Aktív és gazdag programot tudhatnak már maguk mögött a tábor vezetői, amikor csatlakozunk, hogy egy délután erejéig bepillantást nyerhessünk a „kis mókusok” mindennapjaiba.
Nehoda-Mogyoróssy Zita férjével, Péterrel látogatásunk alkalmával már második hete vezeti lelkesedéssel és elszántsággal, nagy-nagy türelemmel azt a mozgástábort, amelynek, későbbi elmondásuk szerint, célja, hogy kimozdítsa a gyerekeket a COVID-időszak alatti bezártságból és lehetőséget biztosítson számukra az addigi mozgásszegény életmódból való kilépésre.

A tábor résztvevőit a délutáni pihenőt követően Zita egy csoportba gyűjti össze, és kezdetét veszi egy rövid beszélgetés, amelynek elején kezdetben félszegen, később mind nagyobb bizalommal számolnak be a gyerekek addigi élményeikről. Játszótér, csapatverseny, tánc – sorolják a tábori programokat, amikor valakinek hirtelen eszébe jut, hogy éppen aznap tanultak meg fejen állni. Kérdésemre egyöntetűen válaszolnak: nagyon jól megy! Zita pedig hozzáteszi: mindenki meg tudja csinálni! Ez igen nagy teljesítmény egy hosszabb, tornaóra nélküli időszakot követően. A beszélgetés során kiderül, hogy a tábor résztvevői közül többen már ismerik egymást a währingi Bunte Schule osztályaiból. A Bécs 18. kerületében található iskolában magyar és német nyelven is oktatják az elemi iskolás tanulókat, akik ezáltal első osztályos koruktól fogva vesznek részt anyanyelvi oktatásban.
A beszélgetés egy pontján Zita veszi át a szót és számol be a tábor programjairól: az öt nap alatt, ahogyan a megelőző héten is, több sétát tesznek a város közelben lévő parkjaiban, így ellátogattak a Volksgartenbe, a Burggartenbe és megnézték az Operaházat is. A pénteki napot a városi lépcsőfutásnak szentelik, a versenyt követően pedig a Spanyol Lovasiskolával ismerkednek. A program különlegessége továbbá, hogy a tábor egyik napján a Museumsquartier tetejéről nézhetik meg a városi panorámát.

Beszélgetésünk amolyan bemelegítésként is szolgál a délutáni programhoz: ekkor kerül sor a csapatversenyre, amelynek feladatait egytől-egyig Zita állította össze. A kezdeti kavarodást követően és a csapatok kialakítása után kezdetét veszi a labdás-pattogtatós játékok és ügyességi feladatok sorozata.
Elfáradva a csapatverseny küzdelmeitől a délután fennmaradó részében a táborozók különféle játékokat játszanak levezetésképpen: többek között eljárják a tábor napjait nyitó és azokat lezáró Mókus-táncot is. Az uzsonnáig azonban még van lehetőségük a gyerekeknek egy labdás körjátékra, így a játszó kedvnek, úgy tűnik, nem lehet gátat szabni.
Ahogyan kiürülnek az AMAPED iskolatermei, Zitát kérdezzük a kétszer egyhetes programról. Elmondja, hogy a tábor ötlete Mentsik Szilviától származik, aki felkérte őt egy mozgástábor megszervezésére, amely ilyen formában még nem volt a korábbi években. Számára is ez az első ilyen jellegű nyári program – tudjuk meg a beszélgetés kezdetén. A tábor célja az volt, hogy minél több szabad levegőn eltöltött mozgásban legyen része a gyerekeknek, ugyanakkor a tábor arra is lehetőséget teremtett, hogy a gyerekek mozgásukban fejlődjenek.

A mostani táborban jelenlévő korosztálynak nincs könnyű dolga: az elmúlt másfél évben szinte nem volt testnevelés óra, így nem lehet csodálkozni azon, hogy az alapvető képességekben és mozgásformákban mutatkozik hiány. A Nehoda házaspár szándéka az volt a tábor meghirdetésével, hogy a gyerekek a COVID után újra kedvet kapjanak a sportoláshoz és a mozgás különböző formáihoz. Ezt segíti az is, hogy a tábor programjában szerepel tartásjavító gerinctorna, tánc, nyújtás, comb- és farizom erősítő torna, illetve városi séta és lépcsőfutó-verseny. A csapatos sorverseny lényege pedig, hogy egyszerre fejlesztik a gyerekek motorikus és kognitív képességeit, hiszen minden feladategységet a meghatározott sorrend szerint kell végrehajtani.

A tábor eseményeiből a szülők sincsenek kizárva: minden este képes beszámolót kaphatnak Zita férjétől. A szervezők reménye szerint minden táborozó gyerek úgy megy haza az utolsó napon, hogy gyarapították addigi tudásukat, valamint hogy sikerült enyhíteni a járvány okozta mozgásnélküli bezártság hátrányain.
Várkonyi Bori írása