Liszt Ferenc szülőháza és a Liszt Koncertterem hosszabb rekonstrukció után május 15-én ismét megnyitott. A modern koncertterem mellett három kisebb térből álló, új múzeumi komplexum készült el. A világszerte elismert zeneszerző és zongoraművész szülőhelye, az egykori Esterházy majorság épülete a zenei virtuóz szellemiségének állít emléket.
A Liszt Központ a felújítással egy teljesen új múzeumi koncepcióba kezdett: a cél, hogy a látogatók személyesebb kapcsolatba kerüljenek Liszt művészetével és pályájával, megismerjék művészeti örökségét. A szülőházat teljes mértékben korszerűsítették, előkerültek olyan régészeti szempontból izgalmas falfestmények, amelyek a nagyközönség számára is figyelemre méltóak lehetnek.
A „Le Concert c’est moi – Das Konzert bin ich” című, új állandó kiállítás kurátorai Theresia Gabriel, valamint Eduard és Johannes Kutrowatz voltak. A művészi tervezésért a neves díszlet- és jelmeztervező, Christof Cremer felelt. A múzeum szakított a hagyományos, kronologikus formával, inkább a tematikus nézőpontokat helyezte előtérbe és új irányvonal mentén mutatja be Liszt gazdag örökségét. Az elképzelés szerint a látogató maga fedezi fel azokat a helyszíneket például, ahol a zeneóriás életének meghatározó pillanatai zajlottak: Bécs, Párizs, Róma, Budapest, Weimar és Bayreuth. Ezzel együtt egy virtuális sétával elkalandozik Liszt utazásainak színtereire Európa-szerte (több mint 600 koncert 230 településen). A multimédiás bemutató nemcsak városokat, hanem pillanatokat – sikereket, találkozásokat, fordulópontokat – is prezentál. Lisztet ünnepelt virtuózként, szenvedélyes jótevőként, lelkes európaiként és zenei újítóként ismerhetjük meg: akár udvari karmesterként Weimarban, akár egyházi zeneszerzőként Rómában, akár a fiatal tehetségek támogatójaként Budapesten. A hangszergyűjteményben látható az a legendás Hoffmann zongora, amelyen Liszt utolsó római koncertjét adta.
A múzeummal közvetlenül szemben található Liszt Koncertteremben a 19. század új perspektívája nyílik meg. A 2006-ban fából épült ház Európa egyik leghíresebb terme, nem csak hangversenyek, hanem lemezfelvételek kedvelt helyszíne. A felújítás során modernizálták a hang-, és fénytechnikát. Az új épületben konferenciaterem, ipari konyha, iroda és kiszolgáló helyiség kapott helyet.
„A világ minden tájáról várjuk a látogatókat, három nyelven – magyarul, németül és angolul – olvasható a gazdag kiállítási anyag, amely a szintén háromnyelvű audio útmutatóval is elérhető, továbbá egyéni idegenvezetés is kérhető. A korszerűsítés során fókuszt kapott a digitalizáció: okostelefonra letölthető applikációs audioguide-ot is létrehoztunk, illetve a gyűjtemény több informatikai résszel is bővült.” – ismertette az újdonságokat Gátas József, a Liszt Központ produkciós vezetője, aki a további tervekről is beszélt: „Számos magyar vagy magyar származású előadó lép fel 2025-ben Doborjánban. Például októberben a Liszt Ferenc Kamarazenekar, szerepel a Sárközy Trió, szóló esten játszik az erdélyi származású, Párizsban élő és tanító zongoraművésznő, Suzana Bartal, de a következő év nyári repertoárjában is lesz magyar vonatkozású vendégművész, akár klasszikus, akár például a jazz műfajából. A Liszt Központ látogatói közössége rendkívül színes: jelentős tömeget jelentenek a Magyarországról utazók – egyesületek, iskolai csoportok, nyugdíjas klubok -, de Felvidékről, Erdélyből is megannyian érdeklődnek, és hangsúlyos az ausztriai magyarság jelenléte is. A jövőben szeretnénk még hangsúlyosabban közeledni a burgenlandi és a regionális magyarság felé, több határon átnyúló programot is indítunk. Kiemelt projektünk a magyarországi iskolákkal való kapcsolatépítés, együttműködés. Ennek jegyében két intendánsunk, Eduard és Johannes Kutrowatz meghívására a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium, továbbá a Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola fiataljai jártak nálunk. Ez a partnerség első lépése volt.
Tervezzük, hogy az itt élő magyar ajkúakat, vagy a magyar nyelvhez és kultúrához bármilyen mértékben kötődőket is megszólítjuk, ezzel az új orientációval igyekszünk a központot az élénk zenei oktatás, az európai kultúrtörténet és a személyes felfedezések helyszínévé tenni.”
– mondta el a produkciós vezető.
A május 15-i ünnepélyes megnyitóra egy nyolcvan fős diákküldöttség is érkezett Budapestről. A „Kiválóságok Tábora” elnevezésű, négynapos programot a 18. kerületi önkormányzat (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) kezdeményezte több, mint tíz évvel ezelőtt. Legtöbbször Erdélyben jártak, idén harmadik alkalommal esett a választás Ausztriára. Burgenland és Nyugat-Magyarország történelmi és kulturális örökségének megismerése céljából a doborjáni Liszt Központ is állomása volt a nyolcadik osztályos tanulóknak.
Gátas József Balfon nőtt fel. Történész alapvégzettségű, a doktori elvégzése óta Ausztriában dolgozik. Foglalkozott kultúrmenedzsmenttel, tevékenykedett a Haydn-házban, pár éve a Liszt Központ munkatársa, jelenleg produkciós vezetője. Publikációi megjelennek az intézmény kiadványaiban is.
Ennek az évnek a „Le Concert c’ est moi”, azaz „A koncert én vagyok” a mottója, ami Liszt talán leghíresebb mondása. „XIV. Lajos, a „Napkirály” nevezetes mondata – „Az állam én vagyok” – alapján Liszttől ez a frázis hangzott el, amely szimbolikus jelentőségű, hiszen ő volt az egyik első sztárzenész. Megjelenésével, személyiségével, tehetségével kitűnt. Ő használta először azt a formát, hogy egy egész estét egyedül, egyetlen hangszerrel, ráadásul azt a publikum felé fordítva, játszotta végig. Teátrális elemeket alkalmazott, forradalmi újítást hozott a kor zenekedvelői számára. Minden itt kezdődött, Doborjánban 1811-ben. – mondta Gátas József.
Kiemelt kép: Andreas Hafenscher
Akár ez is tetszhet
