Emlékezzünk! címmel tartotta meg hagyományos március 15-i előadását Radics Éva, a Graci Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára az alsóőri Öreg iskolában. Közreműködtek a Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) irodalmi körének tagjai. Az idei alkalom különleges volt, hiszen három jubileum esett a tavaszi ünnepnapra: az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 175., Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója, továbbá ugyancsak kétszáz évvel ezelőtt – 1823-ban – vetette papírra Kölcsey Ferenc a Himnuszt.
Harmincötödik éve – 1988 óta – emlékeznek közösen az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc eseményeire Alsóőrött. A kétezres évektől az UMIZ ad otthont a lelkes tagokból álló, költészetet kedvelő, irodalmi kör magyar hagyományokat, kultúrát ápoló összejöveteleinek, illetve ünnepségeinek.
Kelemen László intézményvezető elmondta: – Ilyenkor olyan, magyar gyökerekkel, erős nemzeti identitással rendelkező vendég is ellátogat hozzánk, aki más rendezvényre nem jár, de ez fontos számára. Nem csak helybeliek vesznek részt, Burgenland más településeiről is érkeznek. Minden közösség számára fontosak a tradíciók, a szertartások. A mai alkalom ennek egyik jelentős eseménye.
Ezúttal az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartotta meg előadását Radics Éva, a kör vezetője. – A felkészülési folyamat több héttel korábban kezdődött, hétről hétre csiszolódott a tudás, alakult, finomodott végleges formára a szavalat, amelynek csúcspontja mindig a közönség előtti bemutató. Közösségépítő jellege is van az együttes munkának. Úgy vélem, a legnagyobb nyertesek a szereplők, hiszen szókincsük bővül, továbbá megismerkedhetnek a magyar irodalom gyöngyszemeivel.
Petőfi Sándor a legismertebb, legolvasottabb magyar költő és forradalmár, a magyar irodalom ikonikus alakja, burgenlandi magyar körökben is. Az alsóőri megemlékezés fókuszában ő állt, hiszen kétszáz évvel ezelőtt – 1823. január 1-jén – született.
Petőfitől nem csak forradalmi, tájleíró költemények, hanem családi versek is helyet kaptak a gazdag repertoárban, amelyből kihagyhatatlan a Nemzeti dal. Harcra lelkesít a Csatadal, a fellázadt nép és a felkorbácsolt tenger dühöngését párhuzamba állító Föltámadott a tenger, filozofikus jellegű elbeszélő költemény Az apostol. Amikor már csak a magyar nép harcolt a szabadságáért, az európai forradalmak mind elbuktak, keletkezett Petőfi egyik utolsó írása, az Európa csendes, újra csendes. Bensőséges hangvételű merengésében – Egy estém otthon – szüleire emlékezik. Az Egy gondolat bánt engemet című, Szendrey Júliához írt szerelmes verséből kiderül, hogy nemcsak a magyar, hanem minden nép szabadságáért is küzdött a tragikusan fiatalon, 26 évesen elhunyt költő.
A 2023-as év nemcsak Petőfi bicentenáriuma, hanem Kölcsey Ferenc művének, Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnuszának is: 1823-ban vetette papírra a reformkori költőóriás.
Az András Ferenc, Bács Melinda, Binder Gyöngyi, Dézsi-Szente Péter, Gúthy László, Kelemen László, Szabó János, Szabó-Jencsik Eleonóra és Szarka Tibor közreműködésével megvalósult műsor végén fel is csendült a nemzeti óda.
fotók és videók: Gombás Mónika