Az Osztrák Népcsoportok Központja (ÖVZ) és Großwarasdorf/Szabadbáránd község közösen szervezett megemlékezést „25 éves kétnyelvű helységnévtáblák Burgenlandban – 25 ljet dvojezične seoske table u Gradišću”címmel szeptember 12-én. A 47 horvát település mellett négy magyar népcsoporti település – Felsőőr, Alsóőr, Felsőpulya és Őrisziget – kapott kétnyelvű helységnévtáblákat 2000-ben. AZ ÖVZ sajtóközleményét olvashatják.
Az első kétnyelvű helységnévtáblánál, amelyet 2000 júliusában állítottak fel Großwarasdorf/Veliki Borištof magyar nevén Szabadbáránd településen, Martin Karall polgármester, Josef Buranits, az ÖVZ főtitkára, Niki Berlakovich volt szövetségi miniszter és Wolfgang Schüssel volt szövetségi kancellár közösen emlékeztek meg erről a történelmi jelentőségű mérföldkőről.
Karall polgármester hangsúlyozta a helységnévtáblák jelentőségét a horvát népcsoport számára, és kiemelte, hogy ezekkel az állam elkötelezettségét fejezi ki népcsoportjai és a többnyelvűség iránt. Josef Buranits emlékeztetett arra, hogy a táblák felállítása nagy megkönnyebbülést jelentett, és hogy az évekig tartó aktivista kiállás – különösen a fiatalok és a Horvát Akadémiai Klub (Hrvatski akademski klub) részéről – végül meghozta gyümölcsét.
Niki Berlakovich leírta az akkori politikai ellenállást, és rámutatott, hogy a Népcsoporttanács egyhangú határozata ellenére hét évig nem történt meg a végrehajtás. Csak Schüssel kancellár kormánya hajtotta végre a helységnévtáblák felállítást. „Kiderült, hogy a burgenlandi lakosság sokkal nyitottabb volt a felállításra, mint egyes burgenlandi politikusok – nyilvános tiltakozások egyáltalán nem voltak.” Wolfgang Schüssel maga is dicsérte az akkori tartományi kormányzóval, Karl Stixszel való együttműködést, és bírálta, hogy a köztársaságnak 45 évbe telt a végrehajtás, annak ellenére, hogy államszerződésben vállalt kötelezettség volt.
Az esemény zenei kíséretét a Großwarasdorf/Szabadbáránd középiskolás diákjai biztosították, akik tanórák keretében tanulmányozták a népcsoportok jogait, tematikus táblákat készítettek és bemutatták azokat.
Az ezt követő panelbeszélgetésen a nyelv láthatósága, az oktatás és a hivatalos nyelv az európai kontextusban volt a középpontban. Az ÖVZ elnöke, Marian Wakounig a rendezvény nemzetközi részét a következő szavakkal nyitotta meg: „A kétnyelvű helységnévtáblák látható jelek. Nap mint nap emlékeztetnek bennünket arra, hogy a nyelv, a kultúra és az identitás közös történelmünk és jövőnk része. Ezek a jelek az elismerés szimbólumai, de egyben kötelezettségvállalás is: a népcsoporti jogok nem lehetnek mellékes kérdések, hanem a működő demokrácia alapjaként kell őket értelmezni.”
Julian Nyča a lausitzi szorboktól mutatott be kezdeményezéseket, amik a látható kétnyelvűséget támogatják Lausitzban (Németország egyik réiója) – többek között kétnyelvű feliratokat középületeken, vasútállomásokon és kerékpárutakon. Dicsérte, hogy Burgenlandban is van néhány település, ahol bevezették a kétnyelvű utcaneveket.
A karintiai szlovén jogász és nemzetközi népcsoportjogi szakértő Roman Roblek, moderálta a vitát, és összehasonlította a szlovén népcsoport helyzetét Karintiában. A kulturális sokszínűséget, amelyet az osztrák népcsoportok generációkon át ápoltak, a felszólalók többször is kiemelték, mint az osztrák identitás értékes részét.
Josef Buranits a szövetségi és tartományi kormányoktól offenzív nyelvpolitikát követelt a népcsoportnyelvek fennmaradásának biztosítása érdekében. Az államszerződés 7. cikke ehhez nem elegendő, mivel csak minimális rendelkezéseket tartalmaz a védelemről és az egyenlőségről a különböző területeken. Fontos az oktatás, különösen a kétnyelvű iskolarendszer Bécsben – „az óvodától az érettségiig”. Az óvodapedagógusok pedagógiai képzésének is tartalmaznia kell a többnyelvűség koncepcióját. Szükségesnek tartották a már elavultnak tartott Népcsoporttörvény felülvizsgálatát, és megállapodtak abban, hogy egy közös nyelvfejlesztési terv kidolgozása lenne a következő célszerű lépés Burgenland számára.
Heinrich Dorner tartományi tanácsos utalt a kormányprogramban rögzített népcsoporttémákra, és hangsúlyozta a mindennapi kihívások közös megoldásának fontosságát, például a buszmenetrend módosításával, amelynek köszönhetően a kétnyelvű középiskola Großwarasdorfban/ Szabadbárándban könnyebben megközelíthetővé vált.
Andreas Khol, a parlament volt elnöke arról számolt be, hogy akkoriban közvetve támogatta Vouk ügyvédet a kétnyelvű helységnévtáblákért folytatott küzdelmében, hogy azokat a legfelsőbb bíróságok előtt érvényesíthesse. Hangsúlyozta a korai gyermekkori többnyelvű nevelés fontosságát, és pozitív személyes tapasztalataira hivatkozott a családjában.
Martha Stocker Dél-Tirolból hangsúlyozta, hogy a jövőbeli közös stratégiák kidolgozásához egyrészt az állam részéről pozitív, egyértelmű jogi alapokra van szükség, másrészt a népcsoporton belül is meg kell lennie a szándéknak a nyelv továbbadására.
Zárásként Wolfgang Schüssel felszólította a népcsoportokat, hogy alakítsanak ki átfogó hálózatokat, határozzanak meg közös prioritásokat és dolgozzanak ki új javaslatokat, hogy aztán közösen politikai többséget szerezzenek.
Szimbolikus gesztusként a szervezők átadták a pódium résztvevőinek az új kiadványt „Die Geschichte der Burgenländischen Kroaten” (A burgenlandi horvátok története) címmel, hogy tovább mélyítsék a horvát népcsoportról szóló ismereteket.
Szöveg, fotók: Österreichisches Volksgruppenzentrum
