Az idén 56. alkalommal megrendezett “Nagykarácsony éccakája” elnevezésű pásztorjáték közreműködői, vendégei ezévben a címadó dal jubileumáról is megemlékeztek december 8-án a felsőőri Kontaktcentrum nagytermében: Volly István magyar zeneszerző kilencven évvel ezelőtt – 1934-ben – jegyezte le az éneket, amely névadója lett a szervezésében megvalósuló, karácsonyi, népi tradíciókat bemutató mozgalomnak, amelyet dr. Galambos Ferenc Iréneusz egykori alsóőri bencés szerzetes honosított meg Alsóőrben. Azóta rendületlenül minden évben közös betlehemezésen várja az ünnepet az őrvidéki magyarság.
Évről évre együtt készülnek a burgenlandi magyarok a karácsonyra: 2024-ben sem történt ez másként. A Felsőőri Magyar Katolikusok Köre szervezésében megvalósuló műsorban bemutatkoztak a helyi magyar kultúregyesületek, szervezetek, intézmények. Tradicionálisan a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Énekkörének előadásában a „Nagykarácsony éccakája” csendült fel először, majd dr. Villányi Eszter kórusvezető zongorakíséretével mindenki közösen énekelte a Mennyből az angyal című dalt, amely az egyik legnépszerűbb és feltehetőleg legrégebbi magyar karácsonyi népi ének.
Dowas Katalin kétnyelvű óvónő, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) „Játékos magyar gyermekóra” csoportjának vezetője többhónapos, hathatós tevékenységének eredménye évek óta a burgenlandi magyarság kétnyelvű, ökumenikus programja. Szívügye, hogy az új generáció is megismerje a jelentőségteljes magyar hagyományt. Csoknyai Vilmától, „Mimi nénitől” vette át a stafétát, aki közel negyven évig felelt a rendezvényért.
“December 8-án már készülünk az ünnepre. Galambos atya, a régi plébánosunk azt tanította nekünk, hogy nem 24-én van karácsony, hanem már előtte elkezdődik a várakozás. Nekem ebben mindig az a legszebb, amikor Mimi nénivel és Galambos atyával elénekeltük a karácsonyi éneket, – a Mennyből az angyal, a Pásztorok, az Elaludt a kis Jézuska című dalokat és így tovább -, ezekkel hangolódtunk. Ezt a tradíciót szeretném továbbadni a felnövekvő generációnak. A Játékos gyermekóra keretén belül már novemberben, a Márton-nap után elkezdünk próbálni, és minden évben ilyenkor, a “Nagykarácsony éccakája” programon bemutatjuk, hogy mit tudunk.”
Volly István magyar zeneszerző, folklorista, Kodály Zoltán tanítványa, a népzene tudományának doktora az 1920-as évek közepétől foglalkozott népzene, népi játék és hagyományok gyűjtésével. Legtöbbször fonográffal dokumentált, 1929-től a Magyar Tudományos Akadémia népzenei kutató csoportjának tagjaként tevékenykedett. 1934-ben Turán jegyezte le a Nagykarácsony éccakája című dalt, amely névadója lett a szervezésében megvalósuló, karácsonyi, népi tradíciókat bemutató előadássorozatnak. 1934 és 1947 között 13 alkalommal rendezték meg a budapesti Állami Operaházban és a Városi Színházban (mai Erkel Színház).
Dr. Galambos Ferenc Iréneusz egykori alsóőri plébános, bencés szerzetes úgy gondolta, hogy a magyar vallási kultúra egyik legszebb része a pásztorjáték, a betlehemezés, ezért forrásokat kutatott, majd újraindította: 1968-ban rendezték meg első alkalommal a „Nagykarácsony éccakája” elnevezésű játékot, amely azóta is évről évre összehozza a Burgenlandban élő magyarokat közös ünnepvárásra.
Schauermann János, Felsőőr római katolikus plébánosa köszöntőjében megköszönte a gyerekeknek, hogy itt vannak. “Készültek, próbáltak, gyakoroltak, és ahelyett, hogy most játszanának, velünk énekelnek, velünk ünnepelnek. Ők azok, akik figyelmeztetnek bennünket arra, mi a fontos, jelzik nekünk, hogy ebben a rohanó világban időnként álljunk meg, gondolkodjunk el azon, mire készülünk. Várjuk a karácsonyt, Jézus születését, amely nem más, mint a kezdet.”
A felsőpulyai népiskola magyar néptánccsoportjának diákjai Mohl-Szilvágyi Diána vezetésével karácsonyi táncokat mutattak be.
Devecsery László burgenlandi gyökerekkel rendelkező, szombathelyi író A karácsonyi pékség című szerzeményét Pröll Mónika mondta el, Binder Gyöngyi részletet olvasott fel Móricz Zsigmond Karácsonyi ének című novellájából, Gúthy László ny. református lelkipásztor Áprily Lajos Karácsony-est című versét szavalta el. Elárulta, hogy azért választotta a számára sokat jelentő költőt, mert édesanyjának egykori magyartanára, kedves emlékeket, a családját juttatja eszébe.
Lőkös Mónika, az alsóőri Magyar Kultúr- és Táncegyesület elnöke előző évben írta, állította színpadra a „Csillag gyúlt a sötét égben” című karácsonyi evangéliumot, amelyet ezúttal ismét láthatott tőlük a közönség. “Sokféle változata létezik a pásztorjátéknak, itt, az Őrvidéken inkább a háromkirályozás a jellemző. A betlehemezés is ugyanúgy a karácsonyi szokásokhoz hozzátartozik, mint a háromkirályok, azzal a különbséggel, hogy az egész történetet meséljük el. Immár második éve készülünk betlehemes játékkal, amely egy összetett, több tájegységet magában foglaló pásztorjátékra épül. Próbáltuk a szerepeket egyenrangúvá tenni, hiszen nem csak a pásztoroknak vagy angyaloknak van jelentősége a néphagyomány megőrzésében, hanem meg kell jelennie a Szent Család történetének, a Három királyoknak is, így alkot egy nagy egészet a betlehemezés. Úgy állítottuk össze, hogy a múlt és a jelen ötvöződik: a hagyományos, nagyrészt felekezettől függő karácsonyi énekeket modern, mai dalokra cseréltük, amelyek kiegészülnek a klasszikus, népi énekek verses formáival. A karácsony misztériumát, szent titkát közvetítik.
Zárásul, mintegy fináléként a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület (MBUKV) Pannónia hangjai (Vox Pannonia) kórus tagjai két dallal fejezték be az idei, közös ünnepvárást, amely sütemény és forró tea melletti beszélgetéssel ért véget.
Antal Imola, a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület (MBUKV) Pannónia hangjai (Vox Pannonia) kórusvezetője szerint magától érthetődő, hogy az egyesületek egymás rendezvényein fellépnek, szeretettel fogadták a meghívást. “Azért fontos “Nagykarácsony éccakája” ilyenkor szokásos eseménye, mert összefogja az itt élő magyarságot. Azoknak is szól, akik már itt születtek, azoknak is, akik itt letelepedtek, egyaránt mindenkinek szól.”
Kelemen László, az Alsóőri Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) intézményvezetője is megemlékezett mondandójában a jeles születésnapról: “Kilencven éve jegyezte fel Volly István a “Nagykarácsony éccakája” című dalt. Később mozgalommá alakult a pásztorjáték. Ennek vannak nyomai az Őrvidéken is, bár feljegyzésben 1968 óta szerepel. 2018-ban adtunk ki egy könyvet annak alkalmából, hogy ötven éve hagyomány a pásztorjáték Felsőőrben. Amikor Galambos Iréneusz nálunk ténykedett, a hetvenes évek második felétől egészen a nyolcvanas évek végéig, Alsóőrben is voltak pásztorjátékok. Annak idején még én is játszottam ezekben. Készültek videófelvételek.
Ebből állítottak össze a közelmúltban egy estére valót, amelyet december 12-én, csütörtökön 18.30 órakor mutatnak be az Öreg iskolában. Az Alsóőri Filmest „Egykor volt” című programján Bruckner Hans hobbi filmrendező által újragondolt, elfeledett felvételeket láthatnak az érdeklődők.
Akár ez is tetszhet
