Segítő mesék szuperérzékeny gyerekekről, virtuális világba bújtatott környezetvédelem, a vadállatok, és az emberi test világa – csak pár téma Vibók Ildi, Dél-Burgenlandban élő magyar gyerekkönyvíró széles repertoárjából. A mesék megnevettetnek, de egyúttal érzékenyítenek és elfogadásra tanítanak. Szeptemberi hosszabb látogatásunk után ismét bekukkantottunk a Parapatitschbergen megbúvó gyerekkönyv-manufaktúrába.
Reggelire nem a megszokott bögrében kapjuk a kakaót, a kedvenc pulcsink éppen mosásban van, vagy a szomszéd néni túl hangosan köszön ránk, és közben megcsipkedi az arcunkat – kellemetlen helyzetek, de azért csak nem dől össze a világ, vonják meg a vállukat a legtöbben. Az emberek egy kisebb csoportjának viszont komoly megpróbáltatást jelentenek a napi rutinjuktól eltérő, kiszámíthatatlan helyzetek, a zajos helyek, vagy a nagy tömeg. Őket nevezik Elaine N. Aron amerikai pszichológus művei nyomán szuperérzékenyeknek, és a velük való sikeres bánásmód kulcsa, hogy megértsük, mi áll viselkedési vagy tanulási zavaraik hátterében.
Ebben segítheti az olvasót Vibók Ildi 2022 novemberében, a Kulcslyuk Kiadó gondozásában megjelent Furi című könyve, amely a szuperérzékeny emberek számára kihívást jelentő helyzeteket dolgozza fel mesék formájában. A könyv nemcsak a laikus olvasóktól, hanem szakmabeliektől is nagyon pozitív visszajelzéseket kapott. Furi valójában egy kaméleon, aki a gazdáját, Lackót támogatja, ha orvoshoz kell menni, ha vendégek jönnek hozzájuk, vagy ha túl hangos a szomszéd kisfiú. A könyv persze nem csak gyerekeknek szól: Ildi úgy látja, sok felnőtt is magára ismerhet a történetekben, vagy könnyen találhat a környezetében olyanokat, akik Lackóhoz hasonlóan élik meg ezeket a helyzeteket, és esetleg saját gyerekükkel is könnyebben fognak tudni empatizálni. Egy egyszerű példával élve, egy szuperérzékeny gyerek nem neveletlenségből nem köszön a szomszéd néninek, hanem azért, mert nehezen viseli, ha ilyen mértékben rá irányul a figyelem. Minden mese végén kérdések segítik a téma megbeszélését, feldolgozását.
Szintén tavaly ősszel jelent meg a Csimota Kiadó gondozásában Ildi Kezünkben a világvége című könyve. A könyv a kiskamaszokhoz szól, és azt mutatja be a szerzőtől megszokott játékos, humoros formában, hogy a legapróbb tettünknek is súlyos következményei lehetnek a környezetünkre. A könyv ötlete egy dél-burgenlandi buszmegállóból származik, ahova Ildi minden nap elviszi a gyerekeit az iskolába tartó buszhoz. Csodálkozással vegyes megrökönyödéssel tapasztalja, hogy a buszra váró gyerekek nem egymással beszélgetnek, hanem mind elmélyülve nyomogatják a mobiltelefonjukat, olyannyira, hogy egyszer az egyik még az iskolatáskáját is a megállóban, a padon felejtette. A történet szereplői, Lincsi és Peti szintén egész nap a telefonjukon játszanak, míg egyik nap a virtuális játék be nem szippantja őket, így a saját bőrükön tapasztalhatják, hogy a játékban véghezvitt rombolás milyen következményekkel jár az élővilágra nézve.
Természetesen idén sem maradunk Parapatitschbergben íródott könyvek nélkül. Készül a Hubby-díjas Szeretnék egy aranyhalat folytatása, a Berti bácsi állatkertje, ami vadállatokról fog szólni, a Pagony Kiadónál, a Most én olvasok sorozatban megjelent Maciakció is két új kötettel fog bővülni, és a Kulcslyuk Kiadónál is tervben van a következő, pszichológiai indíttatású könyv, ezúttal egy Pillecukor nevű kislányról, aki az elején nem találja a helyét az óvodában.
Új hír továbbá, hogy a tavaly szeptemberben a Pagony Kiadónál megjelent, az emberi agyat bemutató Szuperdió című könyv bekerült Az Év Gyerekkönyve Díj 2023 shortlistjára, amihez szívből gratulálunk!