Az 1987-óta működő Bécsi Magyar Iskola fenntartója az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége. Központja a bécsi Schwedenplatz 2. szám alatt található, ahol az óvodás csoportok mellett a felsőtagozatos iskolások délutáni magyar oktatása folyik. A kisiskolás csoportok Bécsben és a környező településeken működő osztrák iskolákba kihelyezett külső helyszínen tanulnak a BMI pedagógusaitól. Az iskoláról és a délutáni iskolarendszer fontosságáról Sass Judittal, a BMI vezetőjével beszélgettünk.
Rólunk: Mi alapján dől el az, hogy a Bécsi Magyar Iskola melyik osztrák iskolában indít délutáni iskolarendszerben az alsótagozatos diákcsoportot?
Sass Judit: A pedagógusaink mindannyian osztrák rendszerben tanítanak délelőttönként. Ha eljut hozzájuk az információ, hogy valahol igény van a magyar nyelvű oktatásra, akkor a környékbeli iskolákat felkeressük és kiderítjük, hogy hol tudna indulni magyar délutáni csoport.
Rólunk: Mit tehet az a szülő, aki fontosnak tartja a gyermeke számára a honismereti és magyar nyelv oktatását, de Bécs belvárosától távolabb lakik?
Sass Judit: Keresse fel a pedagógusainkat vagy jelentkezzen a weboldalunkon megadott elérhetőségeken (itt). Elképzelhető, hogy már működik csoport valahol a közelben, ahova be tudnak csatlakozni, vagy ha találunk együttműködő iskolát, illetve más szülőkben is felmerül az igény, akkor indítunk azon a környéken is egy kiscsoportot. A hosszú évek során intézményesült az együttműködésünk számos iskolával. Ez egy mindenki számára kedvező helyzet, hiszen a pedagógusokat mi adjuk, a szülők a terembérletet finanszírozzák, ha pedig megfelelő számú gyerek jön össze egy csoportban, akkor onnantól az osztrák állam veszi át a képzést.
Rólunk: Hány pedagógus dolgozik a BMI rendszerében, illetve hány diákot tanít a Magyar Iskola?
Sass Judit: 14 pedagógus megközelítőleg 10 csoportot oktat 4 korosztályban. A 6 –18 éves korosztály esetében már a nyelvtudás szintje is nagyon fontos, így ott kénytelenek vagyunk a korosztályokon belül akár több csoportot is indítani. Körülbelül fele-fele arányban vannak azok a gyerekek, akik tökéletesen beszélik a nyelvet, hiszen mostanában költöztek ide a családjukkal, illetve a másik csoportban azok a gyerekek vannak, akik származási nyelvként beszélik a magyart. Itt nagyon nagy különbségek lehetnek a nyelvtudásban és a fluktuációban is. Jellemzően azok a gyerekek, akik származási nyelvként beszélik a magyart, ők képezik a csoportok magját, hiszen az ő esetükben nagyon ritka, hogy máshova költöznének, így akár első osztálytól felsőtagozat végéig egy csoportban tudnak maradni a gyerekek. Az így létrejövő osztályközösségek nagyon erősek, gyakran az iskola befejezése után is megmaradnak a baráti kapcsolatok.
Rólunk: Gyakran felmerülő kérdés, hogy az amúgy is nehézségekkel, beilleszkedéssel küzdő gyerekeknek nem jelent-e túl sok terhet még a magyar nyelvi oktatás?
Sass Judit: Heti két órában tudunk foglalkozni a gyerekekkel, nyilván ennyi idő alatt nem tudjuk a tantervet teljes egészében lekövetni. A mi feladatunk, hogy a gyerekek szókincsét és magyar nyelvhez fűződő viszonyát ápoljuk és fejlesszük. A korcsoportok szerinti főbb témák mentén kezdeményezünk beszélgetéseket, készítünk feladatokat és gyakorlatokat. Játékos formában bővítjük az ismert és használt szavak listáját. Meggyőződésünk, hogy az otthonokban történő magyar nyelvhasználat mellett szüksége van a gyerekeknek a szókincs bővítésére. Ezekre a heti foglalkozásokra nagyon nagy szükség van ahhoz, hogy iskolai környezetben a korosztályukkal is tudjanak az anyanyelvükön beszélgetni. Ezen felül természetesen a honismereti oktatás is nagyon fontos, ahol a gyerekek az alapműveltséghez tartozó alapokat tanulják meg. Az utóbbi időben nagy volt az érdeklődés a kézműves foglalkozások iránt, ahol a hagyományok átadása mellett a szókincset is játékos formában bővíthetjük. Az ilyen foglalkozásokon kötetlenül beszélgetve el lehet rejteni azokat a szavakat, amiket a gyerekek majd hozzákötnek a gyakorlati tudáshoz.
Rólunk: Gyakran felmerülő kérdés a szülők részéről, hogy nem jelent-e a délutáni iskola túl nagy feladatot az amúgy is leterhelt kisdiákok számára?
Sass Judit: A szülőknek maguknak kell eldönteni, hogy az iskolán kívüli elfoglaltságok kiválasztásánál a sport és egyéb fakultatív foglalkozások mellett hova sorolják az anyanyelvi képzést. Azoknál a családoknál, ahol otthon magyarul beszélnek a mindennapi életre is hatással lehet az, ha választékosan tudja magát kifejezni a gyermek. Sok szülőtől halljuk, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak azok, akik otthon tanulnak, a munka és egyéb elfoglaltságok mellett ez külön terhet jelent a felnőttek és a gyerekek számára, ezért a délutáni iskola nagyon sokat segíthet. Visszatekintve, ha egy nagyobb gyereket megkérdezünk, arról, hogy milyen volt és megérte-e a délutáni iskolába járni, akkor mindegyik borzasztó hálásan gondol vissza és azt mondják, hogy megérte a csoportba elmenni, hiszen a szókincsük családi környezetben nem tud hasonló mértékben fejlődni. A gyerekek nagyobb korukra elfordulnak a családtól, a szülőktől és inkább a társaikkal töltik az időt. Ha nincsen meg a magyar kötődés, ha nincsenek magyar barátai, akkor nagyobb korukra már teljesen elfordulnak az anyanyelvüktől. Ezt a jelenséget próbáljuk meg elkerülni a délutáni iskolai foglalkozások keretein belül.
A BMI kurzusaira itt lehet jelentkezni.
Akár ez is tetszhet
