfestés újabb lehetőségeket kínált: a gyorsan száradó festékkel bátrabban kísérletezhettek a rétegekkel, a színekkel és a különböző felületi hatásokkal. Az irányított és a szabad kézrajzolás pedig a külső minták követésétől egészen a saját elképzelések önálló megvalósításáig vezette a résztvevőket. A cél nem a tökéletesség, hanem az önálló alkotás öröme, a kísérletezés és a saját ötletek bátrabb megmutatása volt.
„Nem a tökéletesség a cél, hanem az önbizalom, a bátor kifejezésmód és az egymásra való odafigyelés képessége. Amikor egy gyermek rácsodálkozik a saját alkotására, ott születik meg az igazi fejlődés.”
– fogalmazott Vida Anikó.
A művészeti foglalkozások természetesen nemcsak a rajzolásról és festésről szóltak. Az alkotás közben a gyerekek finommotorikájukat, kézügyességüket is fejleszthették, miközben figyelmük és türelmük gyakorlására is lehetőség nyílt. A kreatív feladatok emellett lehetőséget adtak arra, hogy saját döntéseket hozzanak, kísérletezzenek a színekkel és formákkal, illetve megtalálják a saját megoldásaikat.
A tábor végére a gyerekek munkáiból helyszíni kiállítás is készült. A színes alkotások jól mutatták, milyen sokféle módon közelítettek a résztvevők ugyanahhoz a feladathoz, és hogy a közös munka mellett mindenkinek jutott tér a saját ötletek megvalósítására is. A tábor sikerét talán a gyerekek egyik legegyszerűbb kérdése foglalta össze a legjobban: „Jövőre is lesz, ugye?”
Az őriszigeti kreatívtábor idén is tartalmas és élményekben gazdag hetet kínált a gyerekeknek, miközben a közös alkotás öröme, az új technikák felfedezése és az együtt töltött idő valódi közösségi élménnyé formálta az öt napot.
Fotók, szöveg: BMKE
Akár ez is tetszhet
