A Collegium Hungaricum (CH) és a bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK) közös rendezvényén ünnepelték a világhírű tervezőmérnök, Rubik Ernő 80., valamint a nevét viselő Rubik-kocka 50. születésnapját. A félnapos eseményen a Kocka és későbbi változatainak soha nem látott tervrajzait és modelljeit lehetett megcsodálni. Speedcube (gyorsasági kockakirakó) verseny is volt, valamint egy pódiumbeszélgetés, ahol Méhes Márton, a CH igazgatója, és Halasi Rita Mária kurátor beszélgetett Rubik Ernővel.
Rubik Ernő, magyar építész és játéktervező 1974-ben találta fel a Rubik-kockát. Bár a statisztikák szerint mára a világon minden hetedik ember ismeri a játékot, a rend kedvéért leírjuk: a Rubik-kocka egy háromdimenziós logikai játék, amelyben a cél, hogy a 3×3-as elrendezésű, hat különböző színű négyzeteket tartalmazó oldallapokon minden négyzet azonos színű legyen. A kocka tervezőmérnöki zsenialitása abban rejlik, hogy bár minden irányban forgatható, nincsenek benne mozgó alkatrészek és mégis akár 43 trillió különböző pozícióba forgatható. Ha minden percben megvizsgálnánk egy Rubik-kocka állást, több mint 80 milliárd évig tartana mindet átnézni – ami hatszor hosszabb a világegyetem életkoránál, és ha minden állást egy homokszemmel jelölnénk, ezekből a homokszemekből egy Föld-méretű bolygó állna össze, de egy ember élete során minden másodpercben kipróbálva is csak töredékét fedezhetné fel a 43 trillió lehetőségnek.
Az 1970-es években a budapesti Iparművészeti Egyetemen tanársegédként dolgozó Rubik eredetileg oktatási eszközként tervezte a kockát, hogy szemléltesse a térbeli mozgások összetettségét. Ez a törekvés olyannyira sikeres volt, hogy az 1980-as évekre a játék globális szenzációvá vált, és több mint 350 millió példányt adtak el belőle. Napjainkban a Rubik-kocka nemcsak játékszer, hanem versenysport, valamint a matematikai és a logikai gondolkodás fejlesztésének eszköze, új változatai pedig továbbra is inspirálják a játékosokat és a tudósokat világszerte. 1980-81-ben több országban az év játékának választották, majd világszerte klubok, egyesületek, versenyek és világbajnokságok alakultak a rajongók számára. 1981-ben a Rubik-kocka bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben pedig felvették az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába is. A kockát követően Rubik további logikai játékokat alkotott: 1977-ben megjelent a Kígyó, 1985-ben a Bűvös négyzet, majd később a Bűvös dominó és a Rubik-óra, 2009-ben pedig bemutatta a Rubik’s 360-at, vagyis a Rubik-gömböt.
Rólunk.at/Horváth Nóra: Jelen ausztriai eseményen három magyar beszélgetett a pódiumon angolul egy olyan dologról, ami akár magyar sikernek is tekinthető. Miért nem Budapesten tartottak ekkora szabású rendezvényt?
Halasi Rita Mária: Budapesten kisebb és nagyobb rendezvények zajlottak, amelyeknek komoly sajtóvisszhangja volt. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (korábbi nevén Iparművészeti Egyetem) egy szimpóziumot is rendezett, ahol Rubik Ernő tanársegédként és később tanárként dolgozott, és ahová a kockát bizonyos szempontból kötik is. Bár voltak kisebb megemlékezések, ekkora eseménysorozat nem zajlott Magyarországon. Ez egy nemzetközi történet. A világ minden pontján íródott. Nekem már volt Ausztriában egy projektem a Vienna Design Week idején, 2014-ben. Ez a Gastland Ungarn program volt, aminek szintén én voltam a kurátora, ugyanúgy, mint ennek az eseménynek is. Ekkor a dolog nemzetközi láthatóságot kapott, nemcsak a német nyelvű sajtó miatt, hanem azért is, mert átlépjük az országhatárt. Azt gondoltuk, hogy ahhoz, hogy ezt egy nemzetközi történetként tudjuk bemutatni, és ne csak egy lokális sikertörténetként, kicsit ebbe az irányba kell mozdulnunk, hiszen a MAK kontextusa kanonizálja, és felemeli ezt az egész történetet. Magyarországon nincs működő iparművészeti múzeum, ami azt mutatja, hogy a tárgykultúra mennyire megbecsült. 2012-ben Orbán Viktor aláírt Rubik Ernővel egy megállapodást arról, hogy nyílni fog egy Rubik-múzeum, ami egyben innovációs központ is lett volna, ezt azonban az elmúlt 12 évben még nem sikerült megépíteni.
Rólunk.at: Több éve ismeri Rubik Ernőt személyesen is. Milyen kép alakult ki önben róla?
Halasi Rita Mária: Ő egy nagyon zárkózott, introvertált, visszavonult személy, aki rendkívül kevés embernek szavaz bizalmat, és csak néhányat enged be a világába. Az elmúlt ötven éve arról szólt, hogy nem tudta, valaki saját magáért szereti-e, vagy valamit akar tőle, például pénzt vagy hírnevet, vagy csak azt, hogy rá is essen fény. Számos ilyen történetbe belefutott, amikor a kocka története is íródott. Azt gondolom, hogy nagyon óvatos az emberekkel, rengeteg csalódás érte, hiperérzékeny, és nagyon-nagyon kevesen férkőznek be a belső köreibe. Akiket beenged, azokat nem hiszem, hogy információval fogják ellátni. Tehát zárkózott, ami teljesen érthető. Csak annyit mutat meg magából a nagyvilágnak és a sajtónak, amennyit szeretne, a többit pedig elzárja.
Halasi Rita Mária: Nekünk régebben is voltak közös projektjeink, és például én már egy ideje a Magyar Design Hét Fesztiválnak voltam a vezetője. Akkoriban például volt egy sztárvendégünk, akit Karim Rashidnak hívtak, aki a Műszaki Egyetemen tartott előadást. Az az ember arról volt híres, hogy rózsaszín árnyalata volt a védjegye: mindent rózsaszínbe tervezett, és maga is rózsaszínbe öltözködött. Felhívtam Ernőt, és végig sem kellett mondanom a mondatot. Karim Rashidnak volt egy Rubik-kockája a New York-i lakásában, ezt lehozták a lapok is, láttuk egy vitrinben. Ezért gondoltam, hogy kapjon valami személyre szóló ajándékot, és Ernő tervezett neki egy csupa rózsaszín Rubik-kockát, amit dedikált is.
1974-ben, amikor Rubik Ernő megalkotta a játékot, közel egy hónapjába telt, mire sikerült először megoldania a kockát. A 50 YEARS OF TWISTS AND TURNS: Ernő Rubik and the Rubik’s Cube Anniversary rendezvényen alkalom nyílt speedcube megmérettetésre is. A lelkes fiatalok olyan gyorsan csűrték-csavarták a kockát, hogy szinte látni is alig lehetett, hogy mi történik. A leggyorsabbak 4 perc körüli eredménnyel zárták a fordulókat. Azonban a Rubik-kocka gyorsasági kirakásának világcsúcsa 3,13 másodperc, amelyet Max Park állított fel a 2023. június 11-én megrendezett Pride in Long Beach eseményen, Kaliforniában. Ez a rekord megdöntötte az előző, 2018 óta Yusheng Du által tartott 3,47 másodperces rekordot.
A Kocka a nehezen megoldható problémák szimbólumává vált, hiszen kirakása a kéz, az agy és a memória összhangját igényli; az időseknél pedig a demencia ellen is alkalmazzák. És hogy mennyire tartjuk mégis magyarnak a Rubik-kockát, arról talán az is árulkodik, hogy jelenleg egy szép nagy Rubik-kocka díszíti a 2024-es európai uniós magyar soros elnökség logóját is. A 27 kocka a 27 tagállamot, a magyar innovációt és problémamegoldó képességet, valamint az európai ügyek bonyolultságát szimbolizálja.
Akár ez is tetszhet
