GÉCZI JÁNOS: A RÓZSA NEVEI. EGY CIVILIZÁCIÓS NÖVÉNY KULTÚRTÖRTÉNETE- Az Ausztriai Magyar Kutatóintézet vendégelőadása
“Hogyan lett a virág az édenkert, majd a teremtés harmóniájának szimbóluma? Miért festettek rózsát a felvonulási épületre Knósszoszon? Milyen gyógyszerek alkotórésze volt különböző korokban és helyeken? És mi köze a rózsának az erotikához? A rózsa rejtvény, amely megfejtésre vár. A rózsa több egyszerű virágnál. Egyetemes szimbólum, amely a legkülönfélébb gondolatok és érzések kifejezését tette lehetővé.
Keleti és európai kultúrák tükörképe, szemet gyönyörködtető vagy épp elképesztő ábrázolások tárgya, mítoszok, mesék, szerelmes történetek főszereplője.” (https://jokonyvek.hu)
Géczi János (Monostorpályi, 1954) József Attila-díjas író, képzőművész, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Munkásságában a tudományos kutatás, az oktatás és a művészet egymást kiegészítve, szerves egységben jelennek meg.
1995-től hosszabb ideig a Pécsi Tudományegyetemen, majd 2003 és 2017 között a veszprémi Pannon Egyetemen dolgozott. Itt az MFTK Filozófia, Történelemtudomány és Antropológia Intézetét vezette, és a kar stratégiai dékánhelyettesi feladatait is ellátta. 2021-ben nyerte el az MTA doktora címet.
Több tudományos és szépirodalmi mű fűződik a nevéhez: pl. „A rózsa kultúrtörténete” (2007), „Tiltott ábrázolások Könyve” (2008), valamint válogatott versek (pl. „A napcsíkos darázshoz”, 2021).
2011-ben megkapta a József Attila-díjat.
Legutóbb a 2024-es „Feltakarás” című kiállításán debütált képzőművészként a Műcsarnokban, kiállítási katalógusa is bemutatásra került 2025 áprilisában. Kutatási területeiben szerepel az antropológia, etika, művelődéstörténet, neveléstörténet és a kultúrantropológia. Számos publikációja foglalkozik a neveléstörténet és művelődéstörténet összefüggéseivel, továbbá a világképek és pedagógiai konstrukciók szerepével a nevelésben.
Sokoldalúságát jól tükrözi, hogy íróként, képzőművészként és tudósként is aktív: művei, kutatásai és kiállításai egyaránt azt a mély, összetett gondolkodást képviselik, amely ritka szintézist teremt a természettudományos és humán szemlélet között.
A részvétel díjmentes, az egyesület elfogad támogatást.