Magyar Szenvedély – Budafoki Dohnányi Zenekar

A Budafoki Dohnányi Zenekar Magyar szenvedély című koncertjére kerül sor 2023. március 19-én 19.30 órakor a Wiener Konzerthaus termében, amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt a szervezők.

A Budafoki Dohnányi Zenekar Magyarország legdinamikusabb és legsokoldalúbb szimfonikus zenekara.

A fenntartó Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzata jóvoltából 1993 óta hivatásos együttesként Hollerung Gábor Liszt-díjas karnagy, Érdemes művész irányításával rövid idő alatt előkelő helyet vívott ki magunknak a magyar zenei életben, s az elmúlt években az ország egyik vezető együttesévé vált.

Olyan hazai és külföldi sztárokkal léphetett már fel a zenekar, mint Shlomo Mintz, Elena Bashkirova, Jaakko Ryhänen, Miklósa Erika, Rost Andrea, René Barbera, Pietro Spagnoli, José Carreras, Andrea Bocelli, Rivka Golani, Roberto Paternostro, Jörg Peter Weigle, Michael Stern, Tatjana Vassilieva, Kocsis Zoltán, Jandó Jenő, Ránki Dezső, Bogányi Gergely, Geiger György, Baráti Kristóf, Kelemen Barnabás és még sokan mások.

A BÉCSI KONCERTRŐL

A zenekar fennállásának 30. évfordulója alkalmából Bécsben is koncertet ad. A hangverseny a magyar zene szenvedélyes, virtuóz arcát mutatja be.

A hangverseny első darabja, a fiatal zeneszerző generáció kiemelkedő alakja, Gyöngyösi Levente I. szimfóniájának első tétele, mely a szerelem érzelmi sokszínűségét fogalmazza meg. A szerző zenei nyelvezetében egyaránt jelen van a klasszikus zenei gondolkodás, jazzes ritmusok és a folklór elementaritása.

Liszt Magyar fantázia c. kompozíciója a magyarországi cigány muzsikusok által terjesztett népies melódiák, verbunkos zene és táncok anyagát dolgozza fel egy vérpezsdítően virtuóz zongoraszólóval. A darab szólistája Balázs János, a legendás Cziffra György utódjának tekintik világszerte, aki nem csak fenomenális technikájával, hanem improvizációs képességével is méltó folytatója a cziffrai hagyományoknak.

Bartók Táncszvitje Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára született. A mű az emberiség sorsközösségéről szól. Hat nemzet népzenei kincsét fűzi össze a szerző, a művészetére olya jellemző, hatásos néptáncfináléval. Bartók mélységes hittel üzeni az utókornak, sokkal több az, mi összeköt minket, mint ami elválaszt.

Kodály Zoltán Galántai táncok c. műve egy felvidéki gyűjtés eredménye. A mű a magyar zene legjavát vonultja fel: hallhatunk verbunkos zenét, ugrótáncot, dudatáncot, majd végül a pityókás ember dudorászását felidéző klarinétszólót egy sodró lendületű, igazi magyar, örvényló tánc követi. Az előadás érdekessége, hogy a mű valamennyi zenei anyaga előtt a zenekar muzsikusaiból alakult „banda” játszik, úgy, ahogy Kodály azokat gyermekkorában a cigányzenészektől hallhatta.

ELŐADÓK

Balázs János – zongora

Szepesi Bence– klarinét
Berán Gábor– hegedű
Kusz Viktória– brácsa
Lázár Gyula– bőgő

Vezényel: Hollerung Gábor

MŰSOR

Gyöngyösi Levente: Szerelem
Liszt Ferenc: Magyar fantázia
Bartók Béla: Táncszvit
Kodály Zoltán: Galántai táncok

További információ és jegyvásárlás:
konzerthaus.at

A Budafoki Dohnányi Zenekar weboldala.