Tizedik alkalommal énekelték az egybegyűltek a magyar himnuszt Bécsben, ezúttal a Paulanerkirche-ben, a fővárosban élő közgazdász, Halász Ferenc által kezdeményezett Szent István ünnepen. A szervezők a rendezvény tíz éves évfordulója alkalmából, három napon át invitálták az érdeklődőket államalapító szent királyunknak, Szent Istvánnak, a hagyományos katolikus egyházi naptár szerinti ünnepnapján, szeptember 2-án, és az azt követő hétvégi napokon.
2022-ben is osztrák-magyar összefogással valósult meg a hagyományos bécsi Szent István ünnep, amelynek szeptember 2-i napja egybeesik Buda várának török kéz alól történő 1686-os felszabadításával, azzal az eseménnyel, amelyet az osztrák és a magyar nemzet a közös történelmi siker okán is együtt ünnepelhet.
A Szent Istvánhoz kötődő egyházi események 2018-tól a bécsi Szent Péter Papi Testvérülettel együttműködve kerültek lebonyolításra, ugyanakkor a programok megvalósulásában – csakúgy, mint az elmúlt években – szerepet vállalt az ausztriai Magyar Nagykövetség, a Magyar Agrárkamara, az országhatárokon átívelő Magyarok Kenyere segélyprogram képviselete, és az ahhoz szorosan kötődő Magyar Pékszövetség is.
Halász Ferenccel, az esemény ötletgazdájával és főszervezőjével beszélgettünk a harmadik napot záró szent misét követően a rendezvény létrejöttének körülményeiről, az azt befolyásoló történelmi múltról, és arról, hogy miért is szeptember 2-án szentelnek kenyeret a bécsi magyarok:
Dr. Varga Lajos, a Váci egyházmegye segédpüspöke és általános elnöke, az ünnephez kötődően, 2017 után immáron második alkalommal kapott felkérést főpapi nagymise celebrálására. Az egyházmegyei elöljáróság a háromnapos, az 1083-ban szentté avatott államalapító szent Istvánhoz kapcsolódó eseménysorozat alatt, három alkalommal is liturgiát mutatott be a negyedik kerületi Paulanerkirche-ben: Egy vesperást (esti áhitat) és két szentmisét celebrált latin nyelven a magyar és osztrák érdeklődők számára. Az egyházi programok különlegessége volt, hogy a liturgiák a hagyományos, latin nyelvű szertartás alapján zajlottak, az oldalkápolnában történő úgynevezett „beöltöztetéstől” kezdve, az utolsó orgonasípszóig.
Dr. Varga Lajos segédpüspök a kenyérszentelést követő szeretetvendégség alatt osztotta meg a rolunk.at-val az eseményhez köthető, személyes családi vonatkozásokat is magába foglaló gondolatait:
Szeptember 2-án, a déli szent misét követő kenyérszentelésre a Magyarok Kenyere segítő program által megtermelt és feldolgozott búzából készített péktermékek érkeztek adományként a bécsi magyarokhoz. A Magyarok Kenyere programot a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) jogtulajdonában álló Magyarok Kenyere Kft. koordinálja több mint tíz éve, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) háttérszervezeteként. A projekt megvalósításában résztvevő harmadik szereplő, a Magyarok Kenyere Alapítvány mellett olyan kiemelten fontos együttműködő partnerek is jelen vannak, mint az előállítási oldalon kiemelt szerepet vállaló Magyar Pékszövetség, amely háromszázhúsz sütőipari szereplőt tömörítő szervezetként működik.
Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere program projektvezetője és a Magyarok Kenyere Kft. ügyvezetője beszélt a már nem csak az anyaországban élő gazdák körében bővülő, Magyarország határain is túlmutató, az önzetlen emberi segítségnyújtáson alapuló összefogásról:
A bécsi Szent István Ünnepségre érkező kenyereket a Magyar Pékszövetséghez tartozó nagyatádi kenyérgyár készítette a kenyérszentelés napjának hajnalán. A frissen sütött, nemzeti színű szalaggal átkötött, a hét szentséget jelképező, hét darab három kilogrammos kenyeret és a kisebb, csomagolt kenyérgyári termékeket Septe József, a sütőipari vállalkozások érdekképviseletét és a szakágazat szakmai színvonalának emelkedését célzó ernyőszervezet elnöke szállította és helyezte el a magyar gazdák ajándékaként a Paolai Szent Ferenc oltáron.
Az osztrák-magyar történelmi összetartozás jelképeként a két nép nemzeti szalagjával átkötött kenyér közös felvágása zárta az ünnepnapot, a kenyérszentelést követő agapé keretében. A jelképes kenyérszegést a házigazda Markus Schmidt, a Szent Péter Papi Testvérület bécsi házfőnöke, Dr. Varga Lajos segédpüspök, Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere projektvezetője, Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke, Lilik Gábor, a bécsi Magyar Nagykövetség külgazdasági ügyekért felelős munkatársa, és Halász Ferenc, az esemény főszervezője végezte el.
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke beszélt az általa képviselt szervezetnek a Magyarok Kenyere programban való szerepvállalásáról és arról, hogy milyen közreműködők segítségével juthatott el Bécsbe, Szent István ünnepére, az összetartozást jelképező kenyér:
A rendezvény vendége volt a Gödöllői Premontrei Kántorátus, amelynek tagjai három alkalommal teljesítettek szolgálatot az esemény során. A kórus 2009 márciusa óta a Gödöllői Premontrei Perjelség támogatásával működő, többnyire Zeneakadémiát végzett vagy végző, gyakorló egyházzenészekből álló, rendszeres liturgikus szolgálatot vállaló, 10-12 fős professzionális énekközösség, amelynek a Szent István emlékéhez kapcsolódó egyházi liturgiákon történő közreműködése, a Gödöllői Premontrei Apátság zenei vezetőjének, Farkas Domonkosnak vezényletével zajlott.
Farkas Domonkos karnagy a harmadik napi szentmisét követően, az orgonasípok árnyékában, a templomi karzaton mutatta be Premontrei Kántorátust:
A rendezvény jövőjét illetően, Halász Ferenc, az esemény főszervezője úgy véli, hogy a Szent István hagyománykörhöz kötődő, általa kezdeményezett vallásos tematikájú megközelítés a misszióját az elmúlt tíz esztendőben beteljesítette. Az esemény a jelenlegi formában és szervezésben jövőre már nem kerül megrendezésre, ugyanakkor vannak tervek, folynak a tárgyalások arról, hogy egy osztrák-magyar összefogás keretében, Szent István szellemiségének megtartásával újra fogalmazva, világiasabb tematikával kerüljön megjelenítésre az elkövetkezendő években a magyarság egyik legmeghatározóbb és legemelkedettebb ünnepe.
Fotók: Kovács Attila
Szöveg: Kovács Attila
Akár ez is tetszhet
