Szörnyek jártak Bécsben! A gépsárkány, a szószippantó betüti, a porcicamaffia és társaik azonban nem is olyan félelmetesek, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Minél jobban megismerjük őket, annál ártalmatlanabbnak tűnnek, és annál jobban szórakozunk rajtuk. A Bibedombi szörnyhatározó című könyv figuráit Dés András mutatta be a gyerekeknek interaktív, zenés műsor keretében, ahol Adamik Zsolttal, a könyv szerzőjével is találkoztunk a Loffice-ban.
A történet helyszíne az Avaros nevű városka. A város fölé Bibedomb emelkedik. Itt lakik feleségével Talicska bácsi, a szörnycsősz. Az avarosiak már hozzászoktak a szörnyek jelenlétéhez. Rég megtanulták: a szörnyek azért vannak, hogy lássuk, mitől félünk.

A könyv ábécé sorrendbe szedett, lexikonokra jellemző szócikkekkel, ábrákkal és pontos leírásokkal mutatja be az egyes szörnyeket, mindezt jellegzetes humorral. Így már nem is olyan rémisztő ez a szörnyekkel teli világ, főleg, hogy a könyvből egy térkép is kihajtható a történet helyszíneinek beazonosítására. Adamik Zsolt szerkesztő, újságíró, író. Hamarosan bemutatja a Bibedombi szörnyhatározó második részét, ami egy szakácskönyv lesz. Számára a humor elengedhetetlen az életben: „Ahogy a könyvben írom: a szörnyedet ha megismered, félni többet már nem is kell tőle. Ha tudunk magunkon, a kellemetlen helyzeteken egy jót nevetni, akkor az már egy lépés a megoldás felé. Imádok nevetni.”

A Bibedombi szörnyhatározó bekerült a világ 170 legjobb mesekönyve közé. Dés András pedig teljesen véletlenül, egy pop-up vásáron talált rá Budapesten. Annyira megtetszett neki, hogy megkereste a szerzőt egy zenés színpadi produkció ötletével. Zsolt így mesél a közös munkáról: „2018-ban ismerkedtünk meg. Egy szimpla hétfő délután megcsörrent a telefonom. El tudod képzelni, hogy egy kvázi ismeretlen mesekönyvíró életében mekkora súlya van annak a mondatnak, hogy: „Szia, Dés András vagyok”? Imádom, amit Andris csinál, egy húron pendülünk. Az ő ötlete volt a darab. Megnyertem a VI. Bábos drámaíró versenyt Békéscsabán, így lehetőség nyílt rá, hogy a történetet színpadra vigyem, amihez András írta a zenét. Az ő féktelen játszási kedve és energiája nélkül nem sikerült volna.” Dés András Bécsben élő ütőhangszeres, jazz-zenész, több mint 100 lemezen közreműködött, és fellépett a világ jelentős koncerthelyszínein, számtalan nemzetközi hírű művész társaságában. Több színdarabhoz is komponált zenét. Most egy egyszemélyes előadásban hozta el a szörnyeket a bécsi közönségnek.

Rólunk.at/Farkas Noémi: Mi fogott meg ennyire a könyvben?
Dés András: Amikor rátaláltam a könyvre, azonnal beleszerettem. Akkor még kicsik voltak a fiaim, nekik meséltem belőle. A mai napig azt gondolom, hogy a Bibedombi szörnyhatározó minden idők egyik legszellemesebb, legszívhezszólóbb magyar gyerekkönyve. Újra és újra visszatérek hozzá. Nagyon szeretek ezekkel a szörnyekkel foglalatoskodni. Rendhagyó mesekönyv ez, hihetetlenül sok fantáziával, kreativitással, humorral, miközben a gyerekek teljesen hétköznapi félelmeire reagál, segíti azokat feldolgozni nagyon szellemes és könnyed módon. Sőt, egy csomó olyan félelemről is van benne szó, ami talán még bennünket, felnőtteket is foglalkoztat.
Rólunk.at/Farkas Noémi: Hogy jött a bécsi műsor ötlete?
Dés András: Pár éve színpadra vittük a történetet, de jelenleg épp nem játsszák. Már egyszer évekkel ezelőtt, Székesfehérváron is megcsináltam belőle ezt a ”kamara” gyerekműsort. Eszembe jutott, hogy milyen jó lenne újra elővenni. Mióta a családommal elköltöztünk Bécsbe, egyre kevesebb gyerekprogramot tudok tartani, pedig nagyon igénylem a gyerekekkel való találkozásokat. Aztán jött az ötlet, hogy itt is szervezzünk egy szörnytalálkozót.

Rólunk.at/Farkas Noémi: A könyvben rengeteg vicces szereplő van. Mi alapján válogattál közülük, és hogyan állítottad össze a műsort?
Van pár szörny, akik a személyes kedvenceim, ők semmiképp nem maradhattak ki. Másrészt néhány szereplőről eszembe jutottak olyan interaktív játékok, amiket a gyerekekkel lehet játszani. Vannak olyan szörnyek, mint a szószippantó betüti, vagy a fecsedli, amik nagyon adják magukat: együk meg, tüntessük el a szavakat, vagy lódítsunk, mert mint mindenki tudja, a fecsedli akkor virágzik, ha valaki nem mond igazat. És voltak olyan szörnyek, mint például a porcicamaffia, amelyek annyira szellemesek és izgalmasak, hogy muszáj volt beépítenem őket a műsorba.

Rólunk.at/Farkas Noémi: Milyen hangszereket hoztál?
Dés András: Ez itt csak a töredéke az arzenálomnak. Egy csomó kütyü, csörgő-zörgő játékszerek, és van pár nagyobb hangszer, mint a keretes dob, de van itt kalimba, ceglédi kanna, sőt, ezt az evőeszköztartót is mindenhova viszem magammal.
Rólunk.at/Farkas Noémi: Mióta éltek Bécsben?
Dés András: 2018-óta. A feleségem ékszertervező és 2016-óta egy csodálatos műhely-galéria, a Stoss im Himmel csapatának a tagja itt Bécsben. Eleinte ingázott, de egy idő után adta magát az ötlet, próbáljuk ki, milyen lenne nekünk Bécsben? Nagyon jó döntés volt, imádunk itt élni. A személyiségfejlődésemnek is jót tett ez a kaland. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy kipróbálja, milyen az, ha valamit elölről kezd egy teljesen új, ismeretlen közegben. Nagyon jól érezzük magunkat Bécsben, és mivel nagyon közel van Budapest, nem szakadtunk el a családtól, az otthoni barátoktól és a szakmai kapcsolataim is továbbélnek, lazán haza tudok menni egy-egy koncert kedvéért.
Kiemelt kép: Farkas Noémi