Magyarországi németek a Waffen-SS-ben. Toborzás, háborús részvétel, következmények

A második világháború éveiben mintegy 120.000 magyarországi német férfi szolgálat a Waffen-SS-ben. 1940-től egy részük önként jelentkezett, másokat Magyarország 1944-es német megszállása után kényszerrel sorozták be. A háború után a túlélőket üldözték Magyarországon, nagy részüket 1946-tól családjukkal együtt elűzték Németországba. A Waffen-SS szolgálat a magyarországi német kisebbség történetének tabutémája, amelyről az érintettek máig hallgatnak, a tudományos feldolgozás pedig fehér folt a kutatásban. Az előadás olyan témákat jár körül, hol és mikor történtek Waffen-SS sorozások Magyarországon, milyen toborzási stratégiákat vetett be a német fél, milyen motivációkkal csatlakoztak a magyarországi önkéntesek az SS-hez, illetve hol, melyik alakulatokban vetették be őket. Ezen felül szó lesz a következményekről: mind a volt SS-katonák magyarországi üldözéséről, mind az elűzöttek arra tett kísérleteiról Németországban, hogy a Waffen-SS szolgálatot a “bolsevizmus elleni közös harc”-ként ábrázolják.

Márkus Beáta (1988) történész. Tanulmányait a pécsi, regensburgi és tübingeni egyetemeken végezte. Doktori fokozatot 2019-ben szerzett a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen a német származású civilek 1944/1945-ös Szovjetunióba deportálásáról Magyarországról. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetemen működő Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék munkatársa. Főbb kutatási területei a magyarországi német kisebbség története, a kényszermunka és kényszermigráció a 20. században és a magyarországi emlékezetkultúra.

A belépés a 3G szabályai szerint működik!