Február 3-a a felolvasás világnapja, 14-e pedig nem csak a szerelmesek dátuma, hanem a nemzetközi könyvajándékozási nap is. Egy a lényeg: az olvasásról szól ez a hónap. De miért kellene csak februárnak szólnia erről? Szóljon az egész év! Hiszen a könyv elvarázsol, másik világba repít, kreatívvá tesz, növeli a fantáziát, fejleszti a személyiséget, színesebbé teszi a mindennapokat. Az UMIZ (Alsóőri Média- és Információs Központ) és a bécsi AMAPED (Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete) munkatársai is jól tudják ezt.
„Amikor télen egy hóember és egy hóasszony találkozik a réten, könnyen megtörténhet, hogy hóember-gyerkőcök születnek, akik aztán hóból építenek maguknak házat, hóból készült háziállatokra vágynak.” – eképpen kezdődik az a történet, amelyet az alsóőri Szabó János választott kedvenc téli meséjének. Az olvasást igencsak kedvelő, tizenegy diák különleges ajándékkal szeretné meglepni családját, barátait: a felolvasás világnapja alkalmából az Őrvidék-járó elnevezésű, négynyelvű könyvből olvas hangosan, rögzíti hangját, majd a felvételt elküldi az ORF Burgenlandi Népcsoport-szerkesztőségének. Így sok emberhez jut el szeretett olvasmánya.
Az Alsóőri Média- és Információs Központ (UMIZ) kiadásában tavaly novemberben, magyar nyelven megjelent, 440 oldalas mesekönyvet Devecsery László József Attila-díjas író jegyzi, szerkesztette Katharina Dowas, az UMIZ 4Kids fő munkatársa. Különlegessége, hogy a benne található, mintegy 150 rajzos illusztrációt közel ötven gyerek készítette.
Kelemen László, az Alsóőri Magyar Média- és Információs Központ vezetője személyes élményét mesélte el a témában: – Édesanyám és édesapám magyar anyanyelvű, így bizony két magyarul beszélő szülő mellett akadtak gondjaim a német nyelvvel annak idején. Nem kaptam jó érdemjegyeket, nem volt sikerélményem. A gimnáziumi némettanárom javasolta, hogy olvassak németül. Eleinte nehezen ment, de aztán rákaptam: imádtam, faltam a könyveket! Eljutottam odáig, hogy 15 éves koromra megszereztem az első jelesemet német nyelvből. Rendkívüli élmény volt, azóta is meghatározó emlék számomra. Az olvasás segített. – idézte fel gyerekkorát az intézményvezető, aki hozzátette: – Úgy vélem, az olvasás igénye a műveltséget jelzi. Sajnos, nem minden gyerek részesül abban a lehetőségben, hogy úgy nőjjön fel: a szülei felolvasnak, mesélnek neki. Nem így szocializálódnak, nem alakul ki igény az olvasásra. Ez lenne az intézményes oktatási rendszer – az óvoda és az iskola – feladata, azonban nem mindig sikerül. Itt kapcsolódik be a folyamatba az egyesületi tevékenység, úgy gondolom, egyik fő küldetésünk a magyar nyelv ápolásán és továbbörökítésén kívül, hogy megszerettessük az olvasást. A magyar nyelven történő olvasást. – zárta Kelemen László.
A bécsi AMAPED-ben (Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete) is a világnapi felolvasás az aktuális téma a napokban: a harmadikosok kedvenc könyveiket mutatták be, és olvastak fel belőle a zoom órán. A 4. és 5. osztály tanulói pedig az egyesület könyveiből választottak ki egyet-egyet, és azokból olvastak fel, zárásként a foglalkozás végén Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika című könyvéből közösen csemegéztek.
7 tipp szülőknek meséléshez, felolvasáshoz: (Forrás: Égigérő)
1. A könyv kiválasztása
2. Cím, szerző, illusztrátor
3. Olvasás előtt beszélgessünk!
4. Figyeljünk az illusztrációra!
5. Éljük bele magunkat a történetbe!
6. Beszélgessünk a történetről!
7. Hagyjuk, hogy a gyerekek csendben elfoglalják magukat mesehallgatás közben!
A “Neveljünk olvasókat!” Facebook-csoport tagjai gyerek- és ifjúsági könyvekről, a körülöttünk élő gyerekek, fiatalok olvasóvá neveléséről cserélnek eszmét. Szülők, pedagógusok, könyvtárosok, könyves- és gyerekirodalommal foglalkozó szakemberek segítik egymást a legjobb, legszebb és legtöbbet segítő történetek megtalálásában. Bárki csatlakozhat a közel 35 ezres táborhoz!
Akár ez is tetszhet
