A halhatatlanságra vágyó királyfi, Világszép nádszálkisasszony, Csillagszemű juhász, A csodaszarvas. Ki ne ismerné az erdélyi falucskából, Kisbaconból származó, szülőföldjéhez és varázslatos nyelvéhez egész életén át hűen ragaszkodó Benedek Elek meséit, amelyek több mint száz esztendeje formálják a felnövekvő generációk értékrendjét, képzelet- és gondolatvilágát? A százhatvanhárom évvel ezelőtt született, más népek és kultúrák irányába mindig tisztelettel bíró, „Erdély Apostolának” is becézett Benedek Elek irodalmi hagyatéka mentén, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének gondozásában összeállított és megjelentetett Benedek Elek meséi című tankönyv első kötetének segítségével, a diaszpórában élő magyar gyerekek tizenkét elbűvölő mese által, és az azokhoz kötődő játékos, interaktív feladatokon keresztül gazdagíthatják nyelvtudásukat és érzelemvilágukat.
A Benedek Elek értékmegőrző és értékteremtő munkája által a magyar nép hagyományaiból, mondavilágából évszázadokra elegendő drágakővel megrakott kincsesládából gazdagon, bő marokkal merítő, az ausztriai magyar nyelvoktatást 2004 óta a zászlajára tűző Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete (AMAPED) mindenki számára elérhetővé téve kínálja a több évtizedes pedagógiai tapasztalataira épülő, a magyar nyelvtanulást segítő legújabb kiadványát. Mentsik Szilviával, a Benedek Elek meséi című könyv megálmodójával és szerkesztőjével, az AMAPED elnökével beszélgettünk a tankönyv bemutatóját követő napokban a kiadvány megjelenésének apropóján, jelesül azon novemberi délutánon, amelyen első alkalommal vehették a kezükbe a bécsi magyar fiatalok a nyomdából frissen megérkezett kötetet.
Rólunk: Honnan ered az alapgondolat, hogy Benedek Elek meséit tankönyvbe foglalva jelentesse meg az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete?
Mentsik Szilvia: A könyv megszületése egy tizenhárom évvel ezelőtti találkozásra vezethető vissza, amikor is egy, az egyesületünk által szervezett rendezvény keretében a közismert énekesnő, Dévai Nagy Kamilla, egy fiatal hölggyel, Bardócz Orsolyával lépett fel. Már a műsorból kiderült, hogy Orsolya a nagy meseíró, Benedek Elek ükunokája, akivel a programot követő beszélgetés során, a közös munkáig is eljutó, azóta is tartó barátság szövődött közöttünk.
Pedagógiai munkámban már régóta kiemelten fontos számomra, hogy különösen az alsó tagozatos fiatalokhoz szólva, a gyermekirodalmon és azon belül is a meséken keresztül mutassam meg a magyar nyelv gazdagságát. Ezt az elképzelést az AMAPED nyelvi oktatásába beépítve úgy fejlesztettük tovább a kollégákkal, hogy a délutáni foglalkozásaink során ne csak a meséket, a szókincset, hanem a történetekhez hozzárendelhető nyelvtani kapcsolatokat is megismertessük a tanulókkal. Így kezdtük el a Benedek Elek mesék feldolgozását először a harmadik osztályosoknál kézzel gyártott feladatlapok bevonásával, eljutva egészen a napokban megjelent Benedek Elek meséi című tankönyvig, amelyhez a jogdíj tulajdonos Bardócz Orsolya díjmentesen bocsájtotta a rendelkezésünkre az általunk kiválasztott történeteket.
Orsolya aktív szerepe a tankönyv létrehozásán túl a november 5-én tartott könyvbemutatón is megmutatkozott, ahová szinte a teljes Benedek Elek hagyatékot kiállítás formájában elhozta hozzánk az író másik ükunokájával, Huszár Benedek Botonddal együttműködve. Az AMAPED székhelyén, a Mariahilfer Straße 1. szám alatt bemutatott tárlat fotókat és több első kiadású mesegyűjteményt is tartalmazott. Bardócz Orsolyának a Benedek Elekhez kötődő hagyaték közkincsé tétele iránti elszántságát és küldetéstudatát az is jól mutatja, hogy az elmúlt időszakban vendégül látott az író szülőfalujában, Kisbaconban AMAPED-es gyermekcsoportot is, ahol többek között a meseíró szülőházát is meglátogathatták a bécsi fiatalok. Ezzel a kiadvánnyal az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete egyfajta részt vállal a ránk hagyományozott Benedek Elek örökség feldolgozásában, megőrzésében is.
Rólunk: A kiadvány tényleges megvalósítása hány hetes, hónapos, akár éves munkát jelentett az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete számára?
Mentsik Szilvia: Miután eldöntöttük, hogy elkészítjük a könyvet, három év alatt jutottunk el odáig, hogy a gyerekek, a pedagógusok, és a szülők végül a kezükbe tudják venni a kész terméket. A kiadásra került, témakörökre felosztott tankönyv első kötete az évkör ősztől tavaszig tartó időszakának jeles napjait dolgozza fel különböző meséken keresztül. Bízunk benne, hogy hamarosan hozzáláthatunk az év másik feléhez kapcsolható második kötet elkészítéséhez is, lefedve ezáltal a teljes oktatási ciklust, tanévet.
Rólunk: Kiknek, mely korosztályoknak készült a tankönyv?
Mentsik Szilvia: Elsősorban a már olvasni tudó gyermek tudja használni a könyvet, második osztálytól egészen hatodik osztályig. A kiadvány azok számára készült, akik a magyar nyelvet származási nyelvként beszélik. Ilyen fiatalok járnak hozzánk a magyar nyelvű óráinkra. A könyv célja: A körülményekhez igazodva történő szókincsbővítés és a magyar nyelvtani ismeretek meséken keresztül megvalósuló elsajátítása. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus nyelvtankönyvekhez képest egy leegyszerűsített, könnyebben befogadható, kevés járulékos magyarázatot tartalmazó, a nyelvi eszenciákat bemutató tudásanyagot összesűrítő kiadványt igyekeztünk létrehozni, úgy, hogy az ismeretanyag-átadás működőképes legyen a gyerekekkel történő heti kettő vagy négy tanóra hosszúságú közös munka során. Egy-egy mese feldolgozásához – amelyben a szövegértés és a nyelvtani feladatok is beletartoznak – körülbelül négy óra szükséges. Az AMAPED esetében ez általában két találkozási alkalmat jelent.
Mentsik Szilvia arról is beszélt a rolunk.at-nak, hogy mi a különbség az anyanyelv és a származási nyelv között, hogy ez milyen speciális kihívást jelent a diaszpórában élő gyermekek nyelvi oktatásában és egy ahhoz kötődő tankönyv megalkotásában:
Rólunk: A tankönyvet használhatják más országokban élő magyar gyermekek oktatására is vagy kifejezetten a német nyelvi környezethez igazodva lett kitalálva?
Mentsik Szilvia: A könyv bárhol használható, akár még Magyarországon is. Érdekesség, hogy jelenleg a legnagyobb érdeklődés pont Benedek Elek szülőföldjéről, Erdélyből mutatkozik a könyv iránt, de bízunk benne, hogy a világ számos pontján hasznát tudják majd venni, mint ahogy a korábban megjelentett, jóval rövidebb és kevesebb tartalommal rendelkező próbakiadványt, amelynek sikere okán is vágtunk bele a Benedek Elek meséi című tankönyv kidolgozásába és terjesztésébe. Jelenleg közel négyszáz legyártott példányunk van, de az igényeknek és a beérkezett támogatásoknak megfelelően, folyamatos lesz az utánnyomás, amelyet a kiadvány eladásából származó bevételeink visszaforgatásával is biztosítani kívánunk.
Rólunk: A Benedek Elek meséi egy interaktív könyv. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Mentsik Szilvia: A tankönyv lapjaira okostelefon által megnyitható QR kódokat helyzetünk el azokon a részeken, ahol énekek vagy szövegfelolvasások találhatóak, amelyek segítségével egyéb ismeretszerzésre van mód a különböző, az adott tartalomhoz kapcsolódó külső források bevonásával, legyen az egy YouTube videó, egy Wikipédia oldal, vagy éppen egy saját magunk által létrehozott egyéb információs anyag. Ma már alapkövetelmény, hogy a modern médiumok bevonásával színesítve történjen a széleskörű nyelvi ismeretátadás.
Rólunk: Hogyan juthatnak hozzá más oktatási szerveztek, intézmények, magánszemélyek az AMAPED tankönyvhöz?
Mentsik Szilvia: Benedek Elek meséihez az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületénél lehet hozzájutni, a szervezetünket személyesen vagy a weboldalunkon található elérhetőségeinken keresztül felkeresve.
A 2022-ben kiadott Benedek Elek meséi című tankönyv készítői: Kis-Bocz Erika, Koleszár Ildikó, Mentsik Szilvia, Pintér Szabina, Sági Zsuzsanna, Szabó Veronika. Illusztráció és grafika: Eigner Bettina és Lőrincz Péter. A kiadvány a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
Kovács Attila
(fotó: Kovács Attila)
Az íráshoz kapcsolódó ajánló:
- Az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének weboldala.
- Információk az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztaláról
Akár ez is tetszhet
