Nemrég zárult le a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén folytatott “Médiahasználat és médiafogyasztás a magyar népcsoportban” (Medienangebot und Medienkonsum der ungarischen Volksgruppe in Österreich 2022) című tanulmány, amely a 2010 és 2013 között végzett ELDIA (European Language Diversity for All) kutatási projekt folytatása, és a népcsoportnyelvek, a lingua franca és a nyelvmegőrzés multidiszciplináris szempontból való megközelítését tűzte ki célul.
A 2022 áprilisában startoló projekt Erlinghagen Erika, a Finnugor Tanszék vezetője, valamint Kertész Ágota projektmunkatárs közreműködésével jött létre, mint ahogy előző cikkünkben beszámoltunk róla, és az ausztriai magyar népcsoport médiahasználati és médiafogyasztási szokásait vizsgálja – különös tekintettel az internetes platformok kutatására. A kutatás indítását több tényező is alátámasztotta: A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (Europäische Charta für Regionale- und Minderheitensprachen) 2018-as jelentésében megállapította, hogy a népcsoportok számára kínált televíziós műsorok és újságok tekintetében hiányosságok mutatkoznak, valamint az elmúlt években megfigyelhető gyors ütemben haladó digitalizáció, és ezáltal az internetalapú platformok használatának növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy a jelen projekt létrejöjjön. Fontos szempont volt az is, hogy az ELDIA-tanulmány keretében végzett kutatásban kiderült, hogy a hagyományos média, mint például a nyomtatott formában megjelenő újságok és magazinok, a televízió vagy a rádió, nem megfelelő hatékonysággal érik el az olvasókat és hallgatókat, illetve az internet mint médium viszonylag kevés figyelmet kapott a közel 10 évvel ezelőtti projektben.
Végre készült egy átfogó tanulmány
Az ELDIA-tanulmány óta nem készült átfogó kutatás a magyar nyelvű médiakínálatról és médiafogyasztásról, illetve a magyar népcsoportot érintő médiakínálatról, így a jelen tanulmány egy kutatási hiányosságot is pótol azáltal, hogy a hagyományos médiumok mellett az internetet, mint médiaforrást is feltérképezi. A tanulmány eredményei, amelyek egyrészt a meglévő online médiumok áttekintéséből, másrészt a személyes médiahasználatról, valamint a meglévő médiakínálattal kapcsolatos elvárásokról készült felmérésből álltak, így a kutatás nemcsak azt tűzte ki célul, hogy információt és tájékoztatást nyújtson a magyar népcsoport számára a médiakínálat területén, hanem azt is, hogy hozzájáruljon a (digitális) médiatérkép további bővítéséhez, amely ideális esetben a magyar népcsoport sajátos igényeinek, kívánságainak és elképzeléseinek megfelelően történne.
Több mint százan töltötték ki a kérdőívet
A kutatásban a magyar népcsoport több mint száz tagja vett részt. Ők egy kérdőív formájában válaszolták meg a kutatócsoport által összeállított kérdéssort, amelynek nagyrésze zárt, úgynevezett Multiple-Choice kérdésekből állt. A kérdőíven előre megadott lehetőségekből választhattak a kutatásban résztvevő személyek, de voltak nyitott kérdések is, amelyekre szabadon válaszolhattak a magyar népcsoport tagjai, akikek több, mint fele Magyarországot adta meg születési helyének.
A kutatás két nagyon fontos jelenségre hívta fel a figyelmet
Az egyik jelenség, mi szerint – születési helytől, valamint állampolgárságtól függetlenül – a többség (csak nem több, mint 90%) a magyar nyelvet adta meg anyanyelvének vagy származási nyelvének. A másik pedig a kétnyelvűség jelenléte a magyar népcsoport nyelvhasználatát illetően, amelynek jelentőségét Erlinghagen Erika, a kutatás vezetője is hangsúlyozta a tanulmány eredményeit értékelő nyilatkozatában:
“A kutatás egyértelmű eredménye, amely igazából kevésbé lepett meg minket, a kétnyelvűség iránti igény volt a népcsoport online médiakínálatát tekintve. Az egyesületek médiaoldalai – különösen Burgenlandban – részben kétnyelvűek, az ORF magyar nyelvű feliratot is kínál, így a kétnyelvűség iránti igény az online média területén teljesen érthető. A magyar népcsoport tagjai számára a két- vagy többnyelvűség mindennaposnak számít, így fontos lenne, hogy a különböző médiafelületeken ez ennek megfelelően jelenjen meg. A félelem, hogy az egyik nyelvet kiszorítja a másik, ha a többnyelvűséget helyezzük előtérbe, teljesen megalapozatlan, amelyet számos kutatás is bizonyít. A két- illetve többnyelvű médiafelületeknek valójában inkább számos pozitív hatásuk van: megszólíthatják azokat, akik bár nem érzik elég magabiztosnak magukat a származási nyelvüket tekintve, mégis lehetőséget ad nekik arra, hogy ismét „visszataláljanak” ehhez a nyelvhez, a fiatalabb generációnak pedig egy kreatívabb, kötetlenebb nyelvi megközelítésre ad lehetőséget, valamint arra ösztönzi őket, hogy a rendelkezésükre álló összes nyelvet használják, és végül – de nem utolsósorban – a népcsoporti kontextust illetően is jelentős szerepük van, hiszen hozzájárulhatnak a többségi társadalom és a népcsoport közötti hatékonyabb információcseréhez. A többnyelvűség a magyar népcsoport fontos ismertetőjele, s mint ahogy a kutatásunk mutatja, fontos lenne, hogy ez a médiafelületeken is látható legyen.”
A Finnugor Tanszék vezetője ezenfelül felhívta a figyelmet a horvát népcsoport online magazinjára is, amely szintén egy remek példa az ausztriai népcsoportok többnyelvű médiafelületeinek bemutatására:
„A horvát népcsoportnak is van egy online magazinja, Novi Glas címmel, amelyet folyamatosan nyomon követek – mindezt annak ellenére, hogy nem beszélem a horvát nyelvet. Nagyszerűnek találom magát a projektet, s nagyon örülök, hogy ez a médiafelület betekintést ad a horvát népcsoport életébe.”
A munkahelyen a német nyelv, privátban a magyar az elsődleges
A magyar népcsoportra vonatkozó tanulmányt illetően az is kiderült, hogy a népcsoport tagjai iskolai keretek között, nyelviskolában, délutáni foglalkozáson belül, barátokon, szomszédokon, valamint élettárson keresztül vagy magyarországi tartózkodásuk alatt sajátították el a magyar nyelvet. Kevésbé meglepő módon, a magyar népcsoport jelentős része a munkahelyén a német nyelvet használja, de a válaszadók túlnyomó része otthon, illetve a magánéletben anyanyelvén, illetve származási nyelvén kommunikál.
A kutatás további részében arra is választ kapott a kutatócsoport, hogy a magyar népcsoport körében a magyar nyelvű digitális médiakínálat nagy népszerűségnek örvend, mint például a különböző online platformok, közösségi médiaoldalak, hírportálok, vagy blogok. A többség kifejezetten a magyar népcsoport számára gyártott digitális tartalmakat kíséri figyelemmel.
A projektről részletesebben, illetve a magyar nyelv iránti szeretetéről Kertész Ágota projektmunkatárs, a bécsi Finnugor Tanszék hallgatója mesélt a RÓLUNK szerkesztőségének:
Rólunk: Kétnyelvű családban nőttél fel, ehhez kapcsolódik az első kérdésem: Hol tanultál meg magyarul, s mennyire használod a magyar nyelvet a hétköznapokban?
Kertész Ágota: Mindkét szülőm magyar, odahaza csak magyarul beszéltünk. Amikor óvodába kerültem, aggódtak szüleim, hogy ez nem okoz-e majd nehézséget a beilleszkedésben. Egy hónap elteltével megnyugodtak, mert látták, hogy probléma nélkül teltek az óvodai hétköznapok. Az iskolai évek alatt a magyar nyelv egyre inkább háttérbe szorult, konyhanyelv szintjére degradálódott. A szókincsem akkor bővült, amikor rokonokat látogattunk Magyarországon, vagy szüleim magyar nyelvű könyvet olvastak fel nekem. Összefoglalva azt mondhatom, hogy beszéltem a magyar nyelvet, de írni és olvasni nem tudtam, ezen sajnos a gimnáziumi „Muttersprachlicher Unterricht” sem változtatott. Igazán az egyetemen, a hungarológia tanulmányaim kapcsán tanultam meg tudatosan a magyar nyelvtant, a helyesírást és az irodalmat.
Rólunk: Honnan értesültél a “Medienangebot und Medienkonsum der ungarischen Volksgruppe in Österreich 2022” kutatásról, s hogyan kerültél a projektbe?
Kertész Ágota: Az Erasmus-csereprogram keretében egy félévet a Pécsi Egyetemen töltöttem, ahol az egyik tantárgy keretében beszámolót kellett tartanom az ausztriai magyar közösségek helyzetéről, mindennapjairól. Így bukkantam az ELDIA-tanulmányra (European language diversity for all) és ennek a vizsgálatnak a folytatása volt a Medienangebot und Medienkonsum der ungarischen Volksgruppe in Österreich.
Rólunk: Mi volt a pontos feladatod a kutatásban?
Kertész Ágota: Nagyon izgalmas munka volt a kutatás. Német és angol nyelvű hasonló felméréseket olvastam át, és ilyen jellegű munkákra vonatkozó útmutatásokat kerestem. Aztán összeállítottam a kérdőívet és felvettem a kapcsolatot a magyar egyesületekkel. Telefonos egyeztetések után elektronikus úton szétküldtem a kérdéseket. Voltak, akik szerették volna kézbe venni az anyagot, ezért elég sokat ki is kellett nyomtatni. A kutatás vezetője Prof. Erlinghagen Erika és vele állandó kapcsolatban voltam. Amikor egy-egy lépés elkészült, egyeztettünk, tanácsokat adott, különösen akkor volt segítségemre, amikor a kapcsolatfelvétel nehézségekbe ütközött. Befejező lépés volt az adott válaszok kiértékelése, csoportosítása és a diagramok elkészítése.
Rólunk: Milyen platformokon került sor a résztvevők toborzására? Az online kérdőíven kívül volt más lehetőségük is a résztvevőknek kitölteni a kérdőívet?
Kertész Ágota: A Rólunk.at platformon megtalálható az ausztriai magyar szervezetek listája. Az egyesületek vezetőivel vettem fel a kapcsolatot, segítségükkel sikerült sok embert megszólítani. Google Forms-al készítettem el a kérdőívet, így nagyon egyszerű volt a linkre kattintva a kérdéseket megválaszolni. Ahogyan már említettem, nyomtatott formában is ki lehetett tölteni a kérdőívet.
Rólunk: Mi jelentette a legnagyobb kihívást a kutatásban számodra?
Kertész Ágota: Általában elég nehéz motiválni az embereket, hogy részt vegyenek egy felmérésben, illetve az ehhez kapcsolodó kérdőívek kitöltésében, de elégedettek vagyunk a részvételi aránnyal, illetve a kapott válaszokkal. Ezúton szeretnénk megköszönni az egyesületek munkáját is, akik azzal támogattak minket, hogy a kérdőívet közzétették a közösségi médiaoldalaikon, illetve felhívták rá a figyelmet az egyesületi médiafelületeiken keresztül.
Rólunk: Mit adott neked a kutatás? Szeretnél a jövőben is hasonló kutatásokban részt venni?
Kertész Ágota: Élmény volt megtudni, hogy milyen sok magyar egyesület van Ausztriában, és hogy milyen élénk kulturális élet folyik a közösségeinkben. Ami a projekt során feltűnt, és amit pozitív példaként kiemelnék az a Novi Glas, a horvát népcsoport onlinemagazinja. Lehetőségem volt a főszerkesztővel, Konstantin Vlasich-al is interjút készíteni: lenyűgöző volt látni összetartásukat és azt is, ahogyan a fiatalokat megszólítják érdekes, figyelemfelkeltő cikkekkel és rendezvényekkel. A jövőben is szívesen részt veszek hasonló kutatásban, ha lehetőséget kapok rá.
Rólunk: A kutatás eredményei alapján, szerinted mi lenne a legfontosabb célkitűzés a magyar népcsoport magyar nyelvű médiahasználatára vonatkozóan, amit a következő lépésben meg kéne valósítani?
Kertész Ágota: Szerintem nagyon fontos lenne a kétnyelvűség, a kutatási eredmények is ezt mutatják. A fiatalok nem tudnak olyan jól magyarul, hogy hosszabb magyar nyelvű beszámolókat megértsenek. Olyan témákkal is kellene foglalkozni, melyek a fiatalokat is érdeklik, olyan rendezvényeket szervezni, ahová ők is szívesen elmennek.
A kutatás részletes eredményeit ezen a linken keresztül lehet megtekinteni!!!!
Gombos Gréta írása
fotók: Finnugor Tanszék/pexels