Idén nyáron először rendezte meg az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete (AMAPED) a mozgásfejlesztő okosító tábort, ahol az óvodás és kisiskolás gyermekek komplex fejlesztésben vehettek részt. A tábor célja nem csupán a mozgás, hanem a kognitív képességek és a finommotorika fejlesztése is volt – mindez játékos, élményalapú keretek között. A programot Tóthné Nagy Ildikó alapozó mozgásfejlesztő szakember, homloklebeny tréner, tanító álmodta meg és vezette. Segítője Horváth-Szepesi Júlia tánctanár, jógaoktató volt, az AMAPED szombati óvodai foglalkozásainak egyik vezetője.
A program minden nap hasonlóan épült fel, ami a gyerekek biztonságérzetét is erősítette. A délelőttök három 45 perces tornafoglalkozásból álltak, amelyeket kézműves foglalkozások és mesehallgatással egybekötött pihenőidő követett. A délutánokat szabadtéri játékok színesítették.
Akadálypályák és talajtorna
A tábor résztvevőit életkor szerint két csoportra osztották: az egyik csapatba kerültek az 5-6 éves óvodások, a másikba pedig az 1–2. osztályos iskolások. A két csoport külön vett részt a tornafoglalkozásokon. Amíg az egyik csapat egy pályán ment végig Júliával, addig a másik csapat talajtorna gyakorlatokat végzett Ildikóval. A talajtorna feladatai különböző mozgásformákra épültek, amelyek végigvezették a gyerekeket a mozgásfejlődés állomásain – fejemelés, kúszás, mászás, járás. Emellett homloklebeny-tréning gyakorlatok is előkerültek a két korcsoport életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva. Ezek a feladatok nemcsak a fizikai ügyességet, hanem a figyelmet, a rövid távú memóriát és logikus gondolkodást is fejlesztették.
A mozgásfejlesztés egyik központi eleme az akadálypályákon való végighaladás volt. A nagyobb gyerekek nehezített pályákon haladtak át, ahol például külön kellett mozgatniuk a kezüket és lábukat, közben pedig felsorolni a napokat vagy hónapokat, akár visszafelé is. A körök számának megjegyzése szintén része volt a feladatnak – ezzel is fejlesztve az emlékezetet és a koncentrációt. “Velem tornapályákon mentek végig a gyerekek, amiket Ildikó talált ki. Már januárban elkezdtük egyeztetni a tábort, és többször találkoztunk, amikor begyakoroltam én is a pályákat, így már a tábor alatt ez gördülékenyen ment. Azt is fontosnak tartom, hogy a fejlesztést mindenképpen játékosan csináljuk, amikor táncot tanítok, akkor is nagyon sokat játszunk.” – árulta el Horváth-Szepesi Júlia, pedagógus hallgató, aki tánc- és jógaoktatóként különösen fontosnak tartja a mozgásfejlesztést, és örömmel tanulta el Ildikó módszereit. A kötött feladatsorok mellett jutott idő fejlesztő játékokra is, például sorversenyekre, fogócskára, üveggolyózásra. Mindennap ellátogattak a közeli játszótérre is, ahol különféle szabadtéri játékokat is játszottak, a gyerekek kedvence a “vizibombázás” volt.
Szabályok, visszajelzések és közösségformálás
Tóthné Nagy Ildikó számára fontos volt, hogy már a tábor első napján kialakuljon egy követhető szabályrendszer, amely segíti a közös munka gördülékenységét. A nap végén egyéni értékelésre is sor került, ahol a pedagógusok kiemelték a pozitív viselkedést és visszajelzést adtak a gyerekek fejlődéséről. A problémák megbeszélése pedig empatikusan, többnyire négyszemközt történt. „Fontos, hogy a gyerekek megtanulják, mi az, ami egy közösséget jól működtethet, és hogy az udvariasság, a segítségnyújtás, az együttműködés értékes dolog.” – foglalta össze Ildikó.
Kézművesség: élmény és fejlesztés kéz a kézben
A délelőtti mozgásos blokkok után a gyerekek kreatív kézműves foglalkozásokon vettek részt. Készítettek barátságkarkötőt, könyvjelzőt, kosarat, festettek kavicsképet, és a tábor végén buborékfújót is gyártottak, amely otthon is elkészíthető a szülők segítségével. Ezek a tevékenységek nemcsak szórakoztatóak voltak, hanem észrevétlenül fejlesztették a finommotoros készségeket, amelyek nagyon fontos alapjai az írás elsajátításának.
A gyerekek szemszögéből
A táborozó Farkas Áron is lelkesen osztotta meg tábori élményeit: „A legjobb a matricagyűjtés volt, meg amikor plüsst kaptunk! A kedvenc kézműveskedésem pedig a buborékfújó készítés volt. Levágtuk a palack felét, ráhúztuk a zoknit a palack nyitottabb részére, és mosószeres vízbe mártottuk, és amikor fújtuk akkor a zoknin keresztül jött ki a bubi.” Áron a pályákat is élvezte, hiszen volt bennük billenőlap, egyensúlyozó pálya, bukfencezés nyusziugrás, dínódobbantás is. A napi programot pontosan felidézte, amelyből érezhető, hogy mennyire strukturált és emlékezetes volt számára a hét.
A szülői nézőpont
Farkas Áron édesanyja, Szabó Kata aki maga is az AMAPED pedagógusa, kiemelte, hogy a táborban, illetve a mozgásfejlesztésben való részvétel nagy segítség lehet minden gyermek fejlődésében. „Fontos, hogy szakember figyelje meg, hol tart egy gyermek a mozgásfejlődésben. Nem biztos, hogy például a futás meg a foci teljes mértékben elég lehet ahhoz, hogy egészségesen tudjon figyelni, koncentrálni akár a tanórákon akár az óvodában, ezt tapasztalom a saját óráimon is.” Hozzátette: „Nagyon jó volt látni, hogy Áron milyen büszkén mutatta meg, miket készített, és hogy egy szakmailag megalapozott, de gyerekbarát közegben fejlődhetett.”
Mozgásfejlesztés az AMAPED-ben – folytatás ősszel
A tábor tapasztalatai ismét rávilágítottak arra, milyen szoros összefüggés van a mozgásfejlődés, a tanulási képességek, az érzelmi egyensúly és a beszédfejlődés között – ahogyan arról korábban az iskolaérettségről szóló előadássorozat kapcsán a Rólunk is beszámolt. Jó hír, hogy szeptembertől ismét folytatódnak Tóthné Nagy Ildikó alapozó mozgásfejlesztő foglalkozásai, sőt iskolaelőkészítő csoport is fog indulni. A részletekről érdeklődni lehet az office@amaped.at e-mail címen, vagy közvetlenül Ildikónál telefonon: +36703627726
Fotók, kiemelt kép: Kőrösiné Forgó Ilona
Akár ez is tetszhet
