A Húsvét az év egyik legfontosabb vallási ünnepe. Ilyenkor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk, azonban az ünnep eredete évszázadokkal Krisztus születése elé nyúlik vissza. Már az ókorban is megünnepelték a tél végét, és egyben a tavasz kezdetét, vagyis a tavaszi napéjegyenlőséget. A fennmaradt leletek alapján feltehetően elsőként Artemisz istennő tiszteletére tartottak tavaszi szertartást. Az ünnep elnevezése a német Oster szóból ered, amely a germánok alvilági úrnőjének, Ostara istennőnek a nevére utal.
Manapság a világon szinte mindenhol megünneplik a húsvétot, igaz az eredeti hagyományoktól eltérően.
Az Egyesült Államokban a húsvéti nyuszi hagyománya Németországból származik. A tojásvadászat alkalmával egy húsvéti nyuszinak öltözött felnőtt fonott kosarakat oszt a gyerekeknek, amiben az előzőleg egy parkban vagy kertben elrejtett tojásokat kell összegyűjteni. A begyűjtött tojásokat aztán a tojásbankban játékra vagy édességre lehet cserélni. Kosarakkal fűben kotorászó gyerekek látványa gyakori jelenség húsvétkor. 1878 óta a Fehér Ház kertjében is rendeznek tojásgurító versenyt, ahol a résztvevőknek egy tojást kell végiggurítaniuk az elnöki rezidencia gyepén. Az nyer, akinek sikerül törésmentesen sikerül a leggyorsabban végigurítania a tojást a pályán.
Finnországban és Svédországban a gyerekek boszorkánynak öltöznek, festett arccal és zsebkendővel a fejükön. Házról házra járva tojást és édességet kérnek. Cserébe dalokat énekelnek. A Skandináv-félszigeten a húsvéthoz hozzátartoznak a boszorkányok is, ugyanis több helyen nagypénteken máglyát gyújtanak, hogy elűzzék a boszorkányokat, amelyek a szellemeket keresve röpködnek, hogy behálózzák őket.
Lengyelországban a fiatalok vízipisztolyos csatát vívnak az utcán, és egyesek még slagok bevetésétől sem riadnak vissza. A fő célpontok a lányok, mert úgy tartják, hogy a teljesen elázott lányok egy éven belül férjhez mennek. A fesztivál egyértelműen a kereszténység előtti termékenységi rituálékra is utal.
Görögországban Korfu szigetén húsvétkor vigyázni kell az utcán, mert a hagyomány szerint a helyiek kerámiatárgyakat dobálnak ki az ablakaikon. Főzőedények, virágcserepek, kancsók repülnek és törnek össze. A rituálé eredete bizonytalan: egyesek szerint a tavasz kezdetét szimbolizálja, míg mások szerint a liturgikus újévre való nagytakarítás szokásához kapcsolódik.
Minden bizonnyal Norvégiában ünneplik a húsvétot a legkülönlegesebb módon: krimiket olvasnak. A “paaskekrimmen” néven ismert szokásnak nincsenek vallási vagy pogány vonatkozásai. A szokás 1923-ban egy ártatlan apróhirdetéssel kezdődött, miután egy regényre vonatkozó felhívást adtak fel a sajtóban. Úgy tűnik, hogy a reklám annyira valóságos volt, hogy sok olvasó azt hitte, hogy ez egy hiteles hír.
A Vatikánban a húsvéti ünnepségei igazán látványosak. Az egész nagypénteken kezdődik a Colosseum körüli esti keresztúti körmenettel, és húsvétvasárnap azzal fejeződik be, hogy a pápa a Szent Péter téren szentmisét tart áldással. Ezt a Szent Péter-bazilika központi erkélyéről tartott mise az “urbi et orbi”, vagyis “a város (Róma) és a világ” néven ismert.
A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a nőket fűzfaágból font vesszőkkel kergetik. A fűzfa ága tavasszal az egyik első virágzó fa, így szintén a termékenységet szimbolizálja.
Magyarországon a húsvéti locsolás hagyománya, vagyis a lányok nagyobb mennyiségű hideg vízzel való locsolása, már csak a falvakban jellemző, a városokban inkább a kölnivizes öntözés dívik.
A locsolkodás szokása az évszázadok során jelentősen megváltozott. A SVUNG Bécsi Magyar Színtársulat rövid videójában ezt a folyamatot mutatja be, a színtársulattól megszokott humorral fűszerezve:
Akár ez is tetszhet
