Cseh Tamás Corvin köziek című dalával vette kezdetét 2022. október 19-én a bécsi magyar közösségek ünnepi megemlékezési programrendje az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 66. évfordulóján, a magyar kulturális intézetben, a Collegium Hungaricum nagytermében. Az eseményt egy új, bejegyzés előtt álló ausztriai magyar ifjúsági szervezet rendezte a házigazda intézménnyel együttműködésben. A rendezvényről, az országhatárokon átívelő Európai Magyar Ifjúsági Tanács (EMIT) céljairól, terveiről Bölcskey-Molnár Dáviddal, az egyesület egyik alapítójával beszélgettünk. A filmvetítéssel (Szabadság, Szerelem; magyar filmdráma; rendezte: Goda Kriszta; 2006.) egybekötött 1956-os megemlékezésen pódiumbeszélgetésre is sor került, amelyen 1956-os élményeiket, gondolataikat osztották meg az Ausztria fővárosában élő magyar szemtanúk: Ott Éva, Szemerédi Tibor és Deák Ernő. (A beszélgetésen elhangzott történeteket a nyilvános esemény szervezőinek engedélyével a rolunk.at rögzítette, amelyeket az 1956-os kollektív emlékezet megőrzése céljából az írás részeként hallgathatnak meg a Tisztelt Olvasók.)
A bécsi születésű, huszonnégy esztendős Bölcskey-Molnár Dávid szülei még a rendszerváltás előtt költöztek Budapestről Ausztriába. A családban fontos volt Dávid magyar nyelven történő neveltetése, az általános osztrák oktatási rendszer mellett a Bécsi Magyar Iskolába járt és azon keresztül már gyermekkorában bekapcsolódott a magyar kultúregyesületek tevékenységébe: Többek között versmondóversenyeken, nemzeti ünnepeken szerepelt kortársaival évről évre. Dávid azt vallja, hogy Bécsben élni szinte olyan, mintha Magyarországon lenne az ember, hiszen rendkívül színes és sokrétű magyar művészeti, kulturális és vallási élet van a városban, a néptánctól a különféle iskolákon át, egészen az egyházi felekezetekig.
2022. májusában indult el egy új, az ifjúságot célzó ausztriai magyar kulturális szervezet kialakítása, amelynek elnöki tisztségét és az azzal járó feladatokat a Bécsi Egyetemen harmadéves történelmet és politikatudományt hallgató Bölcskey-Molnár Dávid fogja betölteni és ellátni a szervezet bejegyzését követően. Dávid jelenleg Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egy Erasmus programon vesz részt. Budapestet Bécshez viszonyítva egy pezsgőbb, impulzívabb, hektikusabb, lendületesebb nagyvárosnak látja, ugyanakkor mind a két fővárost, országot nagyon szereti, s bár Ausztriában született és nevelkedett – ahová ezer szállal fűződik, – a szülőhaza, mint kifejezés hallatán, mégis Magyarország jelenik meg előtte. Az Európai Magyar Ifjúsági Tanács (EMIT) első, elsősorban az ifjúsági korosztályt célzó rendezvénye volt a 2022. október 19-én megrendezett 1956-os emlékprogram.
Rólunk: Kérem, mutassa be az újonnan alakult bécsi magyar ifjúsági szervezetet, az EMIT-et.
Bölcskey-Molnár Dávid: Az Európai Magyar Ifjúsági Tanácsot május végén hoztuk létre. Azt tapasztaltuk, hogy a magyar szervezetekben alacsony a fiatalabb korosztályokból származó tagok és az egyesületek tevékenysége iránt érdeklődők aránya. Az óvodai és általános iskolai oktatáson túl, a fiatal generációk nehezen kerülnek megszólításra, bevonásra az egyesületek tevékenységébe és ezáltal a diaszpórában élő magyarok kulturális életébe. Amennyiben hosszútávon meg akarják tartani az évtizedek óta kiépített és jól működő struktúrákat a magyar szervezetek és az elkövetkezendő időkben is lendületes magyar kulturális életet szeretnének kínálni a nemzeti közösség számára, jobban be kell vezetni a fiatalokat a vérkeringésbe. Az EMIT segítője a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), amely Ausztria mellett többek között jelen van Svájcban, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában, Németországban, Angliában. A NYEOMSZSZ közreműködésével kerül felépítésre az Európai Magyar Ifjúsági Tanács, úgy, hogy az ausztriai EMIT fogja betölteni az úgynevezett ernyőszervezet szerepét, amelyhez reményeink szerint Európa több országából csatlakoznak majd további nyugat-európai szervezetek, de úgy, hogy mindenki a maga életét élve, egyenrangú partnerként vesz részt a közös célok és elvek mentén zajló munkában. De mint tudjuk, Rómát sem egy nap alatt építették fel, ez egy lassú és időigényes folyamat.
Rólunk: Milyen célokat tűz ki maga elé az Európai Magyar Ifjúsági Szervezet?
Bölcskey-Molnár Dávid: Elsősorban azt, hogy megszólítsuk és bevonjuk a magyar kulturális életbe a 18-35 éves korosztályt, azt a generációt, amelynek a hétköznapokban rendkívül sok a dolga, hiszen ebben az életszakaszban vagy tanulnak, vagy egzisztenciálisan alapozzák meg a jövőjüket, vagy már a családalapítás fázisában járnak, és van, hogy ezek közül egyszerre több dolog is jelen van. Ebből kifolyólag nem is abban gondolkodunk, hogy heti rendszerességgel találkozzunk, tervezzünk és valósítsuk meg programjainkat, hanem a realitás talaján maradva, kettő vagy három havonta, közös események mentén, egyfajta fiatalos perspektívából éltessük a magyar kultúrát, őrizve, táplálva azt a bizonyos parazsat. Röviden, tömören: Egy fiatalos, modern, lendületes kultúregyesületben gondolkodunk, úgy, hogy ne veszítsük el egymást, így gyökereinket sem. Fontosnak tartom itt kihangsúlyozni, hogy az ifjúsági közösség kizárólag önkéntes munkán és felelősség-vállaláson alapszik.
Rólunk: Milyen programokban gondolkodik az ifjúsági szervezet?
Bölcskey-Molnár Dávid: Filmestek, könyvbemutatók, különféle pódiumbeszélgetések, közösségi kirándulások, a nemzeti ünnepeinkhez kötődő események megvalósítása szerepelnek a terveink között. A legfontosabb, hogy ezek magyar nyelven szóljanak az ifjúsághoz. Bízunk be, hogy olyan közösségeket tudunk létrehozni, amelynek tagjai a korosztály érdeklődését felkeltő saját ötleteikkel tudnak majd hozzájárulni a programpaletta színesítéséhez. Reméljük, hogy a jelenleg is működő különféle kulturális egyesületek úgy tekintenek majd a tevékenységünkre, mint arra a generációra, akiknek tagjai idővel megtölthetik majd az általuk szervezett eseményeken a sorokat, úgy, hogy a programjainkon keresztül bevonzott fiatalok a magyar kultúra aktív részeseivé válnak. Mindenki számára nyertes szituáció alakulhat ki ily módon.
Rólunk: Hogyan kapcsolódhat be az EMIT a bécsi kulturális szervezetek rendszerébe?
Bölcskey-Molnár Dávid: Az Európai Magyar Ifjúsági Tanács egy olyan szervezet kíván lenni, amely a bécsi magyar egyesületi- és intézményrendszer minden szereplőjével nyitott a közös együttműködésre, amellyel mindenkit, de kifejezetten a fiatalokat igyekszünk elérni.
Rólunk: Az ifjúsági szervezt első nyilvános rendezvénye a ma esti 1956-os Forradalom és Szabadságharchoz kötődő pódiumbeszélgetés és filmvetítés. Miért esett a választás egy ennyire fajsúlyos témára?
Bölcskey-Molnár Dávid: Már a májusi ifjúsági tanács megalakulásakor megfogalmazódott bennünk, hogy szeretnénk még az idén bemutatkozni egy programmal. Júliusban került egyeztetésre az esemény a Collegium Hungaricum vezetőjével, Bárány Anzelmmel, aki rendkívül pozitívan fogadta a megkeresésünket és szervezőtársként vett részt a megvalósításban. Az a fajta nyitottság, amit tapasztalunk, elképzelhetővé teszi azt, hogy a jövőben is a Collegium Hungaricumban rendezzük meg a programjainkat, már csak azért is, mert a kultúra széles körben fogyaszthatóvá tételének elve mentén megegyező módon gondolkodunk.
Az ifjúsági szerveztünk 1956-os eseményekhez történő kapcsolódásának egyik motívum az volt, hogy ezzel is szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy komolyabb témákban is elmerülő, komoly egyesületet kívánunk felépíteni, ugyanakkor az ifjúság is kiemelten érintett volt a forradalom napjaiban, hiszen az események rengeteg fiatalt vittek az utcára, akik egyaránt részt vettek a magyar nemzet szabadságáért folytatott harcokban és az azt megelőző szimpátiatűntetésen, amelyet a budapesti egyetemisták indítottak el.
Bölcskey-Molnár Dávid, az Európai Magyar Ifjúsági Tanács alapító tagja, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc üzenetéről:
Három bécsi forradalmi emlékezet 1956 nyomán:
A Bécsben élő Ott Éva zongoraművész Budapesten a nyolcadik kerületben lakott szüleivel, a forradalmi ellenállás epicentrumában, Józsefvárosban. A Corvin köz, a Práter utca, a Keleti Pályaudvar árnyékában, a fegyverropogással és félelemmel átitatott gyermeki lélekkel élte át az 1956-os októberi és novemberi eseményeket. A budapesti halotti anyakönyvekben szereplő információkat más rendelkezésre álló forrásokkal egybevetve a fővárosi harcok során elesett forradalmárok száma 2500-3000 főre tehető. Így emlékszik vissza Ott Éva a történésekre hatvanhat év után:
A bécsi Magyar Katolikus Értelmiségi Mozgalom és az ausztriai magyar cserkész élet egyik meghatározó személyisége, Szemerédi Tibor a budapesti forradalmi összecsapások egyik gyújtópontjának körzetében, a Magyar Rádió mellett lakott 1956. október 23-án, a forradalom kitörésének napján. Szemerédi Tibor az események kirobbanásának körülményeiről beszélt a pódiumbeszélgetés során:
Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője, az ausztriai magyarság egyik fáradhatatlan mindenese a nyugati országhatár mentén, a vasfüggöny tövében élte át a forradalmi napokat. Deák Ernő szülőfaluja mellett, Mosómagyaróváron volt az első vidéki sortűz 1956. október 26-án a határőrlaktanyánál, ahol az azt elfoglalni kívánó forradalmi tömeget tizedelték meg a karhatalmi katonai erők. A mai napig nem tudni, hány áldozata volt a golyózápornak. Deák Ernő a Győr-Moson-Sopron megyében található Pereszteg községben megélt eseményekről:
Az Európai Magyar Ifjúsági Tanáccsal – a szervezeti bejegyzését követően – elsősorban a különféle online közösségi médiumokon keresztül vehetik majd fel a kapcsolatot az érdeklődők. Az egyesület tevékenységének népszerűsítésében ugyanakkor számítanak az alapítók az ausztriai magyar szervezetek és a különféle sajtóorgánumok segítségére, együttműködésére is.
Az EMIT már tervezi a jövő évi programjait: Február elején játékos jellegű estet szervez a közösség, amelyben a magyar kulturális értékek is helyet kapnak; március 15-höz kapcsolódva a nemzeti ünnepünknek is helyet kívánnak adni az eseményeik sorában; tavasszal kirándulást szerveznek Bécs magyar vonatkozásainak tükrében; mindezek mellett a már korábban is említett filmestek és pódiumbeszélgetések is tervezés alatt állnak.
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharchoz kötődő rendezvény pódiumbeszélgetésén az Európai Magyar Ifjúsági Tanács fiataljai is beszéltek a szüleik, nagyszüleik által megélt történetekről és az azokkal való első találkozásaikról. Héray Márton, az EMIT egyik tagjának gondolatai és az 1956-os Forradalom és Szabadságharc üzenete a jelenkor ifjúsága számára:
Kovács Attila
(Fotó: Kovács Attila)
Válaszolj