Képernyők között nőnek fel a mai gyerekek – de vajon hogyan lehet egyensúlyt teremteni a digitális világ és a valódi kapcsolódások között. Erről beszélt Prof. Dr. Szűts Zoltán közösségi média szakértő, digitális pedagógia kutató az AMAPED-ben tartott előadásán, ahol a szülők válaszokat kaphattak a mindennapi képernyőhasználat dilemmáira a szakértő segítségével. Cikkünkben összefoglaltuk az előadás legfontosabb gondolatait.
Az AMAPED a gyerekek fejlesztése mellett a szülőedukációt is fontosnak tartja, a közelmúltban a szelíd határszabásról tanulhattak az érdeklődők, korábban pedig egy iskolaérettségről szóló előadássorozaton is részt vehettek. Ezalkalommal a digitális nevelés került terítékre. Dr. Szűts Zoltán digitális pedagógia, média- és információs társadalomkutató, egyetemi tanár, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, számos egyetem oktatója, eddig több, mint száz előadást tartott már a közösségi média, a digitális pedagógia, vagy az információs társadalom témájában.
A kutató nem először járt Bécsben, az előző évben az „Europa”- Club szervezésében, egy szintén izgalmas, ellentmondásos megítélésű témáról tartott előadást: a mesterséges intelligenciáról, a forradalmi technológia kettős természetéről. Az idei előadásában a szülőknek nyújtott segítséget a gyermekeik okoseszköz használatával kapcsolatban, egy olyan közös szemléletmód átadásával, amely segíti a kiegyensúlyozott gyermekkori fejlődést a 21. században is.„Nagyon fontos alapvetésem, hogy a digitális technológia se nem rossz se nem jó. Attól függ, hogyan használjuk, milyen életkorban. Ha mindig a célnak megfelelően használjuk, akkor képes a képességeinket megtöbbszörözni.” – hangsúlyozta.
A technológia előnyei és árnyoldalai
Tagadhatatlan, hogy számos területen könnyíti meg az életünket a technika. Időt és forrásokat takaríthatunk meg, tanulhatunk mások tapasztalataiból, hatékonyan építhetünk közösségeket. Megfelelő használat esetén, leginkább a középiskolás diákoknál akár növelheti is a tanulmányi eredményességet.
Az előnyök mellett viszont sajnos számos veszélyt hordoz magában a technológia. Az idegrendszer túlterhelődik, a figyelem, a memória, az érzelmi és társas intelligencia romlik. Kisgyermekkorban a korai agyfejlődés elmaradását is eredményezheti. Minél több időt tölt el valaki a közösségi médiában, annál kevésbé tudja felismerni az álhíreket. Egy középiskolás gyerekekkel végzett kutatásból kiderült, hogy a fiatalok nagy százaléka függője az okos eszközeinek, vannak, akik napi 8 órát töltenek el a képernyő előtt, és sokan érzik úgy, hogy ez teszi őket boldoggá. Pedig a túlzott, napi több órás közösségi média használat szorongást, depressziót, alvászavart is okozhat.
- A figyelem hiánya: A közösségi média és az algoritmusok egy olyan új világrendet hoztak létre, amelyben a képernyőre szegeződik a tekintetünk. Már a legkisebb gyerekek is folyamatosan a képernyő felé orientálódnak. Szűts Zoltán szerint nem cél a teljes „digitális detox”, de fontos a tudatos hozzáállás, amely sok lemondással, önfegyelmezéssel jár.
- Okoseszközök az oktatásban: „A kényszeres digitalizálás az oktatásnak semmiképpen sem tesz jót.”– hangsúlyozta a kutató. Az iskolában túl hamar kezdik el a tanulókat rávezetni a digitális eszközök használatára, mielőtt megszereznék azokat a szükséges kompetenciákat, amivel átláthatnák ezeket a rendszereket.
Mennyi az optimális képernyő idő?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján 2 éves korig egyáltalán ne töltsön időt képernyő előtt a gyermek. 2 és 5 éves kor között pedig ne legyen több, mint 1 óra naponta, és ez legyen kizárólag számukra készült készségfejlesztő tartalom. Szűts Zoltán szerint, ez az ajánlás túl megengedő, inkább ezt is próbáljuk meg mellőzni. A szülők inkább olvassanak, hallgassanak hangoskönyvet, vetítsenek diafilmet a gyermekeknek. Ez utóbbi például azért is ajánlottabb, mint az animációs filmek, mivel nem mozgókép, sokkal inkább beindítja a gyermekek fantáziáját. A képek fogódzót adnak a gyerekeknek a történet megértéséhez. A túlzott képernyőidő súlyos tüneteket okozhat kisgyermekkorban. Nagyon gyakoriak az alvászavarok, a villódzó képernyő kékfénye miatt, de táplálkozási zavarok, agresszió is megjelenhet. Például van olyan gyerek, aki csak akkor tud enni, ha néz valamit a képernyőn, hosszú távon ez káros lehet.
Mit tehet a szülő?
- Az információs műveltség fejlesztése: Mutassuk meg, hogy mire és hogyan tudják jól használni az eszközöket, saját példánk által. Vezessük rá őket, hogy egy adott problémát, hogyan lehet a segítségével megoldani.Tanácsokkal, gyűjteményekkel javaslatokkal csökkentenünk kell ezt a komplexitást. Útmutatást kell adni, hogy konkrétan hol keressen. „Ha megfelelően használják az eszközöket, akkor nem lesz technobűntudatuk.”
- Személyre szabott stratégiák alkalmazása: Mindenkinek más a tanulási stílusa, van aki például videókból tanul könnyebben, más szöveg alapján. Ha az ember megismeri a saját képességeit, akkor meg tudja többszörözni azokat.
- Hogyan alkossunk szabályokat?: Konkrét, egyértelmű, betartható, ellenőrizhető szbályokat alkossunk, amelyek nem tiltó jellegűek. Ne legyen túl sok, óvodáskorban például 3-5 szabály alkotását javasolja Szűts Zoltán, amelyeket közösen, a gyermeket bevonva találjunk ki, és fontos megbeszélni ezeket, hogy megértse.
- Be kell fejezni a “sharenting”-et!: A “sharenting” vagyis a gyerekek életének túlzott megosztása a közösségi médiában káros és veszélyes is lehet a gyerekekre nézve.
- Fontos a szülői példamutatás: Legyen a szülő minta a gyermek számára, a kettős mérce nem működik, nem lesz hiteles. Ha például az a szabály, hogy evés közben nem használunk eszközöket, akkor a szülő se nézze közben az emaileket. A lassulás az egyik kulcs. Az értesítéseket kapcsoljuk ki. Az is fontos, hogy a gyerekek minél később kapjanak okos eszközt. „Ellen kell állni annak a kísértésnek, amit a világ hoz, hogy például már a babakocsikra is szerelnek telefontartót.” – emelte ki Szűts Zoltán.
Fotók: Pataki Katalin
Akár ez is tetszhet
