Puszi helyett kezet fognak, akkor is, ha már ismerik egymást? Megszólításokban a vezetéknevet használják, és talán lassabban tegeződnek össze? Nüansznyi, ám egy idő után mégis zavaró különbségek a magyar és az osztrák kultúra között, amelyeket nem árt már korán tudatosítani egy itt felnövő, magyar kulturális hátterű gyerekben. Linzben ezt egy workshopon és egy nyári táborban is megtehetik. A linzi magyarokat ezen kívül könyvbemutatóra és állampolgári színházba is várja a HungaroMedia, sőt, még az anyanyelvi oktatást is megszervezték nekik.
Érezheti-e magát idegenül egy Ausztriában szocializálódó magyar gyerek Magyarországon, ha rajta kívül senki sem érkezik pontosan egy szülinapi bulira? És egy fiatal, aki az osztrák szokások szerint kezet fogna magyar ismerőseivel, akik viszont inkább két puszit adnának neki? Egyáltalán baj-e, ha ilyenkor marslakónak érezzük magunkat? „Nem, ezek teljesen természetes érzések, de jó, ha ezeket tudatosítjuk, beszélhetünk róluk, és a helyükön kezeljük őket” – magyarázza Ecser Vera, a linzi HungaroMedia vezetője.
Május 26-án a JátszóTér nevű workshopra várták a 8 évnél idősebb résztvevőket. A linzi Sonnenstein loft művészeti térben megrendezendő 3 órás programon egy art coach és a Káva Kulturális Műhely két drámapedagógusa, Sereglei Adrás és Milák Melinda vezetésével az osztrák és a magyar kultúra közötti finom különbségeket tudatosították, játékokkal vizualizálták, majd jelenetekbe formálták.
„Ha pedig két kultúra közötti különbségekkel tisztában vagyunk, akkor már egy harmadikkal is könnyebben boldogulunk” – teszi hozzá Vera, akinek a Linzi Migrációs és Integrációs Tanács tagjaként különösen szívügye a különböző kultúrák együttélése. Büszkén számol be a linzi, Crossing Europe nevű nemzetközi filmfesztiválon elért magyar sikerekről is: a nyertes film ugyanis a tavalyi, emberi jogi témákra fókuszáló budapesti Verzió filmfesztivál közönségdíjas filmje, a „Fanni kertje” („Fairy garden”) című dokumentumfilm lett. Ebben Somogyvári Gergő rendkívüli érzékenységgel mutatja be egy otthonról elküldött, traumatizált, transgender tinédzser és egy hajléktalan apa-lánya jellegű kapcsolatát. A Crossing Europe-nak más magyar vonatkozásai is voltak: az „Echo” című kisfilmben, amely egy tiroli gleccser olvadását mutatja be, Kotormán Ábel, a salzburgi Mozarteum diákja is közreműködött, valamint műsorra tűzték Vincze-Bába Gabriella Silver rain című kisfilmjét is.
A JátszóTér után június 17-én egy izgalmas könyvbemutatóra várják az érdeklődőket. A bécsi illetőségű, magyar kulturális rendezvényeket szervező KultPult vezetőjének, Bencze Mariann-nak régi terve volt, hogy a méltán népszerű #itthonotthon programsorozatot Ausztria más városaiba is elutaztassa, így kerülhet sor Bécs után egy nappal Linzben is Raskó Gabi „Hoztok nekünk túrórudit?” című könyvének bemutatójára, amin az egyébként Balin élő szerző maga is részt vesz majd. A könyv külföldön élő magyarok történeteit gyűjti csokorba, amelyekhez Raskó Gabi számos mélyinterjút készített olyan családokkal, akik más országban találták meg a boldogulásukat. Amellett, hogy a könyv gyerekeknek is érdekes olvasmány, betekintést nyerünk a családok történeteibe, megismerhetjük a döntéseik mozgatórugóit, ami az értetlenkedő otthon maradóknak is kézzel fogható magyarázattal szolgálhat. A cím egyébként egy, az interjúkban állandóan visszatérő mondat lett: a legtöbb család ugyanis azt kérte az őket látogatni készülő otthoniaktól, hogy hozzanak nekik túrórudit.
Vera egyébként úgy látja, hogy már Bécs és Linz között is óriási különbség van abban, hogy az ott élő magyarok hogyan élik meg a külföldi létet: míg Bécsből még spontán haza lehet ugrani egy nyugat-magyarországi városba, vagy nyáron a Balatonra, addig Linzből már tudatosabb tervezést igényel, hogy valaki rászánja magát a többórás útra. Éppen ennek a kettősségét fogja megvizsgálni a KultPult és a HungaroMédia ősszel egy állampolgári színház keretében a már említett Sereglei András vezetésével. A tervek szerint mindkét városban készül majd egy színdarab erről a témáról, amelyben bárki játszhat, akinek kedve van hozzá. A kész darabokat természetesen bemutatják egymásnak, és más városokba is szívesen ellátogatnak velük.
Magyar anyanyelvi oktatás indul ősszel
Az ősz más újdonságokat is tartogat a linzi és Linz környéki magyarok számára. Felső-Ausztriában eddig csak a Felső-Ausztriai Magyarok Kultúregyesületének égisze alatt Welsben működő Hétvégi Magyar Óvoda és Iskola keretében lehetett szombatonként magyarul tanulni. Ausztriában viszont a nem német anyanyelvű diákok jogosultak az úgynevezett anyanyelvi oktatásra is, amely az állami oktatás keretében zajlik. Azonban míg a magyar anyanyelvi órák Bécsben vagy Stájerországban régóta elérhetőek a magyar gyerekek számára, a felső-ausztriai Oktatási Tanácsban csak nemrég nyílt meg a Nyelvi Központ, amely nagy hangsúlyt fektet az anyanyelvi órák támogatására. A nagypolitikával ellentétben ők ugyanis tisztában vannak azzal, hogy az anyanyelv magas szintű ismerete – a hiedelmekkel ellentétben – nem hogy gátolja, hanem még elő is segíti a német oktatási nyelv elsajátítását. A kezdeményezés mögé Ecser Vera és a HungaroMedia is beállt: eddig 19 gyerek jelentkezett Linzben a magyarórára, így 2024 októberétől el is indulhat a városban heti két alkalommal a magyaroktatás. Reményeik szerint emellé aztán felsorakozhat Felső-Ausztria többi települése is, ahol jelentős számban élnek magyarok.
Összességében megint megállapíthatjuk, hogy a HungaroMedia programjait követve Linzben minden adott ahhoz, hogy az ott élő magyarok a saját kultúrájuk megfelelő ismerete mellett, az osztrák társadalom nyitott, befogadó tagjaivá váljanak.
Rólunk szólunk napközis művészeti nyári tábor (július 15-19. Linz) jelentkezési lap
A HungaroMedia eseményeire itt lehet jegyet venni.
Borítókép: Csiki Ákos Photography
Akár ez is tetszhet
