„Óraátállítás”, „Ismeri ön Freudot”? majd a harmadik könyv „A sötétség közepén” – az utóbbi kettő idén jelent meg Másréti Kató Zoltán tollából. Hogy lesz valakiből tárcaíró annak ellenére, hogy eredetileg novellákat akart írni? Van, amikor egy műfaj egyszerűen megtalálja az embert, és kiderül, hogy abban a legjobb. A Bécsi Napló szerkesztője termékeny író, hisz amellett, hogy két év alatt három kötete jelent meg, már úton van a folytatás is.
A sepsiszentgyörgyi származású Másréti Kató Zoltán író immár 15 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy elhagyja szülővárosát és Bécsben telepszik le. Bár akkor még németül nem, csak angolul beszélt, így az eredetileg biológus–botanikus, muzeológus intézményvezető végigjárta az Ausztriába nyelvtudás nélkül érkezők „ranglétráját” és volt mosogatófiú, műbútorasztalos, bútorrestaurátor-vállalkozó, templomszolga, majd lassan eljutott az íráshoz, és lett újságíró-szerkesztő és író. Számos cikke jelent meg a Bécsi Naplóban, a Bécsi Postában, de a Brassói Lapok is rendszeresen közli tárcáit. Ez utóbbiban hétről-hétre közölt írásai pedig mára már könyvvé álltak össze, amelyek közül a két idén megjelenőt a közelmúltban mutatta be a Bécsi Napló a Bornemisza Péter Társasággal és Collegium Hungaricummal közös rendezvényén.
Napi akár 6-7 órákat ír, valójában ez a legnagyobb szenvedélye, szórakozása, és célja, hogy megossza gondolatait, érzéseit a nagyközönséggel is. Bár eredetileg kizárólag novellákat szeretett volna írni, azonban amikor azokat még 2020-ban, az első kötete írásakor elküldte véleményezésre Borcsa János, kézdivásárhelyi irodalomkritikusnak, ő akkor arra buzdította, hogy a mára már kihalófélben lévő műfaj felé forduljon, és írjon tárcákat. A világban zajló aktuális eseményekről véleményt közölni, vagy azt megmutatni azoknak, akik egy másik országban vagy akár földrészen élnek, talán ez az a műfaj, ami erre a célra a legérzékletesebben hivatott. A két legújabb könyvben megjelent írások nem korlátozhatóak be egyetlen korszakra, és a tudománytól a történelmen keresztül a politikáig, kultúrától a művészettörténetig, de akár a hétköznapi hírek területét is érintik. Az egyes tárcák egyetlen témát járnak körül, de azt szokatlan, sajátságos szemszögből megközelítve. Azonban célja, hogy világosan, érthetően, tisztán fogalmazza meg gondolatait.
A könyvek kiadásáért a Brassói Lapok a felelős, ahol az eredeti tárcák is megjelentek. Maga a főszerkesztő, Ambrus Attila szorgalmazta, hogy ne csak az erdélyi újságban lehessen az írásokat olvasni, hanem kerüljenek egy kötetbe – illetve számos kötetbe. Így indult el a sorozat, amelynek egy a szintén a lapnak dolgozó, újvidéki Léphaft Pál karikaturista készítette el a borítóit, akinek munkái évek óta ékesítik a Brassói Lapok címoldalát is.
Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője a kötetbemutatón méltatta a szerzőt, és termékeny íróként aposztrofálta Másréti Kató Zoltánt. Az újság szerkesztőjeként is dolgozó, immáron három kötetes szerző mindenben meglátja a humort, ilyen a magánéletében is. Ezt a képességét használja akár a legszomorúbb helyzetekben is, amivel képes oldani a feszültséget. Aki olvassa a köteteket, annak biztosan kellemes pillanatokban lesz része. Deák Ernő bízik abban, hogy a könyvek által írásai egyre ismertebbé válnak majd az ausztriai magyarok körében is.
Az író különben azt is elárulta, hogy már készül a harmadik kötet is, amelynek a munkacíme: A fűre lépni tilos.
Lukács Krisztina írása.