Petőfi Sándor verseihez kötődő többnyelvű maratoni versolvasó estet szervezett a 63 éve megalapított bécsi Bornemisza Péter társaság, amelynek apropóján az egyesület vezetőségével, Kató Zoltán elnökkel, Fetes Katával és Andorka Hannával beszélgettünk a nagy múltú irodalmi kör jelenéről. A többek között Illyés Gyulát és Pilinszky Jánost is vendégül látó művészetkedvelő közösség története vízválasztóhoz érkezett, a tét nem kisebb, mint a szervezet megújulása és fennmaradása.
A Bornemisza Péter Társaság 1960. március 22-én alakult, elsősorban az Ausztriában letelepedett emigráns magyarok kulturális közösségeként kezdte meg működését. Az egyesület alapító tagja volt az 1955-től az országban élő, az Ausztriai Evangélikus Egyház lelkésze, egyetemi lektor, lapkiadó és szerkesztő, Szépfalusi István (1932-2000). „Választott névadónk egy személyben volt teológus, író, fordító, könyvkiadó.” (Szépfalusi István) – olvasható a társaság honlapjának kezdőoldalán, utalva Bornemisza Péterre, akiről az egyesület a nevét kapta. Illyés Gyula sugallatára, Szépfalusi kezdeményezésére, már a kezdeti években irodalmi társasággá alakult át a szervezet. A magasrangú irodalomkedvelő értelmiség képviselete lett a Bornemisza Péter Társaság fő irányvonala.
A Bécsben élő magyar írók mellett, elsősorban a Kárpát-medencében alkotó irodalmi szereplők fórumaként mutatkozik meg évtizedek óta a Bornemisza Péter Társaság, radarjának hatósugara a teljes diaszpóra területére kiterjed. Az irodalmi kör Nyugat-Európából is gyakorta befogad, meghív előadókat, elsősorban költőket és írókat. Az egyesület vendége volt többek között Illyés Gyula, Pilinszky János, Szilágyi Domokos, Sütő Andás, és Kányádi Sándor is.
Minden hónap első vasárnapján “Bornemisza programok” és az azokat kiegészítő további találkozási alkalmakhoz kötődő, úgynevezett Bornemisza extra rendezvények várják az érdeklődőket. A Petőfi 200 – versolvasó maraton minden nyelven! elnevezésű esemény is ez utóbbi programtípust színesítve került lebonyolításra 2023. május 22-én. A rendezvény beszédes elnevezése is elárulja, hogy Petőfi Sándor versek kerültek bemutatásra a játékos kedvű, különféle nyelveken beszélő vagy mások előtt felolvasni bátorkodók által. Többek között németül, angolul, oroszul, spanyolul, és franciául is megszólaltak Petőfi Sándor közismert művei a kellemes borozgatással és baráti beszélgetéssel zárult est folyamán. A programot Vig Margit hegedűművész verbunkos dallamokat megszólaltató zenés átvezető blokkjai díszítették.
“A Bornemisza Péter Társaság fő küldetése, hogy kultúránkat másokkal is megismertessük. A több mint kétszáz nyelvre lefordított, kétszáz éve született, a magyar szabadságon túl a világszabadságért lelkesedő kozmopolita művésznél, költőnél nincs is alkalmasabb irodalmi szereplő kulturális értékeink népszerűsítésére, reprezentálására. Nekünk minden egyes nyelven nagy szükségünk van Petőfire.” – mondta Kató Zoltán, az egyesület vezetője, aki Másréti Kató Zoltán álnéven alkotó, immáron öt kötetet számláló íróként, újságíróként, festőművészként, és fotográfusként is ismert az Ausztriában és az ország határain túl tevékenykedő művészetkedvelő magyar közösségek előtt.
Így hangzott el spanyolul Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron című verse, amelyet a svéd-francia származású, Venezuelában születt és felnőtt dr. Lilian Nehlin olvasott fel a Petőfi 200 – versolvasó maraton minden nyelven! elnvezésű rendezvényen:
Kató Zoltán elnök, Andorka Hanna pénztáros, és Fetes Kata titkár alkotja harmadik hónapja a generációváltáson átesett szervezet vezetőségét. Elmondásuk szerint az egyesületben betöltött pozíciók, funkciók csupán azt jelölik, hogy kinek mihez van szakértelme és tehetsége, számukra a csapatmunka az elsődleges. A megértés és a tolerancia segítségével munkálkodnak együtt, többek között azért is, hogy ne csak hárman legyenek, hanem minél többen becsatlakozzanak az egyesület életébe. A szervezet munkájában tizenhat éve részt vevő (elnökségi tagként tíz éve) Kató Zoltán meghatározása szerint a cél az, hogy a társaság tagjai úgy alkossanak közösséget, hogy az egy működő emberi világ része legyen, amelyben a művészet egy rendkívül fontos kapcsolatteremtő közegként kell, hogy szerepet kapjon.
Nehéz időket él a fővárosi magyar egyesület. A 6. kerületi Capistrangasse 2/15. szám alatti, 63 éve működő és rendszeresen látogatott „Bornemisza” bázis fenntartása egyre nehézkesebb, ezért is különösen szükséges a jelenleg mintegy száz fős tagsággal rendelkező szervezetben az egyesületi létszám növelése, a támogatói kör kiszélesítése, és a fennmaradás jegyében zajló, a szervezeten is túlnyúló összefogás. – “A megújulni igyekvő közösség vízválasztóhoz érkezett, a megmaradás a tét, az, hogy a gazdag múltú értelmiségi kör ne tűnjön el a kicsinyes gondok nagy tengerében. A megváltozott világ jelen körülményei között, a múlt értékeinek és küldetésének figyelembevételével újra ki kell találnia önmagát a közösségnek. Ebben a bécsi magyarság segítsége is meghatározó lehet.” – mondta Kató Zoltán, az egyesület elnöke.
A Bornemisza Péter Társaság titkára, Fetes Kata, a Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének közismert lapjánál, a 44. évfolyamában járó, két havonta nyomtatott formában megjelenő Bécsi Naplónál és a becsinaplo.eu online médiumnál vállal feladatokat. Kata három hónapja tagja a Bornemisza Péter Társaságnak. – “Számomra rendkívül vonzó az, amit a közösség képvisel, amely nem más, mint a kultúrában bízó, a kultúrát támogató, független egyesületi lét. Abban reménykedve dolgozunk a társaság múltjának tisztelete és folytonosságának megtartása mellett, hogy a közvetített kulturális értékek mentén, a közösség vonzásába kerülő személyek által, még hosszú évtizedekre fennmaradhat a szervezet. A független egyesületi lét azt jelenti, hogy a Bornemisza Péter Társaság nem tartozik egyetlen ausztriai magyar ernyőszervezethez sem, kizárólag saját maga dönt a sorsáról. Élvezzük és meg is szenvedjük ennek minden előnyét és hátrányát egyaránt.” – mondta Fetes Kata a Rólunk.at-nak.
Az ausztriai magyar közösségekben folytatott munkájáért idén Nagyköveti Díszoklevélben részesült, festőművészként is egyre nagyobb sikereket ér el Andorka Hanna, aki az irodalmi közösség pénztárosa. Hanna 2006 óta állít ki rendszeresen Ausztriában, évente 6-10 tárlaton keresztül mutatja be a vitorláshajókról készített festményeit. Elmondása szerint a leginkább az ötvenes éveiben járó korosztály és az idősebbek csatlakoznak a Bornemisza Péter Társasághoz, ugyanakkor programjaikkal folyamatosan igyekeznek a fiatalabb generációkat is megszólítani, bevonzani.
“Jóval többek vagyunk, mint egy baráti társaság. Valójában bárki csatlakozhat hozzánk. Minden itt élő magyar ajkú ember számára nyitva áll az ajtónk. Igyekszünk minél szélesebb körben megjelenni, minél több embert elérni, elsősorban a havilapunk, a már az egyesület weboldalán is elérhető, több mint száz példányban rendszeresen postázott Bécsi Posta, és a közelmúltban indult honlapunk segítségével.” – mondta a közösség életében negyedik éve jelen lévő Andorka Hanna, aki foglalkozását tekintve az Ausztriai Evangélikus Egyháznál dolgozik, mint gazdasági szakember, ugyanakkor az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet felügyelője is 2018 óta, illetve az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetségének a pénztárosa immáron második éve.
Költségmegtakarítás céljában, a jövőben, de még meg nem határozott időponttól kezdve, kizárólag elektronikus formában lesz elérhető a Bécsi Posta. A nyomtatott egyesületi újságot, mint fizikai küldeményt, felváltja a jóval gazdaságosabb és hatékonyabb, szélesebb körben terjeszthető elektronikus levelezési lista által történő lapterjesztés. – “A fő célunk az, hogy értelmiségi üzeneteket küldjünk a világba, a hordozó az másodlagos.” – mondta Kató Zoltán, a Bornemisza Péter Társaság elnöke.
Az épület, amelynek első emeleti lakásában, a Bornemisza Péter Társaság birodalmában, Szilágyi Domokos költő is házipapucsban közlekedett
A Bécsi Posta legújabb számából többek között azt is megtudhatjuk, hogy a Bornemisza Péter Társaság munkája a júniustól kezdődő nyári szünetet követően szeptemberben folytatódik. Addig is, az előttünk álló hónapban, az Irodalom, -olvasás, -olvasók: a kortárs irodalom és olvasói című eseményen, 2023. június 4-én, vasárnap, 17.30 órakor Bene Zoltán József Attila-díjas író, televíziós szerkesztő, kulturális szakember lesz a társaság egyik vendége. Ezt követően Andorka Hanna Vitorlások a szalonban című, festménykiállítással egybekötött inspirációs előadása és képbemutatója kerül megrendezésre június 23-án 17.00 órától. A nyári szünetet követően, szeptember 3-án 17.30 órakor Sipos Balázs történész és egyetemi docens, Nők a két világháború közötti Magyarországon című programjára kerül sor (társszervező a bécsi Collegium Hungaricum), majd Alföldi László egykori kolozsvári konzul látogat el történeteivel október 1-én a Bornemisza Péter Társasághoz. A Kolozsvártól Bukarestig – egy magyar diplomata visszaemlékezései című előadás 17.30 órától kerül megrendezésre.
Az egyesület tagjai mindenkit arra invitálnak, hogy látogassanak el hozzájuk rendezvényeikre, kötetlen beszélgetéseikre, borozgatásaikra, ezzel is járuljanak hozzá a Bornemisza Péter Társaság fennmaradásáért folytatott munkához. Ahogy az interjú során elhangzott: „Bátran járjanak haza hozzánk és lehetőségeikhez mérten vegyenek részt az otthon, a haza fenntartásában is. Egyet biztosan meg tudunk ígérni, mégpedig azt, hogy a részünkről a szívélyes fogadtatás és a mosoly mindig adott lesz.” – fejezte be gondolataival a beszélgetést Kató Zoltán.
(Fotó: Kovács Attila)
