„Együtt a nyelvvel, együtt az őrvidéki magyarokkal – az Imre Samu Nyelvi Intézet 15 éve” címmel rendezett konferenciát a Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) november 18-án az alsóőri Öreg-iskolában. A fennállás tizenötödik évét ünneplő rendezvény a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódott.
Az Imre Samu Nyelvi Intézet (ISNYI) 2007. november 23-án alakult meg, a Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) belső szervezeti egysége, annak nyelvtudományi bizottságaként funkcionál. Tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozza, a működés feltételeit az alsóőri információs központ biztosítja. Az intézetben folyó tudományos munka felhívja a figyelmet a kultúrák és nyelvek egyesítő erejére, a nyelvi sokszínűség ápolására és megőrzésére. Ez az érték Őrvidék kulturális öröksége. A nyelv, az identitás megőrzése a térség lakóinak együttes feladata és felelőssége. A szakemberek az élőnyelvi dokumentálást a helyiek bevonásával végzik, így ők is részesei a tudományos munkának.
Kelemen László régiós alelnök, az alsóőri Magyar Média és Információs Központ intézményvezetője az intézet szellemiségéről beszélt: – Nem elvont, embertől független, elméleti szintű adatgyűjtést jelent ez a tudományos munka, hanem azt is, hogy az eredményekről beszámolunk a régióban élőknek, folyamatos a kapcsolattartás. Nemcsak élőnyelvi kutatással, nyelvföldrajzzal foglalkozunk, az adatbázist is megszakítás nélkül építjük, bővítjük, saját kiadványokban prezentáljuk a méréseket, és évente rendezünk konferenciát. Úgy gondolom, hogy ezzel a tevékenységgel az elmúlt 15 évben hatékonyan hozzájárulhattunk a magyar nyelv imázsának javításához is.
Dr. Szoták Szilvia, az Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke közel huszonkét éve kutatja az őrvidéki magyarok nyelvhasználatát, követi annak változását, fejlődését. – Annak idején azért alapítottuk az intézetet, hogy a nyugati kisrégiók nyelvi kutatásait koordinálja. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségi Intézetének volt egy kutatása, amelybe minden régiót bevontak, egy évvel később a nagyobb régiókban nyelvi irodák alakultak, a kisebb régiókban egyéni kutatóhelyek létesültek. Én Őrvidéken dolgoztam a projektben, dr. Kolláth Anna régiós alelnök Muravidéken kutatott, ugyanakkor Horvátországban is elindult ugyanez a munka. Éreztük, hogy kell egy keret, egy összefogó intézet. Az UMIZ kínálta ezt a lehetőséget, így jöhetett létre 2007. november 23-án az Imre Samu Nyelvi Intézet. 2015-ben Horvátországban önállósodtak, a Glotta Nyelvi Intézet dr. Lehocki Anna irányításával működik.
Ezt az évente megrendezett konferencián teszik meg, amelyre rendszerint külföldi vendég előadókat is hívnak. A nemzetközi találkozónak ezidáig az alsóőri Öreg-iskola adott otthont. Két alkalommal rendezték máshol, mindkétszer Bécsben: 2009-ben a Collegium Hungaricumban, 2019-ben pedig Magyarország Bécsi Nagykövetségén számoltak be éves munkájukról.
Dr. Szoták Szilvia folytatta: – Amire büszke vagyok, hogy az őrvidéki kutatásokról közel száz tanulmány jelent meg, számos multinacionális szimpóziumon adtam, adtunk elő. Mindig törekedtem arra, ha indult egy Kárpát-medencei kutatás indult a Magyar Tudományos Akadémián, hogy az Őrvidék ne maradjon ki.
Az ISNYI első felmérése az Új Magyar Nyelvatlasz elnevezésű kutatás volt 2009-ben, amely során mind a négy, Dél-Burgenland-i, magyalakta településen – Felsőpulya, Felsőőr, Alsóőr és Őrisziget – tanulmányozták a magyar nyelv használatát. A projekt a magyar nyelvterület egészét lefedte: nemcsak Magyarországon, hanem Őrvidék, Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Muravidék magyarajkú területein – összesen 186 településen – is dolgoztak a programban résztvevők. A nyelvészek hasonló vizsgálatot már készítettek 1949 és 1964 között a földrajzi területen, így készült el Deme László és a névadó Imre Samu szerkesztésében „A magyar nyelvjárások atlasza” című kiadvány.
Az ISNYI interregionális központként nemcsak az egyes autonóm régiók kutatásait ösztönzi, támogatja, hanem a nyelvi irodák Termini Magyar Nyelvi Kutató Hálózatának tagjaként közös, határokon átnyúló projektekben is részt vesz. Célja, többek között, hogy az adott nyelvi régióban összegyűjtse azokat a tájszavakat, államnyelvi kontaktuselemeket, amelyek az ott élő magyarság nyelvében jelen vannak. Ennek eredményeként készült el a Termini magyar-magyar szótár, amely ma már fotókat, hanganyagokat, etimológiai információkat, példamondatokat is tartalmaz.
Az ünnepi konferencia (Fotó: UMIZ)
– A tudományos eredményeken túl mindig fontos volt az emberi kapcsolatok építése, azok minősége. Az egyik legfontosabb élményem az volt, mikor 2014-ben a felsőőri Posch Jenő megkeresett bennünket azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha összegyűjtenénk a házineveket, hiszen ezekre főleg az ő generációja emlékszik, és közülük már egyre kevesebben élnek, ne vesszen el ez a nyelvi kincs. Kelemen Lászlóval nekiláttunk, megszerveztük, bár 2008-ban Zsótér Írisz Őriszigeten már dolgozott a témában, de a másik három településen még feladat volt. Zeliger Erzsébet Felsőpulyán, Gúthy Lászlóné Felsőőrben, én pedig Kocsyné Takács Ildikóval itt, Alsóőrben gyűjtöttem, így jelenhetett meg az „Őrvidéki házinevek” című kötet. 2017-es bemutatóján jelen voltak azok az adatközlők, akik részt vettek a munkában, kölcsönös örömet szerezhettünk egymásnak. – emlékezett vissza Szoták Szilvia.
Horvath Günther, a Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) elnöke elmondta: – Az Imre Samu Intézet kincs egyesületünknek. Rengeteg időt és energiát fektetünk bele, de megéri, hiszen feladatunk a magyar nyelv megőrzése. Több ország egyetemeiről, nyelvészeti bázisáról érkeznek tudósok, és tanulmányozzák, dokumentálják az itt használt magyar nyelvet. Számos publikáció, dolgozat jelent meg ezidáig.
Az ISNYI a tizenöt év során hét szerzeményt adott ki: 2009-ben az „Őrvidéki magyarokról őrvidéki magyaroknak”, 2011-ben a „Magyar nyelv és kultúra a Kárpát-medencében”, 2012-ben „A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában, 2014-ben a „Sokszínű nyelvészet, nyelvi sokszínűség”, 2015-ben „A nyelvföldrajztól a névföldrajzig”, 2017-ben az „Őrvidéki házinevek” című könyv jelent meg, 2009-ben burgenlandi magyar szülőknek és pedagógusoknak egy tájékoztató füzet – „Tannyelvválasztás a kisebbségi régiókban” – is elkészült.
Az elnök saját élményét is megosztotta: – Fantasztikus tudni azt, hogy a házinevek hogyan jöttek létre, segít eligazodni, ha őseinket kutatjuk, származásunkat keressük. Például az édesanyám Goaser házinevű, ez állatkereskedő múltat jelez, az ostor egyik része az goaser, innen ered. Anyai nagyapám – ahogy sokan mások is -, ló-, és tehénkereskedő volt, innen eredeztethető. Édesapám viszont Csiszti házinevű volt, ez pedig a suszter által használt cipészragasztóra utal.
Dr. Kolláth Anna az Imre Samu Nyelvi Intézet alelnöke kiemelte: – Úgy gondolom, hogy mai rohanó, talán kicsit elembertelenedett világban megmutassuk, mit jelent az anyanyelv, mit jelent a nyelvváltozat, mit jelent a többnyelvűség, azon belül a többes nyelvűség, hogy a magyar standardot ismerik, használni tudják például nyilvánosság előtt, ugyanakkor otthon a nyelvjárást beszélik, és tisztában vannak azzal, hogy kettő mennyire összefügg, mennyire kiegészíti egymást. Ez határozza meg a beszélő identitását, attitűdtartalmait a nyelvhez. A kultúrát a nyelven keresztül közvetíthetjük, kötődnünk, tartoznunk kell valahova. Az ISNYI összefogja az itt élők azon rétegét, akiket érdekel, honnan jöttek, miért jó az, hogy a német mellett magyarul is megszólalnak, mennyivel ad ez nekik többet, mit kezdhetnek ezzel az értékes tudással. Ezt vállalja fel az intézet, feltárja a nyelv és az ember viszonyát.
A születésnapi esemény vendégeit Hannes Nemeth, Alsóőr polgármestere, Horvath Günter az UMIZ elnöke, dr.Szoták Szilvia, az ISNYI elnöke és Kelemen László régiós alelnök, az UMIZ intézményvezetője köszöntötte, majd oldott, jó hangulatú „Tizenöt év – együtt a nyelvvel, együtt az őrvidéki magyarokkal” című kerekasztal-beszélgetés kezdődött az érdeklődők bevonásával. Az ünneplés dr. Kolláth Anna záró mondataival ért véget, énekelt az Alsóőri Énekkar.
Akár ez is tetszhet
