Kik a boszorkányok, mivel foglalkoztak régen, miért üldözték őket és miért félünk tőlük? Honnan ered a vasorrú bába kifejezés? Többek között ezeket a kérdéseket válaszolta meg a gyerekeknek Falusi Dóra, a Fecske Klub vezetője a Bécsi Magyar Iskolában tartott foglalkozáson. Ám valójában ennél jóval többről volt szó: Dóri az interaktív előadásába történelmi, tudománytörténeti, képzőművészeti, néprajzi érdekességeket, összefüggéseket is finoman belecsempészett úgy, hogy a gyerekek számára végig követhető és élvezetes program legyen.
Novemberi indulása óta sok minden történt a Fecske Klub életében. Kétféle programjuk is fut párhuzamosan, melyeknek a célja – a klub küldetéséhez híven – a gyermekeknek szóló tudományos ismeretterjesztés. Dórának ez a szívügye, ezért társaival kétfajta programot dolgozott ki. Az egyik egy másfél évig tartó program, ami jelenleg hetente klub formájában, online működik, de szeptemberben személyes alkalmai is lesznek. A klubfoglalkozások a magyarok történetét ölelik fel, a honfoglalástól egészen az EU-hoz való csatlakozásig:

“Szerdánként és szombatonként van egy-egy csoport, összesen nyolc gyerekkel. Nagyon klasszul megy. Minden érdekli őket, mindenre rákérdeznek. Eleinte 9 éves kortól hirdettem meg a klubot, de a csapatban már van egy 8 éves kisfiú is. Úgy látom, hogy befogadható számukra a téma. Természetesen ehhez fontos, hogy gyerekbarát módon meséljek nekik, nagyon sok képpel.
Egy nagyon komplex anyagot dolgoztunk ki Boka László József Attila-díjas irodalomtörténész és Pócs Vera művészettörténész, a Vasarely Múzeum kurátora segítségével, tehát nagyon sok oldalról lett az anyag megtámogatva. A gyakorlat pedig azt igazolja, hogy működik.
A gyerekek pont ezekre az apró érdekességekre kíváncsiak. Ahogy haladunk időrendi sorrendben, rengeteg különleges információt be tudok hozni a művészet, történelem, irodalom, építészet, életmód, gasztronómia területéről is. Tényleg minden érdekli a gyerekeket, aminek nagyon örülök. A hangulat is jó, és az információ is átmegy, amire a még a következő órákon is emlékeznek.” – meséli Dóra.


A Fecske Klub másik programja a Titkok nyomában sorozat, amit havonta, a Bécsi Magyar Iskolában tartanak. A Titkok nyomában szintén a tudományos ismeretterjesztés vonalat követi, de itt már nem a magyarok kultúrtörténete van fókuszban, hanem gyakorlatilag bármi a világtörténelemből. Volt már szó varázsállatokról, a Halloween titkairól, a karácsonyról, a januári alkalommal pedig a boszorkányokról zajlott a beszélgetés. Dóra célja, hogy bizonyos témáknak megismertesse a történelmi szerepét is:

“Mesélek ugyan, de a valóságot mesélem. Egy-egy ilyen alkalom mindig nagy felismerésekkel jár a gyerekek számára, mert nagyon sok újat hallanak. Több ezer év kultúrtörténetébe ágyazom be azt a bizonyos témát, amiről beszélek. Eddig nagyon szeretik ezt a programot a gyerekek, szívesen jönnek. A boszorkányok kapcsán arról fogok mesélni, hogy kik is ők, hogyan alakultak ki a velük kapcsolatos érzések. Kik voltak régen, és mit gondolunk róluk most? ”
A beszélgetés az ókori népek mitológiájától egészen napjainkig vezetett. Szóba kerültek a régi füvesemberek, a boszorkányégetések, a pestisjárvány, de még a mai nagy tudósok is, akiket ötszáz éve még lehet, hogy boszorkányként üldöztek volna tevékenységük miatt.

Dóra az előadáshoz rengeteg illusztrációt, művészeti alkotást és fotót használt. De az előadás nem is a legjobb kifejezés, hisz végig aktív beszélgetés zajlott a gyerekekkel:
“Nem előadni akarok, hanem beszélgetni. Fontos, hogy legyenek kérdések és válaszok. Meg is szoktam kérni a szülőket, hogy ne szóljanak a gyerekekre, amikor közbeszólnak, mert ez azt jelenti, hogy érdekli őket a téma.
Mindig szoktam egy kis játékot is belecsempészni a foglalkozásokba. Ezúttal a boszorkányos témához kinyomtattam egy kis játékot, amit haza tudnak vinni, és otthon foglalkozni vele. Minden előadás végén kapnak oklevelet is.”
Aki kedvet kapott a Titkok nyomában című programhoz, minden hónapban bejelentkezhet az aktuális beszélgetésre. A következő hónapban a résztvevők a farsang témájának fognak utána járni, a farsang titkairól fognak beszélgetni, amit Dóra szerint sokszor a felnőttek sem ismernek:
“A farsang hagyománya nem merül ki annyiban, hogy álarcosbál. Nagyon komoly, részben vicces, de részben félelmetes és ijesztgetős oldala is van. Ennek kapcsán fogunk beszélgetni februárban.”
A magyarok történetéről szóló klub második féléve februárban kezdődik, oda is várják a jelentkezőket. Aki teljesen elölről szeretné meghallgatni a feldolgozott témákat, az szeptemberben tud kezdeni a program következő évfolyamában. A klub létrehozásával Dóra célja az volt, hogy azok a gyerekek, akik nem Magyarországon élnek, megismerhessék a magyar kultúrát, hisz az iskolában keveset találkoznak ezzel a témával. Külföldön élő szülőként számára is fontos kérdés, hogy hogyan csempéssze be ezt a tudást a mindennapokba. Szerinte ugyanis:
“Ha beszélünk egy nyelvet, akkor kár kihagyni annak a nyelvnek a kultúráját, főleg ha az a nyelv az anyanyelvünk. De ha nem az anyanyelvünk, akkor is hatalmas pluszt ad az élethez. Ha a nyelvhez tartozó kultúrát is megismerjük, akkor az egy nagyon komoly útravaló, amihez az ember bármikor hozzá tud nyúlni felnőttként is.“