A schwedenplatz-i magyar iskola Művelem című sorozatának legújabb része, melyben a hagyományos fűzvesszővel font mintákat és technikákat ismerhettük meg. Ezúttal Kovács Zoltán kosárfonó segítette ez egybegyűlteket.
Rólunk: A Művelem sorozatban hagyományőrző kézműves technikákat mutatnak be időről időre a meghívott mesterek, kézművesek, hagyományőrzők. A mostani eseményen milyen hagyományos magyar kosárfonással ismerkedhettek meg az érdeklődők?
Kovács Zoltán: Nincsen hagyományos magyar kosárfonás. A világon megközelítőleg mindenhol azonosak a technikák, egyedül az anyaghasználatban különböznek, hiszen mindenhol a táj adja az alapanyagokat, illetve a helyi igények határozzák meg a jellemzőbb tárgyakat. Vannak körzetek, ahol a fűz jobban megterem, itt jellemzően többen foglakoztak, vagy foglalkoznak kosárfonással. Vízes környezetben halfogáshoz használatos tárgyakat fonnak inkább, alföldi tanyákon pedif főként a gazdálkodással kapcsolatos tárgyakat.
Rólunk: Hatalmas zsákokból kerültek elő a foglalkozás elején az előzőleg megfőzött és nedvesen tartott fűzvesszők, amik a kosárfonás legfőbb alapanyagai. Mit tegyen az, aki kosarat szeretne fonni és a környezetében elérhető pár hatalmas fűzfa?
Kovács Zoltán: Nézegesse, gyönyörködjön bennük! A fonáshoz használatos fűzvesszőket bokorról vágják. A fűzfa ága nem alkalmas kosárfonásra.
Rólunk: Milyen fonásokkal ismerkedhedtünk meg?
Kovács Zoltán: Egyszerű fonás technikákat mutattam be. Az egyszerű sövényfonási technikával készítettünk csónaktálcákat például, amit egy szállal fontunk, és folyamatosan pótoltunk. Ez amúgy egy modern forma de az előképe az akár már a jégkorszaki hótaposók fonási technikáiban is fellelhető. Emellett csináltunk egy katalán tálcát, ami egy nyugat-európai technika de fonástechnikájában annyira egyszerű és annyira harmonikus látványt nyújt, emelett jól bemelegíti a kosárfonó ujjakat, úgyhogy ezt ezért választottam. Készültek még egyszrű szélforgók is egy asszimterikus hármas fonás.
Rólunk: Mióta van a kosárfonás jelen az életében?
Kovács Zoltán: 25 évvel ezelőtt egy piacon találkoztam egy kosárfonóval és tőle kezdtem el tanulni, ezután folyamatosan képzésekre jártam, táborokba, piacokon kosárfonó mesterektől igyekeztem ellesni a szakmát.
Rólunk: A banántálak, madáretetők és szélforgók készítése közben többen jelezték, hogy az ujjak fáradnak el leghamarabb ebben a műveletben. Mit lehet tenni, hogy a nagy igénybevételt jobban bírják a kezek?
Kovács Zoltán: Azért nem fonok napi 8 órában én sem, mert az nagyon megerőltető lenne. Mellette biciklizem, túrázok, és így átmozgatja a vérkeringés az ujjakat. Vigyázok arra, hogy túlzásba ne vigyem.
Kovács Zoltán munkáit az alábbi weboldalon találhatók: http://tarisznyasmuhely.hu
Akár ez is tetszhet
