A 2024-ben indult osztrák-magyar Bounce Back projekt a pandémia és a klímaválság hatásaira reagál. A kezdeményezés célja egy olyan közös pedagógiai program kidolgozása, amely fejleszti a 6-14 évesek életvezetési készségeit: hosszú távon támogatja a fiatalok mentális egészségét, társas kapcsolatait és alkalmazkodóképességét a gyorsan változó világban. A mintegy két évig tartó előkészítés után a projekt gyakorlati szakasza is megkezdődött a közelmúltban. A résztvevők a szakmai munka részeként Ausztriában és Magyarországon iskolai hospitálási találkozókon figyelték meg a tanórákat és az egyéb foglalkozásokat, leszűrték, hogy az eddig fejlesztett tananyagokat milyen módszerrel lehet felhasználni.
A „Fenntartható program kidolgozása az életvezetési készségek fejlesztésére az általános iskola alsó és felső tagozatán az osztrák–magyar határ menti régióban – BOUNCE BACK” című Interreg-projekt 2027 januárjáig tart. A konzorcium vezetője a Bildungsdirektion Wien Europa Büro, a projektben osztrák partnerként részt vesz a Private Pädagogische Hochschule Burgenland és Burgenland tartománya, magyar részről pedig az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ és a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara működik közre. A partnerek közösen dolgoznak ki egy life skills alapú oktatási-nevelési programot, amely a pedagógusok támogatását, felkészítését és képzését, valamint a diákok tréningezését szolgálja. Célja, hogy a gyermekek olyan alapvető életvezetési készségeket sajátítsanak el, amelyek segítik őket az iskolai, az egyéb közösségi, illetve a későbbi munkahelyi környezetben való eligazodásban. A koncepció az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott kulcskompetenciákra épül, így többek között a problémamegoldás, a döntéshozatal, a kritikus gondolkodás, az önismeret, az empátia, a kommunikáció, az érzelmek kezelése, valamint az együttműködési készségek fejlesztése áll a középpontban.
A közelmúltban elindult a program gyakorlati szakasza, amelyet csaknem két évig tartó előkészítő és alapozó munka előzött meg. A szakmai tevékenységek keretében a résztvevők ausztriai és magyarországi hospitálásokon vettek részt. Ezek során iskolai gyakorlatokat, tanórákat és egyéb foglalkozásokat látogattak meg, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a korábban kidolgozott tananyagok gyakorlati módszertanáról és alkalmazási lehetőségeiről.
A Burgenlandi Oktatási Igazgatóságot Makkos-Káldi Judit, a gimnáziumok és szakképző intézmények magyartanításának szakfelügyelője képviselte. Összefoglalóan értékelte a többhetes, tizenegy helyszínt tartalmazó hospitálási programot: „Fontos, hogy a határ egyik és másik oldalán élő és tevékenykedő szakemberek megismerjék azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket az iskolákban már alkalmaznak a különböző életvezetési készségek fejlesztésekor. Megfigyelhették többek között a tanulásszervezési módszereket, a differenciálás eszközeit, a tanulói aktivitás ösztönzésének formáit.
A tapasztalatok szerint az osztrák intézményekben központi szempont az interdiszciplináris szemlélet. Az együttműködés, a kommunikáció, a problémamegoldó gondolkodás és az önállóság fejlesztése nem különállóan, hanem a tanórák természetes részeként jelenik meg.
A Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnázium egyik énekóráján például a diákoknak nemcsak az aktuális tananyagot kellett elsajátítaniuk, hanem csoportmunkában dolgoztak együtt, miközben velünk, idegen látogatókkal is kapcsolatba kerültek. A burgenlandi Haracsonyi Népiskolában már az első osztályosoknál hangsúlyos az önállóságra nevelés, továbbá egy-egy részterületet több oldalról közelítettek meg. Például a méhek témájának feldolgozásakor a gyerekek nemcsak a rovarok szerepét állították fókuszba, hanem beszéltek azok biológiájáról, a kapcsolódó foglalkozásokról, a környezetvédelem kérdéseiről is. A kreatív feladatoknál nem előre meghatározott megoldások közül választhattak, hanem saját ötleteik alapján haladhattak. Írásos feladatokat is megoldottak, így az íráskészség és a digitális kompetenciák fejlesztése is megvalósult. Egyszerű, mégis hatásos gyakorlatot láthattak a hospitálók: a gyerekek tükör elé ültek, a pedagógus által megfogalmazott pozitív megerősítő mondatokat ismételték maguknak. A feladat célja az önbizalom és a pozitív énkép erősítése volt. Magyarországon a Felsőcsatári Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola 6. osztályában egy anyanyelvi órán a szociális és érzelmi kompetenciák fejlesztése volt a feladat. Motivált tanulók jó hangulatban dolgoztak, szinte észre sem vették, hogy nyelvtanoznak. Felosztották egymás között a feladatokat, kialakultak a szerepkörök, a közös munka eredményre vezetett, miközben megtanulták a tananyagot, az oktatási cél teljesült.”
Április 21-én az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ munkatársai, a Győrvári Béri Balogh Ádám Általános Iskola és a Becsehelyi Schmidt Egon Általános Iskola tanáraival vettek részt a burgenlandi Léka/Borotyánkő Klaszter (Lockenhaus/Bernstein Cluster) tagintézményében Borostyánkőn. Az egész délelőttös esemény során több korosztály tanóráján szerezhettek szakmai élményeket, tanulmányozhatták az ott zajló pedagógiai munkát. Április 22-én burgenlandi kollégák hospitáltak a Vas megyei Győrvári Béri Balogh Ádám Általános Iskolában. A Volksschule és Mittelschule Bernstein, az UNESCO Volksschule Stadtschlaining, továbbá az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ munkatársai járták be kezdésként a Vasi-Hegyhát településén található iskolát, Az első tanórán „Magas aktivizációt kiváltó közösségépítő játékok magas feszültségállapotából eljutás a belső nyugalom megteremtéséig 3. osztályban” elnevezésű bemutató óra után az „Osztályfőnöki óra 6. osztály: progblémamegoldó gyakorlati tevékenységek közösségépítésen keresztül” című gyakorlati prezentáció következett.
Április 27-én a bécsi Volksschule Johann-Hoffmann-Platz fogadta a szombathelyi szakembereket, akik két integráló osztályban hospitáltak: az egyik közösségben egy tanító, egy gyógypedagógus és egy önkéntes nagyszülő vezetésével, a másik csoportban két pedagógus irányításával önállóan dolgoztak a gyerekek. A magyar látogatók többféle módszert, eszközhasználatot ismerhettek meg. Zárásként az osztrák kollégákkal közösen megbeszélték a tapasztalatokat. Május 7-én a Felsőcsatári Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola adott otthont az újabb szakmai találkozónak. A bemutató órák középpontjában a szociális és érzelmi kompetenciák fejlesztése, valamint a közösségépítés állt. Az egyik foglalkozáson anyanyelvi óra keretében a szociális készségek fejlesztése volt a kihívás, míg egy másik alkalommal osztályfőnöki órán közösségépítő tevékenységeket figyelhettek meg a látogatók.
A hospitálások végén minden alkalommal közös szakmai fórumon összegezték a tapasztalatokat, vitatták meg az osztrák és magyar oktatási rendszerek közötti hasonlóságokat és különbségeket. Egyetértettek abban, hogy bár az oktatási struktúrák eltérőek, a pedagógus szerepe mindenhol meghatározó, az alkalmazott módszerek pedig mindig az adott korosztályhoz, tantárgyhoz és tanulócsoporthoz igazodnak. A szakemberek szerint az önálló munkára nevelés hosszabb tanulási folyamat, amely egyszerre cél és eredmény. Ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy a frontális oktatásnak továbbra is nélkülözhetetlen szerepe van, hiszen nem lehet minden ismeretet újra felfedeztetni a diákokkal. A kulcskérdés a megfelelő didaktika megtalálása és tudatos alkalmazása az oktatás mindennapjaiban.
Fotók: Gombás Mónika
Akár ez is tetszhet
