Vegyes Hangrend avagy hol a helye a magyar nyelv oktatásának Ausztriában? Ezzel a címmel indult a Rólunk.at első podcast sorozata. Ecser Vera és Gazdik Anna, a műsor házigazdái a következőknek járnak utána: Ha Ausztriában élünk, kell-e a gyermekemet magyarul tanítani? Nem elég, ha csak mi beszélünk vele otthon magyarul? Mi fér bele egy két- vagy többnyelvű családban az anya- vagy apanyelv tanításába? Milyen értékeket adunk tovább a nyelvünkkel? Tudunk-e neki olyan környezetet biztosítani, ahol hallhatja s használhatja az anyanyelvét? Egyáltalán akarunk-e?
A dilemmák rengetegében szeretnénk eligazodni, mert magyar anyanyelvű gyereket nevelni Magyarországon kívül döntésekkel, kihívásokkal s feladatokkal jár. Ausztriában tartományonként más és más lehetőségek és nehézségek adódnak. Ezeket szeretnénk kihangosítani s beszélni róla.
Miről lesz szó az ötödik részben?
Vegyes Hangrend #5 – „400 vagy 12?” Ki dönt egy nyelv sorsáról Ausztriában?
Az osztrák állami iskolarendszer keretein belül létezik egy lehetőség, amelyről meglepően kevesen tudnak: a magyar elsőnyelvi oktatás. Ingyenes. Hivatalos. A bizonyítványba is bekerül. Sőt – akár érettségi is tehető belőle. Akkor miért nem elérhető minden tartományban? Az epizódban annak jártunk utána, hogyan működik a magyar elsőnyelvi oktatás Ausztriában – és miért ütközik falakba ott, ahol pedig igény lenne rá. Egy tartományban azt a választ kapta egy pedagógus: nincs 400 magyar gyermek az állami rendszerben, ezért nem indítanak oktatást. Másutt már 12 jelentkező elegendő ahhoz, hogy elinduljon egy csoport. 400 vagy 12? Mennyi gyerek kell ahhoz, hogy egy nyelv számítson?
A beszélgetésben négy különböző nézőpont találkozik:
• egy pedagógiai szakemberé, aki a többnyelvűség szakmai hátterét világítja meg – Lanzmaier Ugri Katharina,
• egy tanáré, aki megpróbálta elindítani a magyar oktatást Karintiában – Kovács Orsolya,
• egy felső-ausztriai oktatóé, aki már működő csoportokkal dolgozik – Székely Tímea,
• valamint egy tiroli szervezőé, ahol húsz éve folyamatos a magyar elsőnyelvi oktatás, és érettségi is tehető belőle – Schenk Angyalka.
Szó esik:
• arról a félelemről, hogy a magyar „zavarja” a német nyelvtanulást,
• a szülői dilemmákról és döntésekről,
• a minimum feltételekről (igen, sokszor mindössze 12 gyermekről),
• a közösség szerepéről,
• és arról is, mit jelent identitásban, önbizalomban és jövőbeli lehetőségekben, ha egy gyermek nemcsak beszéli, hanem tanulja is az anyanyelvét.
A kérdés végső soron nem pusztán intézményi. Nem csak költségvetési. Nem csak szervezési. Hanem személyes. Mi történik egy nyelvvel, ha senki nem mondja ki, hogy fontos? Mikor tűnik el egy nyelv – amikor nem engedik tanulni, vagy amikor nem döntünk mellette?
Hallgasd meg a Rolunk.at podcastjának legújabb epizódját, és gondolkodjunk együtt arról, hol a helye a magyar nyelvnek Ausztriában.
Kérdéseiteket, hozzászólásaitokat az office@rolunk.at címre várjuk!
Akár ez is tetszhet
