Január 25-én a KultPult #itthonotthon sorzatában ‘A Semmi megszelídül: A Felefánt és Tisza Kata estje’ címmel ismét teltház gyűlt össze a borongós bécsi nihilben. A Loffice nevű magyar közösségi térben ezúttal prózával, versekkel és a Budapesten jelenleg működő egyik legmenőbb zenekar, az Elefánt felének (Felefánt) zenéjével boncolgattuk a Semmit. Nézd meg videónkat az eseményről!
Bencze Mariann több mint 10 éve indította kulturális programsorozatát, amelyben többnyire Magyarországról hív beszélgetőpartnereket. Vendégei szakmájuk legismertebb képviselői, a színház, irodalom, zene, tánc és képzőművészet területéről. A helyszín szinte kivétel nélkül mindig a bécsi 7. kerületben, a Schottenfeldgasse 85. szám alatt található Loffice. Már többször jártunk itt, de csak most tűnt föl igazán, hogy a modern és egyben vagabond kinézetű helyszínen szinte minden deisgn tárgy vagy dekoráció magyar.

Rólunk.at/Horváth Nóra: A Loffice-ba belépve a falon régi kommunista propaganda plakátok fogadnak, rögtön balra egy kisebb tárgyalószerű helyiségben pedig van egy próbababa amely régi kétforintos érmékkel van kirakva. Ez csak véletlen vagy a helynek tényleg van köze Magyarországhoz?
Bencze Mariann: A Loffice eredetileg 15 évvel ezelőtt Budapesten indult, ahol az első coworkinghelyként nyitotta meg kapuit. Bécsben ugyan nem ők voltak az elsők, de az elsők között nyitottak coworkinghelyet, mégpedig ebben az épületben, a második emeleten. Tehát magyar ötlet és magyar brand, amelyet Bécsbe ültettek át. Az egyik legnagyobb sármja az volt, hogy minden magyar: magyar szerzőktől származtak a festmények, a bútorok, például az asztal, sőt még a kétforintos baba is. Az osztrákok is nagyon szeretik, mert éppen ez a lényeg: nemcsak osztrákok jönnek ide, hanem mindenki, aki ezt a különleges, érthetetlen eklektikát kedveli.
Rólunk.at/Horváth Nóra: Jellemzően egy-két hét alatt elfogynak a jegyek a KultPult beszélgetéseire, előadásaira. Nem gondoltál még arra, hogy egy nagyobb helyszínre költöztesd a programsorozatot?
Bencze Mariann: Igen, de azt hiszem, hogy az itthon-otthon érzés inkább az este utáni együttlét lehetőségéből fakad, nem feltétlenül magából a programból, amíg tart. Az teszi igazán jóvá, ha intim és közös élmény marad. Szerintem ezek a programok akkor működnek jól, ha a közönség nagyon közel van hozzád – ha ez a létszám 200 vagy 300 főre nő, akkor már nem működhet ugyanolyan bensőségesen. Időnként kipróbálunk nagyobb tereket is, hogy megnézzük, hogyan tudunk ott működni. De azt gondolom, hogy a 100–120 fős közönség még ideális, és a műfaj sajátosságai miatt nem mennék el 200 fő fölé. Régebben inkább a művészek produkciójára fókuszáltunk, és nagyon kevés figyelem jutott arra, hogy egy picit analizáljuk is a dolgokat. Úgy érzem, hogy ez most változik. Valószínűleg az én igényem is változott, de talán azért is, mert most már bátrabban nyúlok olyan témákhoz, amelyekhez kedvem van hozzányúlni.
Rólunk.at/Horváth Nóra: Hogyan találtad meg Tisza Katát és az Elefánt zenekart a Semmi mentén úgy, hogy aztán a színpadon teljes egységként működtek?
Bencze Mariann: Az Elefánt együttes esetében erős irodalmi és zenei motiváció figyelhető meg, filozófiai mélységgel ötvözve. Tisza Katánál viszont a műfaji sokszínűség az, ami engem mindig lenyűgöz – elsősorban a pszichológiai megközelítés miatt, de most már egyre inkább az egzisztencialista tematikán keresztül is. Ez a két világ annyira összecsengett a fejemben, hogy azt gondoltam: ezt nagyon szívesen kipróbálnám együtt is. Nagyon izgalmas volt megtapasztalni, hogy maguk az alkotók is örültek az ötletnek. Nem kérdőjelezték meg, hogy miért pont így lettek összepárosítva, hanem nyitottan és kíváncsian álltak hozzá. A közös munka során pedig egyértelművé vált, hogy sok mindenben hasonlóan gondolkodnak, hasonló tartalmak foglalkoztatják őket. Az este után az az érzésem, hogy bár sok tervezett párhuzam és különbség nem tudott teljesen kibontakozni – egyszerűen túl sok mindenről lehetett volna beszélni –, mégis a legfontosabb dolgokat sikerült felszínre hozni.

A bécsi KultPult további rendezvényeiről többek között itt lehet értesülni.
Kiemelt kép: Simándi Nóra (KultPult)