A Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny a 2021/2022-es tanévben ünnepli 25. évfordulóját. A jubileum alkalmából a diaszpórában élő, hétvégi iskolákban, családi körben magyarul tanuló, magyar származású gyermekeket is versengésre hívják a szervezők, azzal a szándékkal, hogy motiválják őket nyelvünk megőrzésére és ápolására.
A helyesírási verseny meghirdetője a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a társszervező korábban az ELTE Bölcsészettudományi Kara volt, egy éve pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara. Az előző tanévben a helyi válogatók után több, mint tízezer diák indult a megmérettetésen, amelybe a Magyarország határain kívül élők is szép számmal kapcsolódtak be, és értek el kiváló eredményeket.
Dr. Tóth Etelka főszervező, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának dékánhelyettese úgy véli: – Aki egy nemzet nyelvét beszéli, a kultúráját is ismeri. A nyelv az egyik legfontosabb identitásképző tényező, általa formálódik nemzeti tudatunk, a magyar nyelv esetében általa kötődünk a magyarsághoz. A Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny célja az anyanyelv iránti szeretet erősítése, értékeinek megőrzése, a tehetséggondozás. Új minőségi kapcsolatok jönnek létre a diákok, az őket felkészítő pedagógusok, a résztvevők között: olyan értékes közösség születik, amelynek a magyar nyelv az eszköze, összekötő ereje.
A nyelvi, illetve helyesírási megmérettetés egy nagy, játékos, örömteli találkozás, a pandémia miatt már második alkalommal zajlik az online térben. A változó világ új feltételeket teremt. Manapság a digitális kompetenciák fejlesztése is előtérbe kerül. Fontos, hogy a gyermekek ne csak a közösségi média felületeit ismerjék, hanem tudják azt is, hogyan lehet kommunikálni egy olyan programmal, amelynek célja az érték- és tudásközvetítés. Ez is küldetése a versenynek, amely azokat a 11 és 16 év közötti, diaszpórában élő, kétnyelvű gyermekeket hívja megmutatkozni, akik magyar családokban nevelkednek, és fontos számukra a származásnyelv megőrzése, így az is, hogy a nyelvtudásuk a szóbeliség mellett írásban is magas szinten álljon. A nyelvi megmérettetés a hétvégi iskolában, a családi körben megszerzett nyelvtudást fejleszti anyanyelvi környezetben, jó gyakorlási lehetőség a későbbi ECL nyelvvizsgához.
Akik a magyar nyelvi versenyre neveznek, nem a szó szűkebb értelmében oldanak meg helyesírási feladatokat. A magyart származásnyelvként beszélő diákok más keretek közt mérhetik össze tudásukat, számukra külön feladatokat készítünk, de természetesen ugyanúgy a virtuális platformon versengenek, adnak számot nyelvi ismereteikről, nyelvhasználatukról társaik, tanáraik előtt, szereznek barátokat, játszanak egy jót, miközben ízlelgetik a magyar nyelvet és tanulnak – tájékoztatta a Rólunk.at-t Tóth Etelka.
A Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny 2022 tavaszán – márciustól májusig – zajlik, online formában, így a világ bármely pontjáról csatlakozhatnak a résztvevők, akik a nyelvi szinteknek megfelelően fokozatosan nehezedő feladatokat oldanak meg 45 percben. A regisztráció november 1-jén kezdődött, 2022. január 10-én zárul.
A 2021/2022-es tanévi verseny megvalósulását a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség, valamint az ELTE Márton Áron Szakkollégium támogatja.
A magyar származású külföldi gyermekeknek szóló nyelvi verseny bővebb információi itt olvashatók!
Simonyi Zsigmond (1853. január 1.-1919. november 22.) Eszperantista, nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-ben Budapesten magántanár, 1878-tól helyettes tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. A Tanácsköztársaság után politikai nézetei miatt üldözték, ez lelkileg teljesen összeroppantotta. 1895-től a Magyar Nyelvőr, majd 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Balassa József segítségével német–magyar szótárt szerkesztett. Négy évtizeden át nyelvészek új nemzedékét nevelte fel, és egyben tudósként is maradandót alkotott. Jelentősek a határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdéseivel. 1903-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott. 1918-ban a Nemzetközi Nyelv Propaganda Bizottságának elnökhelyettesévé választották. Az 1919-es év elején az eszperantó nyelv egyetemi oktatásának bevezetésén dolgozott, melynek eredményeként 1919 júliusában megalakult a Nemzetközi Nyelvi Intézet, Budapesten. (Forrás: Wikipédia)